Drávavásárhely (horvátul Nedelišće, korábban magyarul Nedelic, szlovén és vend alakban Nedelišče) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Fekvése Csáktornyától 3 km-re délnyugatra, a Dráva bal partja közelében fekszik. Közigazgatásilag 11 falu tartozik hozzá: Cseresnyés (Črečan ), Drávacsány (Gornji Hrašćan) Drávamagyaród (Trnovec), Drávavásárhely (Nedelišće), Drávaóhíd (Pretetinec), Dúshely (Dunjkovec), Zrínyifalva (Gornji Kuršanec), Miksavár (Macinec), Pusztafa (Pušćine), Édeskút (Slakovec), Parag (Parag).

Története

Nevének első említése 1226-ból datálódik, Béla herceg, a későbbi IV. Béla király Mihály mester részére küldött, Zágrábban őrzött adománylevelében. Horvát neve feltehetően a horvát nedjelja (a. m. vasárnap) szóból ered, és a középkori vásárokra utalhat, ugyanerre utal a magyar név is. A Szentháromságról nevezett plébániáját 1334-ben a zágrábi püspökség összeírásában említik először „Ecclesia sancte Trinitatis” alakban. A település az ősi Szentháromság-templom körül alakult ki, itt éltek a jobbágyok a kézművesek és a kereskedők. A templom eredetileg fából épült, a mai templomot csak 1460 körül építették a régi fatemplom helyén. Drávavásárhely a középkorban mezőváros volt, a Muraköz egyik kulturális és gazdasági központja. Polgárai kiváltságokkal, vásártartási joggal rendelkeztek, majd 1498-tól vám- és harmincad szedésére is jogosultak voltak. A 15. századból ismert a mezőváros „Civitatis Nedelicensis” feliratú, a Szentháromságot ábrázoló pecsétje. 1546-ban a Zrínyiek lettek a település urai, akik alatt jelentős fejlődésnek indult. 1570 és 1586 között nyomda működött a községben, melyet Zrínyi György alapított és az Alsólendváról áthívott Hoffhalter Rudolf vezetett. Ebben a nyomdában készült az első kaj nyelvjárásban íródott nyomtatott mű, Werbőczy István Hármaskönyvének Pergosics János általi horvát fordítása Decretum címmel. Itt volt plébános a horvát irodalom két neves alakja Mihalj Šimunić és Juraj Križanić. Az oktatás kezdetei is az egyházhoz kapcsolódnak. Az első iskolát 1660-ban alapították Drávavásárhelyen. 1691-ig a Zrínyiek tulajdonában volt a Muraköz nagy része, így Drávavásárhely is.

Vályi András szerint " NEDELICZ. Nedelistye. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Festetics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dráva vize mellett, Csáktornyához fél mértföldnyire, határja közép termékenységű. Vagyonnyia is ollyanok."

A helyi önkéntes tűzoltóegyletet 1908-ban alapították. 1910-ben 2954 lakosa volt, közülük 2735 horvát, 208 magyar, 8 német 1 szlovén és 2 egyéb anyanyelvű volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.

Lakossága

1900-ban 2664 lakosából 2551 horvát, 68 magyar nemzetiségű volt. 1910-ben 2956, zömében horvát és magyar lakosa volt. 1941-ben 3892 lakosából 32 ember kivételével mindenki magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 1991-ben 4535 lakosából 4394 volt a horvát nemzetiségű, 2 lakos magyarnak vallotta magát. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Drávavásárhely faluközösség lakossága 11.544 volt, melyből Drávavásárhely lakossága 4430. Drávavásárhely lakosainak 94%-a horvát, 5%-a cigány nemzetiségű. A cigány nemzetiségű lakosok nagy része Parag községben él. 2001-ben hatan vallották magyar nemzetiségűnek magukat.

