Drávanagyfalu (horvátul Strahoninec, 1908-ig Nagyfalu, horvátul 1930-ig Nadfalu) község Horvátországban Muraköz megyében.
Fekvése Csáktornyától délre, közvetlenül a város szomszédságában fekszik.
Története A település első említése 1478-ban "Strahoninecz" alakban történt, a csáktornyai uradalomhoz tartozott.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben a csáktornyai uradalommal együtt a Festeticsek vásárolták meg.
Vályi András szerint " STRAHONINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Urai Gr. Álthán, és a’ helybéli Plebánus, lakosai katolikusok, fekszik Nedeliczhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."
A Muraközt érintő első, 1786-os népesség összeírás szerint a faluban 44 ház állt, melyben 56 család élt 384 lakossal. 1828-ban 48 házában 385 római katolikus lakost számláltak. Ebben az összeírásban a falu "Ztrahominec" néven szerepel és először említik a határában Poleva majort is. A major 1868-ban Polevo néven szerepel és csak 1910-ben említik először Szépmajor néven 91 lakossal. A 20. században már a falu neve is Nagyfaluként szerepel. 1910-ben Drávanagyfalunak 788, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1921-ben községközpont lett, melyhez a közeli Tótfalu is hozzátartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor körjegyzőségi székhely volt.
Közvetlenül a második világháború után új nemzeti kormányt szerveztek. A Strahoninec Nemzeti Felszabadítási Bizottsága 1945 áprilisában jött létre. Csatlakozott a Csáktornya járási Nemzeti Felszabadítási Bizottsághoz (Kotarski NNO Čakovec). A helyi bizottságokban az emberek által választott hatóságok legalacsonyabb szerveit hozták létre. A Strahoninec helyi tanács 1948-ban Strahoninec és Savska Ves falvakból állt. 1953 óta Strahoninec 1386 lakossal rendelkezett, és a Šandorovec és Totovec falvak önkormányzatának központjává vált. 1955-ben a kataszteri önkormányzatok átszervezése következett, és Strahoninec Čakovec önkormányzatához tartozott. A Strahoninec 1971 óta képezi a Strahoninec helyi közösségét. A gyors fejlődést bizonyítja az a tény, hogy 1981-ben Strahoninecnek 2260 lakosa volt, 1991-ben 2580 lakosa, 2001-ben pedig 2815 lakosa volt. Strahoninecet 1997. január 17-én nyilvánították független önkormányzattá, miután elválasztották Csáktornya városáról.
Lakossága
1900-ban 777 lakosából 724 horvát, 44 magyar, és 8 fő német nemzetiségű volt. 1910-ben 788 lakosa volt, közülük 620 horvát, 116 magyar és 2 német anyanyelvű volt. 1941-ben 1212 lakosából 5 ember kivételével mindenki magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 1991-ben 2502 lakosából 2475 volt a horvát nemzetiségű. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Drávanagyfalu lakossága 2728 volt. Drávanagyfalu lakosainak 97%-a horvát, 2%-a szlovén nemzetiségű. 2001-ben hárman vallották magyar nemzetiségűnek magukat.
A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 448 589 617 703 777 788 870 1.088 1.265 1.386 1.538 1.821 2.357 2.580 2.728 2.682 2.598 A régi Csáktornya községi területéből jött létre. Az 1991-es adat Csáktornya város adatainak egy részét tartalmazza.
A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 448 589 617 703 777 788 870 1.088 1.265 1.386 1.538 1.821 2.357 2.580 2.728 2.682 2.598 1991-ben a Savska Ves területének egy részét is ehhez a településhez számították, az 1857-től 1961-ig terjedő adatok ennek egy részét tartalmazták.
Nevezetességei A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma.
További információk Drávanagyfalu község hivatalos oldala Az alapiskola honlapja Az 1715. évi adóösszeírás
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései