Snowboard

A snowboard (magyarul: hódeszka) táblaformájú, havon siklásra alkalmas, síléchez hasonlóan használt, de annál jóval szélesebb eszköz. Mára sportszerré vált.

Története

Rézkor – 1864 Korai előzmények A hódeszkához hasonlatos csúszó alkalmatosságok használatára a régmúlt időkből is kerültek elő bizonyítékok. Eleinte ez is inkább a közlekedés, mint a sport eszköze volt.

Lazboard vagy Petranboard Törökország északkeleti, hegyvidéki részein telente még ma is használnak nagy méretű fa lapokat, melyeken állva, csúszva közlekednek a falvak között.

Ruariser Knappenrösser Raurisvölgyi aranybányászok már a 16. században használtak egy hosszú falapot kapaszkodó kötéllel és kormányrúddal, amit Rauriser Knappenrösser-nek, vagy röviden Knappenross-nak hívtak. Állítólag a 19. században még versenyeket is rendeztek. Az eszköz megtekinthető a Mürzzuschlag Télisport Múzeumban.

Ritprätt

Wallisi parasztok a 18. század óta használtak a mai snowboardra kifejezetten hasonlító deszkát, melyen ülve vagy állva csúsztak le az Alpok lejtőin. Ezt nevezték „Ritprätt”-nek illetve „Rittpritt”-nek.

1864 – 1900 A téli sportok kialakulása A 19. század közepére az ipari forradalom alatt meggazdagodott angolok a kiépült vasutak révén felfedezték maguknak a turizmust, így Svájc is úticéljukká vált. A svájci Alpok festői, ámbár ekkoriban még szegényes környezetében sok pásztor segítette hegyi-vezetőként a furcsa angol sportembereket, akik Európa legmagasabb csúcsait ostromolták. A megépülő vasutakon egyre többen jöttek, és elszállásolásukra rohamos tempóban épültek a szállodák, melyek viszont télen üresen álltak. 1864-ben St. Moritzban Johannes Badrutt, az egyik szállodatulajdonos rábeszélt egy fiatal társaságot, hogy töltsék ott a karácsonyt. Lóversenyt és fogathajtást rendezett nekik sílécen álló emberi fogatokkal. A vendégek kapva kaptak az ötleten, és sílift gyanánt lóval húzatták fel magukat a hegyoldalra. Végül a havon csúszkálás annyira tetszett az angoloknak, hogy húsvétig maradtak, és a következő télen St. Moritz összes szállodája tele volt. Ezzel megszülettek a havas sportok.

1900 – 1917 A Monogleiter Az Alpok turisztikai fejlődése nem állt meg Svájc határain. A 19. század végére Franciaországtól Ausztriáig mindenhol megjelentek a turisták, és kiépült az infrastruktúra. E fejlődés részeként – valamikor a századfordulón – az osztrák lejtőkön megjelent Toni Lenhardt találmánya, a monogleiter. Ez volt az első, a hódeszkához hasonlatos sporteszköz. Olyan népszerűvé vált, hogy versenyeket is szerveztek, és 1914-ben Bruck an der Murban megrendezték az első monogleiter világbajnokságot is. A II. világháború után még volt egy rövid fellángolása, de az 1950-es évek végére teljesen eltűnt.

1917 – 1942 A Bunker A következő említésre méltó eszköz a Bunker volt. 1917-ben egy 13 éves minnesotai fiú, Vern Wicklund átalakított egy lapos (tűzifa vontatására használt) szánkót, hogy azon állva is lehessen csúszni. 1939-ben két rokonával Gunnar és Harvey Burgesonnal közösen szabadalmat jegyeztetett be a kötéssel ellátott deszkára, mellyel oldalirányban csúsztak a havas lejtőkön.

1965 – 1977 A Snurfer éra Az első tömegesen használt és kereskedelmileg is sikeres eszköz Sherman Poppen 1966-ban szabadalmaztatott Snurfere volt, mely a mai modern snowboard közvetlen előfutárának tekinthető, bár nem rendelkezett kötéssel. Poppen – aki egyébként vegyészmérnök volt és Michiganben, Muskegonban élt családjával – 1965. karácsony reggelén a várandós feleségét akarta kímélni, ezért az akkor 5 és 8 éves lányainak szeretett volna valami kültéri szórakozást. A kertvégi havas dombok adták az ötletet, melyek tökéletes állóhullámoknak néztek ki. A lelkes apuka összecsavarozott két sílécet, és az orr részre egy kötelet erősített kapaszkodónak. Szánkónak szánta ugyan, de amikor a lányai felállva csúsztak le a lejtőn, eszébe jutott, hogy mennyi a szánkóbaleset ahol fejjel előre rohannak fának. Erről viszont bármikor le lehet ugrani. Látva, hogy lányai mennyire élvezik, a következő hetet azzal töltötte, hogy a környéken felvásárolja az össze fellelhető vízisít. balra|keretnélküli|262x262px|Snurfer 1967-ből A csúszó alkalmatosságot Poppen felesége nevezte el „snurfernek”.

A snurferből hamarosan a környék összes gyereke szeretett volna egyet. Poppen kisipari módszerekkel elkezdte ugyan gyártani, de nem bírta a rohamot és inkább licencelte a gyártást a Brunswick Corporation-nek, akik azelőtt inkább bowling- és biliárdgolyóikról voltak ismertek.

A Snurfer – hála a Brunswick értékesítési hálózatának – gyorsan megtalálta a maga helyét a játékboltokban a labdák és kisvasutak között. Verhetetlen 5-15$-os árának köszönhetően (manapság 3-500 dollárt is megadnak a gyűjtők egy első szériás sárga-fekete csíkosért) az első tíz évben megközelítőleg egymillió darabot adtak el belőle.

Az 1960-as évek végétől már komoly versenysorozatban mérték össze tudásukat a snurferek. Az első „World Snurfing Classic”-ot Blockhouse Hill-en rendezték North-Muskegonban, 1968 februárjában, több mint 300 résztvevővel. Az első pénzdíjas verseny a „National Snurfing Championship” volt, amit a Muskegon State Park-ban rendeztek Muskegonban, Michigan államban.

1970 – 1980 A Winterstick, Burton és Sims jobbra|keretnélküli|198x198px|1981-es Burton A verseny ösztönözte a deszkák technikai fejlődését, és 1970-ben Dimitrije Milovich elkészítette az első fémkantnival ellátott deszkát, majd 1972-ben céget alapított The Winterstick Company, Inc. néven Salt Lake Cityben. Miután szabadalmaztatta, 1975-től kereskedelmi célból gyártani kezdte. (Megjegyzendő, hogy bár a '90-es évek közepéig a szabadalmi oltalom őt illette, azt sosem érvényesítette más gyártókkal szemben.) Ebben az évben történt meg először, hogy egy az USA-ban országosan megjelenő lapban, a Newsweek Magazin márciusi számában egész oldalas cikk jelent meg a hódeszkáról (Milovich és a Winterstick kapcsán). 1977-ben Jake Burton Carpenter megjelent az első kötéssel ellátott snurfer-szerű hódeszkával, és megalapította vállalkozását Burton Snowboards néven. Eközben Tom Sims – maga is lelkes snurfer, valamint gördeszka- és szörfkészítő – rétegelt furnérlapokból kezdett deszkákat készíteni. Ezekből az olcsó lapokból rengeteget adott el, így a többiek is átvették a technológiát.

1979-ben Burton elment a Vermontban rendezett National Snurfing Championship-et megnézni, ahol többen biztatták, hogy induljon el a saját készítésű deszkáin. Mivel azonban a versenyt a snurfer gyártója szponzorálta, a kiírásban szerepelt, hogy csak szabvány "Snurfer" márkájú deszkákon lehet versenyezni. Ekkor egy sor versenyző állt ki amellett, hogy hagyják Burtont versenyezni, mire a szervezők csináltak egy "Open" divíziót, amiben végül csak Burton versenyzett.

Az újabb áttörés akkor következett be, amikor Burton, Sims és Milovich 1980-ban a sílécekhez hasonló szendvics-szerkezettel és a P-Tex talppal kezdték készíteni a deszkákat, ezzel megszületett a modern snowboard.

1982 A snowboard, mint versenysport születése Paul Graves – aki már 1979-ben is a hangadók között volt, akik kiálltak Jake Burton mellett, hogy a saját készítésű deszkáján indulhasson a snurfer nemzeti bajnokságon és ugyanott nagy sikerű freestyle bemutatót is tartott – 1982-ben megszervezte az első Snowsurfing Nemzeti Bajnokságot Vermontban (USA). A Suicide Six síterepen megrendezett verseny műlesiklásból (slalom) és lesiklásból (downhill) állt. A következő évtől U.S. Open név alatt futott Graves rendezésében, majd 1985-ben Burton vette át és átnevezte U.S. Open Snowboard Championships-re.

1983 – 1989

Az első freestyle verseny Mark Anolik 1979-ben felfedezett egy lejtős árkot Tahoe City régi szemétlerakójában. Ide vitte el két évvel később Mike Chantry Tom Sims-t és Terry Kidwell-t. A behavazott árok ideális félcső volt, amelyben Terry Kidwell már az első lecsúszáskor több trükköt is beadott. A következő évben Tom Sims a kaliforniai Soda Springs-ben Sims Worlds néven félcső-versenyt rendezett, ezzel pedig megszületett a freestyle snowboard.

Az első Banked Slalom 1985-ben megtartották az első Mt. Baker Banked Slalom versenyt a Washington-állambeli Mt. Baker síterepen, amit Tom Sims nyert meg. A több mint harminc évre visszatekintő versenyt azóta is minden évben megrendezik.

Az első freestyle deszka, cipő és valódi világbajnokság Ebben az évben kezdte el Sims az első lekerekített végű, kétirányú freestyle deszka, a Terry Kidwell nevével fémjelzett modell árusítását.

1986-ban mutatta be a Burton Snowboards az első fűzős, puha snowboard-cipőt és ekkor rendeztek először Európában is „világbajnokságot”. Mindjárt kettőt: egyet a svájci Ennsdorf/St. Moritz-ban, egyet pedig az olaszországi Livignoban. Ezek mellett az időközben Soda Springs-ből Breckenridge-be költöztetett amerikait is megtartották.

Az első világkupa és nemzetközi sportági szakszövetség Az 1987-88-as szezonban az Észak-Amerikai Snowboard Társaság (NASA) és a Snowboard Európai Társasága (SEA) együttműködésében megszervezték az első világkupát két európai és két észak-amerikai versennyel.

1989-ben megalakult a sportág nemzetközi szabályozó szövetsége, az Internatonal Snowboard Association (ISA), mely egy évvel később a Hivatásos Snowboardosok Nemzetközi Társaságával (NAPS) egyesülve az International Snowboard Federation-é (ISF) alakult át.

1990 – 1994

Szabadalmi vita és az első snowpark 1990-ben Jake Burton megvásárolta Bob Webber „sídeszka” szabadalmát és megpróbálta megzsarolni vele a többi gyártót. Az éves árbevételük 3%-át követelte. A hatalmas felzúdulást látva visszakozott és később megpróbálta letagadni az egészet – noha ügyvédi felszólítások tucatjai voltak rá bizonyítékként – azt állítva, hogy „ő csupán meg akarta védeni az iparágat a szabadalom megvásárlásával”.

Ugyanebben az évben építették meg a coloradói Vail síközpontban az első hódeszka-parkot.

A boardercross feltalálása 1991-ben Steven Rechtschaffner és Greg Stump a Greg Stump’s World of Extremes tv-sorozat 8. epizódjához építettek egy krosszpályát a Blackcomb Mountain síközpontban. Az általuk feltalált boardercross (BX) a műsor után annyira népszerű lett, hogy szerte a világon versenyeket kezdtek rendezni, és ez a snowboardcross (SBX) 2006-os olimpiai debütálásához vezetett.

Az első ISF VB és a FIS megjelenése a sportágban 1993-ban az ausztriai Ischgl-ben rendezték meg az első hivatalos, az ISF által meghirdetett világbajnokságot.

1994-ben a Nemzetközi Síszövetség (FIS) felvette sportágai sorába a snowboard-ot és megalkotta saját szabályait.

1995 Az első Freeride verseny és következményei Az Új-Zélandi Mt. Cook nemzeti parkban először 1995-ben megrendezett, legendás World Heli Challenge volt az első nemzetközi szintű freeride verseny, illetve a 2004-ig kizárólag snowboardosoknak megrendezett Verbier Extreme Svájcban, melyből az elsőt még 1996-ban rendezték.

2006-ban három freeride versenyrendező megbízott nyolc prominens ridert (Cyril Neri, Steve Klassen, Mitch Toelderer, Flo Orley, Aurélien Ducroz, Phil Meier, Ian McIntosh, Martin Winkler) egy versenysorozat szabályainak és rangsorrendszerének kidolgozásával. A csoport azóta Pro Freeriders Board néven működik. A három versenyrendező két továbbival kiegészülve 2007-ben azután útjára bocsátotta a Freeride World Tour-t (FWT) és a lebonyolításra létrehozta az FWT Management SA-t. Az FWT kvalifikációs versenysorozatot is létrehozott Freeride World Qualifiers (FWQ) néven, majd Cyril Neri vezetésével 2011-ben útjára indították a 14-17-éves utánpótlás számára a Freeride Junior World Tour-t. Ez 2013-ban egyesült az amerikai kontinensen zajló hasonló korosztályos versenysorozattal és még ebben az évben megrendezték az első Freeride Junior World Championships-t, melyet azóta évente megrendeznek.

1998 A snowboard olimpiai sportág