A mainstream pszichológiávalA mai magyarországi mainstream-pszichológiát a pszichológia főáramának e magára osztott rangjában a maga hatalmi eszközei tartják meg:
egyetemi katedrák, ahol a szakma művelőinek újabb meg újabb nemzedékét a régebbiek a maguk képére képezik ki (→ Pszichológusi tapasztalatok az elméleti pszichológiáról);
bizottságok, ahol a kutatási pénzeket s a kutatók rangját megadó tudományos címeket a főáram képviselőinek osztják, reprezentatív konferenciákra ezeket hívják meg; stb.
folyóirat- és könyvkiadói szerkesztőségek, ahol a másképp-gondolkodók tudományos írásait többnyire nem közlik, mégis megjelent szövegeiket nem referálják. az itt bemutatásra kerülő alternatív pszichológia három ponton szakít radikálisan:
1. Nem a természettudományok egyikének tekinti magát, hanem miközben sajátos természettudománynak is,Rosenthal: Experimenter effects in behavioral research. Irvington Publisher, Inc., New York, 1976 lévén tárgya szerves kapcsolatban az agy működésével, éppannyira történeti tudománynak is (Lev Vygotsky Archive), minthogy tárgya éppolyan szerves összefüggésben van a kultúra alakulásávalGarai László: Természettudomány-e a pszichológia? Magyar Tudomány. XXXIX.:1. 62-73.
2. Természettudományos fele sem olyan természet keretében írja le a maga tárgyát, amely részecskékből és közöttük fellépő kölcsönhatásból áll. A modern fizika elgondolását a részecske- ill. a hullám-logika komplementaritásáról"We have two contradictory pictures of reality; separately neither of them fully explains the phenomena of light, but together they do" (A. Einstein). Az Einstein, De Broglie, majd Schrödinger által formált (s szukcesszíve három Nobel-díjjal kitüntetett) felismerésről magyarul lásd E. Schrödinger: Válogatott tanulmányok. Gondolat. Bp., 1970 alkalmazza a pszichológia összefüggéseire is,Garai László: Az agyvelő-e a szociálpszichológiai jelenségek mechanizmusa? Pszichológia. 13:2.(1993) 205-224. o. A tanulmány angol fordítását (L. Garai: The brain and the mechanism of psychosocial phenomena. Journal of Russian and East-European Psychology. 31:6. pp. 71-91) jelentősen bővített változatban mutatta be az a főreferátum, amelyet Garai László a L. Vygotszky centenáriumának alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott (Moszkva, 1996). Végül az elmélet további fejlesztésének eredménye szemlélhető ugyanazon teoretikusnak О значении и мозге: Совместим ли Выготский с Выготским? (In: Субъект, познание, деятельность: К семидесятилетию В. А. Лекторского. Москва: Канон+, 2002. 590-612.) c. tanulmányában. általában pedig a módszertani individualizmusAz előző jegyzetben hivatkozott tanulmányokból kiderül, hogy a módszertani individualizmusnak a szolid fundamentuma: az elméleti pszichológia képtelensége arra, hogy a szupraindividuális teljesítményeket más mechanizmushoz kapcsolja, mint az individuális teljesítmények mechanizmusául szolgáló agyvelő. és a módszertani holizmus ellentétének meghaladására.
3. A pszichikumnak azt a felét, amelyik részecskék kölcsönhatása mentén lenne leírható, szintén nem arisztotelészi logikával, az egyes részecskék saját belső tulajdonságait tekintve kezeli, hanem Kurt Lewin módszertani programjánakAz arisztotelészi és a galileánus gondolkodásmód összecsapása a mai pszichológiában. In: A mezőelmélet a társadalomtudományokban. Válogatott elméleti tanulmányok. Bp.: Gondolat, 1972 megvalósítására törekedve: úgy, hogy a részecskék közötti viszonyok mezőjét szem előtt tartja.
Az a felismerés, hogy a megtorpant pszichológiában alternatív megközelítések keresésére van szükség, hívta életre 1983-ban a New Ideas in Psychology c. folyóiratot.A Pierre Moessinger által alapított folyóirat alcíme: "An International Journal of Innovative Theory in Psychology"
Jegyzetek
Kategória:Pszichológia