Philón (Φίλων, i. e. 280 körül, Konstantinápoly – i. e. 220 körül, Alexandria) görög mérnök, szakíró. Talán Ktészibiosz tanítványa, akitől kicsit fiatalabb volt, bár néhány forrás egy évszázaddal korábbra is utalhat.
Műve
A Mékhaniké szüntaxisz című műve fejezetei: Εἰσαγωγή (eiszagógé) – bevezetés a matematikába Μοχλικά (mokhlika) – általános mechanika Λιμενοποιικά (limenopoiika) – a kikötők építéséről Βελοποιικά (belopoiika) – a hajítógépekről Πνευματικά (pneumatika) – levegő- és víznyomással üzemeltetett gépek Αὐτοματοποιικά (automatopoiika) – mechanikus játékokról Πολιορκητικά (poliorkétika) – ostromgépek Περὶ ἐπιστολῶν (peri episztolón) – a titkosírásokról
Munkájából töredékek maradtak fenn: a negyedik fejezet, amely a katapultok és ostromgépek építéséről szól, teljes egészében, az ötödik kivonata (teikopoika), illetve a pneumatika töredéke középkori latin fordításban De ingeniis spiritualibus címmel, amely egy arab változatot használt fel. A munkát feltehetően Marcus Vitruvius Pollio is használta. A Pneumatikában valószínűleg először ír a kor találmányáról, a vízimalomról. Első ismert leírását adja a láncos ismétlő számszeríjnak.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Ókori görög irodalom
Kategória:Ókori görög írók