A Royal-pingvin (Eudyptes schlegeli) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon ezt a pingvinfajt.

A 19. század és a 20. század határán ipari mértékű vadászata folyt; évente körülbelül 150 ezer madarat gyűjtöttek be. Egy pingvinből félliternyi olajat nyertek. Vadászata előtt, körülbelül 3 millió példánya létezhetett. A vadászat betiltása után, e pingvin állománya 850 ezer költőpárra szaporodott.Commonwealth Marine Reserves - Home Page . Environment.gov.au. Hozzáférés ideje: 2013-09-27.

Rendszertani helyzete A DNS-vizsgálatok alapján a kutatók megtudták, hogy a Royal-pingvin és legközelebbi rokona, a bóbitás pingvin (Eudyptes chrysolophus), körülbelül 1,5 millió éve váltak ketté. Habár néha a kettőt két külön fajként kezelik, e pingvinek egyes DNS szekvenciái igen hasonlóak; emiatt Leslie Christidis és Walter Boles ausztrál ornitológusok a Royal-pingvint a bóbitás faj alfajának tekintik. Külső megjelenésre is nagyon hasonlítanak; bár a Royal-pingvinnek fehér a pofája, míg a másiknak fekete.

A két madárfaj példányai, azokon a helyeken ahol együtt költenek, bár ritkán, de azért kereszteződnek egymással.

Neve Ez a pingvin a tudományos fajnevét, a schlegeli-t, Hermann Schlegel, német zoológusról kapta.

Előfordulása Egyetlen szaporodó helye az Ausztráliához tartozó Macquarie-szigeten van. Költési időszakon kívül előfordulhat Argentína, a Falkland-szigetek és a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek környékén levő nyílt óceánokon.

Megjelenése Fej-testhossza 65–76 centiméter, testtömege pedig 3–8 kilogramm. (2011). (2011). A hím nagyobb a nősténynél. Háta és szárnyai fekete színűek, pofája, torka és hasa fehér. Fején sárga bóbitát visel.

Életmódja A Royal-pingvin főleg krillel és halakkal táplálkozik, de ezek mellett kalmárokat is fogyaszt.

Szaporodása Nagy kolóniákban költ. A földbe vájt fészkét akár a partokra, akár a szárazföld belsejébe - 1,6 kilométerre -, is helyezheti. A szaporodási időszaka szeptemberben kezdődik, de csak októberben tojik. Fészekalja két tojásból áll. A tojásokon 35 napig kell kotlani. A fiókák három hetes korukig az egyik szülő mindig velük van; ezután pedig a különböző fészekaljak fiókái „nappalikba” gyűlnek össze, míg mindkét szülőjük halászni van. Két hónaposan elhagyják szülőhelyeiket. Csak 6 évesen válnak ivaréretté.

bélyegkép|300px|Royal-pingvin telepbélyegkép|200px|A madár szemből

Jegyzetek

Források

Fordítás

További információk Képek az interneten a fajról Transactions of the New Zealand Institute. 8 p. 204 BirdLife species factsheet ARKive - images and movies of the royal penguin (Eudyptes schlegeli) Australian Antarctic Division: Unusual penguins Contains picture of hybrid penguins and penguins with non-standard plumage www.pinguins.info Information about all species of penguins del Hoyo, J., Elliot, A., Sargatal, J., eds (1992) Handbook of the Birds of the World, Volume One Ostritch to Ducks,

Kategória:Eudyptes Kategória:Madárfajok Kategória:Ausztrália endemikus madarai