Parancs János (Pusztavacs, 1937. augusztus 30. – Budapest, 1999. október 24.) magyar költő, műfordító, szerkesztő.
Életpályája Szülei Parancs János és Fehér Julianna voltak. Egyéves korában Biatorbágyra költöztek. Öt testvére született. Gépipari technikumban érettségizett kitűnő tanulóként. 1955–56-ban a Műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója. Ötvenhatban elhagyta az országot. Két évvel később meghalt édesanyja. Párizsban a Sorbonne-on matematikát, francia nyelvet és irodalmat hallgatott, majd technikusként dolgozott. Ekkor kezdett írni. Megalapította és szerkesztette a Párizsi Magyar Műhely c. folyóiratot. 1964-ben hazajött; 1966-ig a Művelődésügyi Minisztérium műszaki emlékeket nyilvántartó és gyűjtő csoportjának munkatársaként, 1975-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban muzeológusként, majd 1975–92 között a Magvetőnél szerkesztőként dolgozott. 1992-től főmunkatárs lett az Új Embernél, amely lapnak már régebb óta „házi költője” volt. 1997-ben betegsége miatt nyugdíjba kényszerült.
Munkássága Párizsban elsajátította az avantgard szellemét és technikáját; fordított is avantgard költészetet, mely azonban csak rövid ideig hatott rá. Lírájában egyszerre van jelen a moralista és szatirikus hang, a pátosz, az önirónia, a szenvedély és a tárgyilagosság. A hétköznapi élet trivialitásai és a metafizika nagy kérdései egyaránt foglalkoztatták. Költeményei gyakran naplószerű híradások az emberi élet állomásairól.
Magánélete 1965-ben házasságot kötött Péterfy Katalinnal. Egy lányuk született: Anna (1970).
Művei Félálom (versek, 1963) Portölcsér (versek, 1966) Mélyvízben (versek, 1970) Fekete ezüst (versek és műfordítások, 1973) A versírás természetrajza (versek, 1977) Az idő vonulása (versek, 1980) Profán szertartás (válogatott versek, 1981) Sivatagi följegyzések (versek, 1985) A köznapi lét szakadéka (versek és műfordítások, 1988) Távol és közel. Versek, 1987–1989 (1991) A labirintus mélyén. Versek, 1989–1992 (1994) Sötét folyam. Válogatott és új versek, 1958–1995 (1996) Tőletek távolódóban (1999)
Kiadói munkái Palasovszky Ödön: Csillagsebek (válogatott versek, 1987) Kálnoky László: Az áramló időben (válogatott versek, 1990) Csorba Győző, Gulyás Pál, Orbán Ottó, Szilágyi Domokos, Thinsz Géza, Tolnai Ottó verseskötetei Kassák Lajos, Mándy Iván, Sinka István prózai írásai
Műfordításai P. Gamarra: Pirenneusi rapszódia (1966) P. Boulle: Nagyúri mesterség (1970) Fekete ezüst (benne műfordítások) (1973) O. V. de Lubicz-Milosz: A megismerés himnusza (1973) B. Cendrars: A villámsújtotta ember (1975) P. Gripari: Mesék a Broca utcából (1980) A mágneses mezők. (A. Breton és Ph. Soupault versei) (1984) A köznapi lét szakadéka (a Függelékben B. Péret válogatott verseivel) (1988) R. Char: A könyvtár lángban áll (1989) T. Tzara: Dadaista kiáltványok és válogatott versek (1992)
Díjai, kitüntetései Szocialista Kultúráért (1978, 1983) Graves-díj (1979) József Attila-díj (1990) Déry Tibor-díj (1991) Artisjus-díj (irodalmi; megosztva Nagy Gáspárral) (1993) Radnóti-díj (1994) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997) Forintos-díj (1998)
Források Új magyar irodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994. Hermann Péter: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998. CD-ROM, Biográf Kiadó, Bp., 1997. Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Bp., 1999. Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek, Bp., 2000.
További információk [ Kortárs magyar írók 1945–1997] [ Parancs János: A labirintus mélyén] [ Parancs János: Sötét folyam]
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:1937-ben született személyek Kategória:1999-ben elhunyt személyek Kategória:Radnóti-díjasok Kategória:Hieronymus-díjasok Kategória:Artisjus-díjasok Kategória:Robert Graves-díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei Kategória:Az Új Ember (1945–) vezetői, újságírói