Kisszabadka

Kisszabadka (horvátul Mala Subotica) falu és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.

A község (járás) települései Közigazgatásilag hét falu tartozik hozzá: Kisszabadka, Dezsérlaka (Držimurec), Drávaszentistván (Štefanec), Felsőpálfa (Palovec), Muralövő (Strelec), Piskorovec (Piškorovec) és Szentkereszt (Sveti Križ).

Fekvése Csáktornyától 7 km-re keletre fekszik, a Trnava patak jobb partján. Áthalad rajta a Csáktornya–Kotor-vasútvonal.

Története A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az i. e. 5. évezredben is éltek emberek. A délre fekvő Szentkereszt területén a plébániatemplom környékén római sírokat is találtak. Az 1. században római település állt itt, melyet a feltételezések szerint Sabariának neveztek. Anđela Horvat horvát történész a település nevét is a latin Sabaria helynévből származtatja. Tény hogy a települést még 1478-ban is Sabariának nevezi a csáktornyai uradalom falvait felsoroló okirat.

A mai település első írásos említése 1257-ből származik "Terra Zumbathel" alakban. 1256-ban ugyanis a Hahót nembeli II. Mihály "Komort, Velikát, továbbá a Klenovniktól keletre eső Bikoveczet (Bykencz) és a ma ismeretlen Pyankóczot oda adta rokonának, Lanczelottnak a muraközi Szombathely (ma Szoboticza), Béla (ma Belicza) és Tornova (ma Ternovecz) falvakért."Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a 14. század közepéig (Budapest, 1900) A falu neve az ezt rögzítő okiratban bukkan fel először. A Hahót nemzetség Buzád ágának birtokai közé tartozott.

A csáktornyai uradalom részeként I. Lajos király 1350-ben Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. A település 1367-ben „Poss. Zonbath” néven szerepel okiratban. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1478-ban „Sabaria” néven Csáktornya tartozékai között sorolják fel.

1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

A falunak a középkorban már volt temploma. 1334-ben a Muraköz plébániái között említik az itteni plébániát "Ecclesia sanctae Mariae de Sabaria" alakban, de valószínűleg a település Szűz Mária temploma ennél sokkal korábban épült. 1501-ben említik Valentin nevű plébánosát (Valentinus plebanus de Sabaria) és Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát (Sancta Maria de Sabaria). Az 1640-es egyházi vizitáció már egy romladozó templomot említ két haranggal, nagy csillárral, nagy fa kereszttel és szentképekkel, valamint nagy oltárral. 1713-ban a falu új plébániát épített. 1715-ben a falunak 9 adózója volt. 1737-ben földrengés pusztított, melyben a templom is megsérült. Megújítását 1747-ben fejezték be, ekkor kapta barokk boltozatát. 1779-ben a települést "Szoboticza" néven említik. Ekkorra a templom körüli régi temető már tönkrement, az új temető a falun kívül található. 1900-ban a templomot két oldalhajóval bővítették, ekkor nyerte el mai formáját.

Vályi András szerint " SZOBOTICZA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok; határja középszerű."

1910-ben 796 lakosa volt, közülük 767 horvát és 29 magyar anyanyelvű volt. 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarország része volt, majd visszakerült a jugoszláv államhoz. 1991 óta Horvátországhoz tartozik. bélyegkép|balra|250px|Híd a Trnava patakon

Lakossága A 2001-ben tartott népszámlálás adatai szerint a község 5676 lakosának 91,5%-a horvát, 7,5%-a cigány nemzetiségű. A népszámláláskor ketten vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Kisszabadka falunak külön 2156 lakosa volt. A cigányság aránya Piskorovec faluban a legmagasabb (majdnem 100%).

A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 2.207 2.502 2.555 2.684 3.113 3.534 3.904 4.250 4.978 4.993 4.670 4.825 4.832 4.882 4.923 4.736 4.344

A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 1.039 1.104 1.315 1.341 1.413 1.583 1.778 1.950 2.249 2.237 2.161 2.339 2.301 2.269 2.156 1.986 1.766

Kultúra „Zvon” Kultúrális és Művészeti Egyesület. A kisszabadkai közösség kulturális és művészeti egyesülete 1996 decemberében jött létre azzal a céllal, hogy ösztönözze és javítsa a kultúra és az etnikai örökséget a plébánia és a Mala Subotica település területén. A „Zvon” egyesület fő feladata a kulturális örökség ápolása, a fiatal generációk oktatása, valamint az elfeledett népi szokások, dalok, táncok és a Muraköz teljes nemzeti kincsének megtalálása és bemutatása. A „Zvon” tagsága a gyermekektől az idősekig tart. Az egyesület számos kulturális esemény kezdeményezője, kezdeményezője és hordozója a plébánián és az önkormányzatban, az elmúlt 10 évben pedig a Gyermekek Folklór Fesztiváljának házigazdája és szervezője. Az egyesület tagjai tambura, folklór, színjátszó, népművészeti csoportban és kórus szekciókban tevékenykednek. Megkezdte munkáját a kézműves műhely is, azzal a céllal, hogy felújítsák és rekonstruálják a szükséges ruhadarabokat és textíliákat, valamint hogy a vászon elkészítésének és díszítésének ezt a módját a fiatalabb generációkra is átvigyék. A műhely magában foglalja a horgolás, hímzés, arany hímzés és a jelmez egyes részeinek rekonstrukcióját a meglévő modellek szerint.

Sport NK Spartak Mala Subotica labdarúgóklub Sport Za Sve Mala Subotica sportegyesület

Nevezetességei A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1118. 1334 előtt épült. 1737 és 1747 között barokk stílusban építették át. A templom háromhajós épület, félköríves szentéllyel és a nyugati homlokzat mentén álló harangtoronnyal. A 17. században falait megemelték, és új kórust is kapott. A templom belső tere barokk boltozatos, a középső hajót és a szentélyt pilaszterek és féloszlopok díszítik. A 20. század elején a templomot háromhajós templommá bővítették. A plébániaház 1769-ben épült egyszerű épület, téglalap alaprajzzal. A templom mellett klasszicista oszlopcsoport és az 1711-ben emelt ún. Imbra-oszlop áll. A plébániatemplom közelében áll az 1746-ban épített Szent Kereszt-templom. Kupoláját J. Brollo itáliai mester festette ki.

Jegyzetek

További információk Kisszabadka község hivatalos oldala A helyi alapiskola honlapja Kisszabadka adózói 1715-ben Horvátország kulturális emlékei

Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései