A kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.
A Thunnus halnem típusfaja.
Előfordulása A kékúszójú tonhal az Atlanti-óceán nyugati és keleti részén, valamint a Földközi-tengerben és a Fekete-tenger déli felén honos. Az Atlanti-óceán nyugati felén a kanadai Új-Fundland és Labradortól a Karib-térségen és a Mexikói-öblön keresztül, egészen Venezueláig és Brazíliáig található meg. Ugyanennek az óceánnak a keleti felén, e tonhal elterjedése a norvégiai Lofotentől a Kanári-szigetekig tart. Mauritánia tengervizeiben is észlelték. Dél-Afrika mentén is van egy állománya.
Megjelenése A kifejlett állat testhossza átlagosan 200 centiméter, de 458 centiméteres példányt is fogtak már. A felnőttkort 97-110 centiméteresen éri el. Az eddigi legnehezebb példány 684 kilogrammot nyomott. A hátúszóján 12-14 tüske és 13-15 sugár, míg a farok alatti úszóján 13-16 sugár ül. 39 csigolyája van. A két hátúszó közül a második a magasabb. A mellúszói testéhez képest eléggé rövidek. Van úszóhólyagja. Az oldalai és hasi része ezüstös-fehérek, több színtelen keresztcsíkozással és pontozással. Az első hátúszó sárga vagy kékes, a második vörösesbarna színű. A farok alatti úszó és szürkéssárga fekete szegéllyel. A felnőtt halnál a farokúszó tövénél levő erősítő csontos képződmény fekete. Összetéveszthető főleg fiatal korában más tonhalakkal.
Életmódja Főleg nyílt vízi halfaj, de néha a brakkvízbe is beúszik. A felszíntől egészen 985 méter mélységig található meg, de általában 100 méter mélyen tartózkodik. A 3-30 Celsius-fok között érzi jól magát. Tápláléka apró halakból és tengeri puhatestűekből áll. A rajokat azonos korú fajtársaival, vagy azonos méretű rokon fajokkal alkotja.
Legfeljebb 32 évig él.
Szaporodása Az ívási időszakban a nőstény 1-2 naponként rak ikrákat. Becslések szerint egy 205 centiméteres nőstény 13-15 millió ikrát rakhat. Általában nyáron ívik. Az ikrából körülbelül 2 napon belül kell ki az ivadék. A szikzacskós állapot 32 órát tart, míg a lárva-ivadék 30 napot. Az ikra 1 milliméter átmérőjű, a lárva-ivadék 2,8 milliméter hosszú. Általában ott ívik, ahol kikelt az ikrából.
Veszélyeztetettsége, felhasználása A kékúszójú tonhal rajta van a vándorló tengeri halakat védelmező, úgynevezett Annex I of the 1982 Convention on the Law of the Sea határozat listáján; ennek ellenére ipari méretben halásszák. A túlhalászás miatt kihalás fenyegeti. Japánban tenyésztik is. Frissen, főzve vagy konzervbe tárolva árusítják. A sporthorgászok is kedvelik.
Érdekesség A horvát 2 kunás érmének a fejoldalán megtalálható a hal képe.
Képek
Források Thunnus thynnus (Linnaeus, 1758) FishBase
Collette, B.B., 1999. Mackerels, molecules, and morphology. p. 149-164. In B. Séret and J.-Y. Sire (eds.) Proc. 5th Indo-Pac. Fish Conf., Noumea, Paris. Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp DOI: page 297. Swedish Museum of Natural History Ichthyology name database
Kategória:Makrélafélék Kategória:Halfajok Kategória:Az Atlanti-óceán halai Kategória:A Földközi-tenger halai Kategória:A Fekete-tenger halai