A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 2.796 3.215 3.777 4.169 4.950 5.368 5.472 6.279 7.393 7.821 8.556 9.423 10.289 11.248 11.544 11.975 11.017

A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 1.153 1.800 2.027 2.210 1.994 2.188 2.291 2.571 3.054 3.161 3.385 3.741 4.192 4.535 4.430 4.320 3.840

Gazdaság 250px|bélyegkép|balra|A MESAP kiállításának részlete A Muraközi Vállalkozók Vásárának (MESAP) - mottója „Lehetőségeket teremtünk (Mi stvaramo prilike)” – minden feltétele biztosított, amit egy a tisztességes esemény 1999-es alapítása óta tenni tud az üzleti élet fejlesztéséért. A vásár, mint a legnagyobb regionális vállalkozói kiállítás tekintélyt élvez a horvátországi vásárok szervezői között, és évek óta tiszteletre méltó számú kiállítót gyűjt össze. A MESAP nemcsak a település önkormányzatában, hanem a Muraközben megyében is létfontosságú része a társadalmi életnek.

2000 óta a vásár saját állattenyésztési kiállítással rendelkezik, amely magában foglalja a szarvasmarhák, kecskék és sertések, kisállatok kiállítását, előnyben részesítve az őshonos muraközi ló állandó bemutatását. A vásár új terméke a bor- és bortermelő felszerelések vására, amely 2003-ban került bevezetésre, kielégítve a helyi bortermelő régió, pontosabban a bortermelők és a borászok igényeit. A bor a Muraköz dombos részének fő terméke és gazdaságának szinonimájává vált, amely a legjobb módja annak, hogy egy kiváló minőségű termelési alapot hozzon létre. Ezt a megyei területrendezési program is támogatja, amely lehetővé teszi a megszakítás nélküli hozzáférést az összes célállomáshoz, nem csak a szőlőültetvényeken, hanem az egész megyében.

A MESAP-ot az egykori futballpálya területén tartják, ahol minden szükséges infrastruktúra adott – az utaktól és a parkolóhelytől az állatállományig és a kerítések zökkenőmentes villamosenergia ellátásáig. A háromnapos (péntek-vasárnap) vásár minden egyes szekciójában előadásokat és kerekasztalokat, vezetett borkóstolókat és pazar szórakoztató programot kínál. Az év során a központi vásár mellett kisebb vásárokat is tartanak, mint például a MESAP Libar, a Beauty, a Jesen, a Sigurnost i Adventski sajam.

Kultúra 250px|bélyegkép|jobbra|Werbőczy István Hármaskönyvének Nedeliscsén 1574-ben kiadott horvát fordítása Az önkormányzati napot a Szent Vid ünnepén (június 15) tartják. Az önkormányzati nap ünnepe kulturális, zenei, szórakoztató, sport és gazdasági jellegű. Az ünnepségek részeként rendezik meg a „Međimurska popevka” elnevezésű kultúrális és zenei fesztivált. Drávavásárhely legrégebbi kulturális és művészeti egyesületét 1932-ben alapították, ez egy férfi kórus, amely ma „Josip Vrhovski” kórus néven működik. A kórus mellett 1937 óta létezik a kulturális és művészeti egyesület, a „Seljačka sloga”.

1937 tavaszán, a Seljačka Sloga Zagreb mintájára rendezték meg a népdalok első ünnepét a településen azzal a céllal, hogy Muraközben további Seljačka Sloga egyesületeket hozzanak létre. A sikeres drávavásárhelyi esemény után alakult meg a helyi csoport, amelynek tevékenysége kezdetben a népdalok, népi szokások és táncok előadása volt. Már 1947-ben elindult a színjátszó szekció, valamint berendeztek egy könyvtárat és egy olvasótermet egy kultúrotthonban.

A Seljačka Sloga Nedelišće az általános iskolával együtt a falu kulturális munkájának központja lett. Ők voltak a kulturális és művészeti programok fő szervezői és előadói, az első Perlaki Folklór Fesztiválon pedig megkapták a legjobb népi együttes címét és ezzel együtt a zágrábi Népi Kultúra Központi Fesztiválján való fellépés jogát. Így kezdte meg az egyesület számos vendégszereplését az országban és külföldön egyaránt. 2007-ben ünnepelte az egyesület fennállásának 70 éves évfordulóját.

