Bene (, korábban Беня [Benya], ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése A Borzsa-folyó jobb partján fekszik, Beregszásztól 13 km-re délkeletre.
Nevének eredete Neve valószínűleg a Benedek név rövidített változata.
Története Bene határában, a Borzsa-folyó medréből került elő a benei bronzhydria. Az antik görög darab elkészítése az i. e. V. század közepére datálható.
Bene nevét 1269-ben „Bhene” néven említette először oklevél. IV. Béla király ekkor adományozta a falut János fiainak, Péternek és Mártonnak.
1333-ban szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ez évben papja 3 garas pápai tizedet fizetett. Régi temploma a 14. század második felében épült.
Egy ideig a Jakcsi család birtokolta, aztán 1524-ben Dobó Ferencet iktatták be itteni birtokaiba.Keresztyén, Balázs: Irodalmi barangolások a Kárpátok alján (PDF) (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.) 1530-ban a kovászói Mathuznai család szerzett itt telket. 1634-ben Perényi Gábornak és nejének, Salgai Katának voltak itt birtokai. 1541-ben Büdy Mihály jutott birtokhoz a faluban. 1651-ben Lónyay Zsigmond jutott itteni telkekhez.
A falut 1567-ben a tatárok rombolták le. 1593-ban a község teljes egészében áttért a református hitre. 1657-ben a lengyelek pusztították el.
A 17. századtól a Ráthonyiak és a gróf Károlyi család tagjai a földbirtokosai. A település egykori nagyobb birtokosai voltak a Kusalyi Jakcs család, Szilágyi Erzsébet, a Ruszkai, Dobó, Székely, Perényi, Matucsinai, Bélaváry, Rátonyi, Makkay, Vásárhelyi és Pogány családok. A falu határában van a hagyomány szerint a zászlóbontás helye, ahol Rákóczi kurucai gyülekeztek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BENE. Benya. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Beregtöl fél mértföldnyire, határja néha megkivánnya a’ trágyázást, szőlei jó borokat teremnek, és Vári, ’s Beregszáz Mező Városokhoz közel lévén vagyonnyaikat eladhattyák, legelője, és fája úgy épűletre, mint tűzre elég, meglehetős kő bányája is van, a’ hol kézi munkával pénzt kereshetnek lakosai, első Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bene, magyar falu, Bereg vgyében, a Borsova mellet, ut. p. Beregszászhoz 1 1/4 mfdnyire: 60 r. kath., 324 ref., 13 g. kath., 10 zsidó lak. Ref. szentegyház. Szántóföldei szorgalmatos mivelés mellett gazdagon fizetnek; szőlőhegye igen jó bort terem; fája, legelője elég; kőbányája hires malomköveket szolgáltat. F. u. gr. Károlyi, Pogány, Rátonyi, Mezeránszky, Vásárhelyi, Gerzon.”
A trianoni békéig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 689, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 1409 lakosából 1270 (90%) a magyar. A 2001-es népszámlálás során a lakosok száma elérte az 1409 főt, 1277 fő (90,6%) magyarnak, 119 fő (8,5%) ukránnak, 11 fő (0,8%) orosznak vallotta magát, 0,1% nem nyilatkozott.
Gazdasága A falu lakói elsősorban mezőgazdaságból élnek, melyre a zöldség- és gyümölcstermesztés (őszibarack és szőlő) jellemző. Emellett elterjedtek a faluban a falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, több mint egy tucatnyi család foglalkozik turisták elszállásolásával.
Közlekedés A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Nevezetességek thumb|250px|right|A hét vezér szobra a faluház előtt thumb|250px|right|Bene üdvözlő- és helynévtáblái a református templom közelében.
Református temploma 14. századi, a tatár és a lengyel is elpusztította, ezért 1670-ben beomlott tetejét kicserélték. 1782-ben egy tűzvész ismét megrongálta, famennyezete is elpusztult, a 19. században újították fel. Belsejét egykor freskók díszítették, melyeket még nem tártak fel. Római katolikus temploma 1940-ben épült, a templomot a római katolikusok és a görögkatolikusok közösen használják. Szoborpart a faluház előtt a hét vezért ábrázoló szoborcsoporttal. A fából készült szobrokat Pintér László sárvári fafaragó faragta. A második világháború és sztálinizmus áldozatainak emlékműve a helyi iskola udvarán, a falu központjában található. Az emlékműre a faluból a málenkij robotra elhurcolt áldozatok és a háborúban elesettek neveit vésték fel. Magyar hadifoglyok síremléke a zsidó temető szélén.
Testvértelepülései
Bene testvértelepülései a következők:
Inárcs, Magyarország Sárbogárd, Magyarország Váchartyán, Magyarország Maglód, Magyarország Nagyrábé, Magyarország
Jegyzetek
Források Györffy György: Beregvármegye Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája, III. kötet, Ungvár, 1881, pp. 65–72. Mónus Gyula – Szerényi Ferdinánd 1934: Bene – Beňa – A község jelene és múltja.
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései