Irak (arabul , kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten. Délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán (Kurdisztán tartomány) határolja. Rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél fekszik.
Szaddám Huszein országának nyugati lerohanása a térség tartós destabilizációjához vezetett,http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150911-9-11-al-kaida-oszama-bin-laden-terrortamadas-ifj-george-w-bush-muszlim-fundamentalistak.html nem hozott békét és jólétet. Polgárháborúhoz hasonló körülmények, terrortámadások és erőszakos bűncselekmények ezrei történtek Irak 2003-tól 2011-ig tartó megszállása során, mind a különböző iraki csoportok között, mind a nyugati megszálló csapatok ellen. Bár az Egyesült Államok iraki jelenléte 2011-ben véget ért, 2013 végétől további háború dúlt az iraki kormányerők és az ISIS (Iszlám Állam) iszlamistái között is, akik meghódították a nemzeti terület egy részét. A csoport észak-iraki offenzívája gyors területi terjeszkedéssel járt és az amerikai csapatok visszatérését és egy újabb, évekig tartó háborút hozott, amely 2017-ig tartott. Irán is beavatkozott és 2014 óta erősen érezteti a befolyását a pártokon és a homeinista milíciacsoportokon keresztül. 2018-ban Törökország indított katonai műveleteket az észak-iraki kurd szeparatista harcosok felszámolására. Míg az iraki parlamenti választásokat 2018-ban Muktada el-Szadr síita pap politikai koalíciója nyerte meg, ezzel az ország Iránhoz közeledett. 2018 óta súlyos, erőszakba torkolló polgári zavargások rázták meg az országot a korrupció, a munkanélküliség, a rossz közszolgáltatás, továbbá az USA és más országok beavatkozása ellen tiltakozva.Al Jazeera and News Agencies. (5 October 2019). "Iraq protests: All the latest updates." Al Jazeera website Retrieved 5 October 2019.
Bár az országot stratégiai fekvésű, feltörekvő középhatalomnak tekintik, és a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik, a 2020-as évek elején a biztonsági helyzete és a politikai bizonytalanság miatt továbbra sem vonzó a külföldi befektetők számára.
Etimológia Az ország nevének eredetére többféle változat is van. Az egyik nézet szerint Uruk ókori mezopotámiai város nevéből ered (bibliai héber: Erech), így végső soron sumer eredetű. A másik változat szerint a középperzsa eraq szóból származik, amely "alföldet" jelent.Wilhelm Eilers (1983). "Iran and Mesopotamia". In E. Yarshater, The Cambridge History of Iran, vol. 3, Cambridge: Cambridge University Press.
Földrajz
Domborzat Irak területének központi részét – a Tigris és az Eufrátesz folyók által közbezárt, a népesség legnagyobb részének otthont adó – Mezopotámiai-alföld alkotja, mely észak felé az enyhén hullámos el-Dzsazíra táblavidékében folytatódik. A 200–500 m magas táblavidék északi részéből emelkedik ki a Dzsebel-Szindzsár mészkőből álló felboltozódása (1359 m).
Az északi országhatáron az Örmény-Torosz, a keleti (iráni) határon a Zagrosz hegység húzódik. A Zagrosz központi vonulatai 3600 méterig emelkednek. Itt a legmagasabb pont: Kuhe-haji-Ibrahim (Hadzsi-Ibrahim).Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
A Mezopotámiai-alföld termékeny alluviális síkságát sivatagok szegélyezik. Ezek foglalják el az ország területének zömét. Az egyhangú tájat itt csak elvétve tagolják réteglépcsők, szigethegyek, lefolyástalan medencék.
Vízrajz Irak két legnagyobb folyója a Tigris és az Eufrátesz. Összefolyásuk után rövid közös szakaszuk neve Satt el-Arab. Ez utóbbi határfolyó Irán felé, és a Perzsa-öbölbe ömlik. Iraknak itt rövid, 58 km hosszú tengerpartja van.
A Satt el-Arab melléke eredetileg mocsaras volt, de a mocsarak közül mára sokat lecsapoltak.
Az Eufrátesznek Irak területén nincs jelentős mellékfolyója. Tőle keletre a párhuzamosan folyó Tigris veszi fel a vizeket, nyugatról, a Szír-sivatagból pedig nem érkezik jelentősebb folyó. A Tigris vesz fel mellékfolyókat keletről Irak területén. Ezek a Zagrosz-hegységben erednek.
Éghajlat Az ország nagy része a szubtrópusi övben fekszik. Északi határai mentén és alacsonyabb hegyvidékein mediterrán, máshol sztyepp és sivatagi - a déli országrészen pedig már trópusi sivatagi – éghajlat jellemzi.
A hegyvidékek hűvösebbek és csapadékosabbak, télen itt előfordulhat az erős havazás. Ilyenkor a hóolvadást heves árvizek kísérik. Az átlagos évi csapadék a magasabb hegyvidéken néhol 1000–3000 mm, a Zagrosz lábánál és az el-Dzsazíra É-i részén 300-, a Mezopotámiai-alföldön 100–200 mm.
A nyár országszerte száraz, forró, a tél – egy-egy fagyhullámtól eltekintve – enyhe.
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet emelkedéséhez, a csapadék csökkenéséhez és a növekvő vízhiányhoz vezet, aminek valószínűleg komoly következményei lesznek az elkövetkező évtizedekben. Az ország mezőgazdasági területeinek felét az elsivatagosodás fenyegeti.
Élővilág, természetvédelem Az ország túlnyomó része sivatag vagy félsivatag. Északon a füves puszták nagy része szántó, illetve legelő lett. Erdők csak az ÉK-i országrész hegyein vannak. A hegyvidéki mediterrán erdők zömét kiirtották, helyüket bozót foglalta el; a Szindzsár-hegységben pisztáciaerdők foltjai, a Zagrosz belsejében tölgyesek maradtak meg.
Irak faunája szegényes. Előfordul a csíkos hiéna. Több kisebb termetű macskaféle él itt, például a mocsári hiúz, a sivatagi hiúz és a vadmacska. A patások közül megtalálható a núbiai kőszáli kecske és a muflon.
Nemzeti parkjai
Természeti világörökségei Irakban nincs az UNESCO által világörökséggé nyilvánított természeti táj.
Története thumb|right|200px|Babilon függőkertjei thumb|left|200px|Az ősi Babilon egy részének rekonstrukciója
Ókori Mezopotámia
Irak történeti neve Mezopotámia (görög szó, folyóköz a jelentése). Itt volt a világ egyik első civilizációja, a sumér, amit aztán az akkád, a babiloni és az asszír kultúrák követtek. Ezek befolyása már i.e. 5000 táján kiterjedt a környező területekre is. A terület a civilizáció egyik bölcsője.
Az i. e. 6. században Nagy Kürosz perzsa király meghódította az Újbabiloni Birodalmat és a következő négy évszázadban Mezopotámia az Akhaimenida Birodalom része volt. A következő hódító Nagy Sándor, ettől kezdve majdnem két évszázadon át a hellenisztikus birodalmak uralkodtak. Az óiráni népek egyik közép-ázsiai törzse, a pártusok hódították meg ezután a vidéket, őket a szászánida perzsák követték. A régió az ő uralmuk alatt állt a 7. századig.
Iszlám kalifátus A 7. század elején muszlim arabok Khalid ibn al-Walid parancsnoksága alatt meghódították Perzsiát. Ekkortól terjedt el az iszlám vallás a mai Irakban. Az Omajjád kalifák Irak tartományt Damaszkuszból kormányozták a 7. században.
Az Abbászida kalifák a 8. században Bagdadot építették ki székvárosnak. Bagdad öt évszázadon át az arab és muszlim világ vezető nagyvárosa volt. A középkor legnagyobb multikulturális városa, a csúcsponton lakossága meghaladta a milliót, az iszlám kultúra aranykorának központja volt.
Mongol hódítás thumb|130px|Hülegü kán seregei ostromolják Baghdadot 1257-ben Hülegü kán szokatlanul nagy sereget, a Mongol Birodalom erői jelentékeny részét gyűjtötte össze Bagdad meghódítására. Amikor megérkezett az iszlám fővároshoz, Hülegü felszólította a védőket a megadásra, de a kalifa elutasította. Hülegü ezen feldühödött, és az ellenálló városokkal szembeni szokásos mongol eljárásnak megfelelően megtizedelte a lakosságot. Ekkor különböző becslések szerint – ember halt meg Irakban. A mongolok elpusztították az Abbászida Kalifátust és a bagdadi nagykönyvtárat. A város sohasem nyerte vissza korábbi kulturális szerepét és befolyását.
1401-ben egy török-mongol származású hadvezér, Timur Lenk támadta meg Irakot. Bagdad elfoglalása után városlakót mészároltatott le. Elrendelte, hogy csak az a katona indulhat haza, aki legalább két emberi fejet bemutat (sok harcos korábbi hadifoglyok fejét mutatta be Timurnak).
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom 1535-ben foglalta el Bagdadot a perzsáktól. Az iráni szaffavidák 1609-ben elfoglalták az oszmán-törököktől, de azok 1632-ben visszaszerezték.
A mai Irak területét 1747-től 1831-ig rövid megszakításokkal grúz eredetű mameluk tisztek kormányozták, akik bizonyos autonómiát élveztek az oszmán szultánnal szemben. 1831-ben közvetlen török uralmat vezettek be, ez az első világháborúig maradt fenn.
A háborúban a törökök a központi hatalmak oldalán vettek részt. Végül Nagy-Britannia szorította ki őket az országból. A mezopotámiai hadjáratban a britek vesztesége katona volt. A törökök vesztesége ismeretlen, de a britek hadifoglyot ejtettek. 1918 végén a britek embert állomásoztattak itt, azonban csak tartozott a harci alakulatokhoz.
Mezopotámia brit mandátumterület Az első világháború végén a terület az Egyesült Királyság birtokába került mint népszövetségi mandátumterület. 1921 augusztusában két korábbi török vilajetet, Bagdadot és Bászrát egy országban egyesítettek. Öt évvel később hozzáadták északon Moszul vilajetet, ezzel kialakultak a modern iraki állam határai. A mandátum időszakában brit gyarmati közigazgatás irányította az országot, a brit indiai fegyveres erők elnyomták az arabok és kurdok felkeléseit. Egy Szíriából kiszorított hásemita királyt, Fejszált ültették a trónra bábként. A brit hatóságok a szunnita arab elitből választották ki a kormányzat tagjait, a minisztériumi hivatalnokokat.
Hásemita királyság Nagy-Britannia 1932-ben ismerte el Irak függetlenségét, de I. Fejszál király hozzájárult, hogy a britek továbbra is használják támaszpontjaikat és átvonulási joguk volt az országban. Fejszál 1933-as elhunyta után fia, Gázi király uralkodott, uralmát puccskísérletek sora jellemezte. 1939-ben életét veszítette egy autóbalesetben. A trónt kiskorú fia, II. Fejszál örökölte, aki helyett nagykorúságáig nagybátyja, Abd al-Ilah kormányzott régensként.
1941-ben Rasíd Áli al-Gajláni miniszterelnök sikeres államcsínyt hajtott végre („Rasíd Áli-puccs”), amelynek célja az volt, hogy – a Brit Birodalom háborús lekötöttségét kihasználva – kikényszerítse Irak teljes függetlenségét. Mivel az államcsínyt a náci Németország titkosszolgálata is támogatta, a fordulat veszélyeztette a Brit Birodalom és az angolszász szövetségesek üzemanyag-ellátását. 1941-ben a brit hadsereg megszállta Irakot és Iránt (szorosan együttműködve a szovjet Vörös Hadsereggel), amely ugyanekkor Irán északi részét szállta meg. Az elmenekült német szimpatizánsok megszervezték a németek oldalán harcoló Szabad Arábia Légiót. A brit katonai megszállás 1947. október 26-án ért véget, ezután restaurálták a hásemita királyságot.
Iraki köztársaság A hasemita királyság 1958-ig állt fenn, ekkor az iraki hadsereg az úgynevezett július 14-i forradalomban megdöntötte a monarchiát. II. Fejszál királyt, családtagjait és Núri asz-Szaid miniszterelnököt megölték. Abdul Karim Kászim dandártábornok került hatalomra, Irak miniszterelnökeként. Jó viszonyt létesített a Szovjetunióval, de csak 1963-ig maradt uralmon, amikor őt is megdöntötte (és megölette) Abdul Szalam Árif ezredes, aki Irak új elnöke lett. Szalám Árif 1966-ban helikopter-balesetben meghalt, utódja az elnöki székben bátyja, Abdul Rahman Arif lett. 1968-ban Rahmán Árif elnök uralmát a Baasz Párt (az Arab Újjászületés Szocialista Pártja) döntötte meg. Irak új elnöke Ahmed Haszan al-Bakr lett, alelnöke Szaddám Huszejn al-Tikríti, al-Bakr földije (mindketten Tikrít környékéről származtak). A Baasz mozgalom fokozatosan Szaddám Huszein irányítása alá került, aki korábbi harcostársait, köztük Bakr elnököt is háttérbe szorítva (vagy lemészárolva) 1979 júliusában köztársasági elnök lett. Az akkori legfelsőbb végrehajtó hatalom, a Forradalmi Parancsnoki Tanács (vagyis a kormány) is Szaddám személyes ellenőrzése alá került.
Szaddám Huszein 1979-ben Szaddám Huszein lett Irak vezetője, miután megölette vagy bebörtönöztette főbb riválisait.