A Nedelišćei Seljačka Sloga 1971-ben szervezte meg az első helyi fesztivált, melyen az eredeti muraközi népdalokat helyezte az előtérbe. A rendezvény átfogó esemény, amelyen előadások, megbeszélések, kerekasztalok kerülnek megrendezésre. A népi szokások, dalok és táncok minden horvát szakértője számon tartja ezt a fesztivált. Az 1995-ig tartó időszakban a fesztivált kétévenként, később négyéves időközönként rendezték meg. Azóta a fesztivált minden évben június elején rendezik meg a Nedelišće Önkormányzati Nap ünnepének részeként.

Oktatás Drávavásárhelyen egy általános iskola működik, ahova körülbelül 600 diák jár. További területi iskolák működnek Dúshelyen és Pusztafán. Van egy további általános iskola Miksaváron is.

Az önkormányzat teljes területéről járnak a gyermekek a „Zvončić” óvodába, ahol 6 oktatási csoportban mintegy 180 gyermeket nevelnek.

A helyi gyerekek, általános iskolások, fiatalok és felnőttek 1995 óta zenei oktatásban is részesülnek, amelynek alapítója a zenei pedagógus Dean Mošmondor, aki összegyűjti az önkormányzat és azon túli résztvevőket, és aktívan részt vesz a hely kulturális eseményeiben.

Sport 250px|bélyegkép|jobbra|Az SGC Aton Sport- és Tornaközpont Manapság élénk sportélet van a településen, az NK Nedelišće labdarúgóklub a horvát harmadosztály, az OK Nedelišće róplabdaklub a másodosztály állandó résztvevője.

További sportklubok: ŠRD Amur Nedelišće, sporthorgász egyesület Karate klub Nedelišće AK Nedelišće, atlétikai klub KK Nedelišće kosárlabdaklub „Pume” iskolai sportklub KERMAN Nedelišće teniszklub

Az egykori futballpálya helyén található az SGC Aton (Aton Sport- és Tornaközpont), amely 5200 négyzetméteren terül el, és Horvátország, valamint Európa ezen részének egyik legjobban felszerelt tornaközpontjának tartják. Tornacsarnokot, sportcsarnokot, fitneszközpontot és wellnessközpontot foglal magában. A központ építése 2008-ban fejeződött be. Hivatalosan 2008. május 31-én nyitották meg. Horvátország Nemzeti Tornaközpontjává nyilvánították.

Nevezetességei 300px|bélyegkép|jobbra|A Szentháromság plébániatemplom A Szentháromság plébániatemplomÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-909. a 15. században épült gótikus stílusban. Ebből a korból származik a templom szentélye, melyhez a 17. században építették a mai barokk templomhajót és a tornyot. A templom legértékesebb része a szentélyben található a kőből faragott hat méter magas szentségtartó, 16. századi késő gótikus munka. A 18. században készült a két mellékoltár, melyek Páduai Szent Antalnak és Szent Vidnek vannak szentelve, a sekrestye és a közeli plébánia épülete. A Lourdes-i Szűzanya oltárt 1883-ban építették, rajta a Lourdes-i Szűzanya legelső horvátországi szobra látható. A templomot 1912-ben renoválták, ekkor készültek a festett üvegablakok (Palkó József budapesti művész alkotása), a Három Királyok oltár és az Utolsó vacsora ábrázolása. Drávavásárhelynek saját jelképe is van – egy háromszáz éves platánfa. A fa a város központjában található, és védett természeti emlék. A fa kerülete az alján hat és fél méter, és a biológusok előrejelzése szerint ez a fafajta további száz évig vagy tovább is nőhet. A drávavásárhelyi Čep-erdő Horvátország egyik legjobb élőhelye a gímszarvasok számára. A „Međimurska priroda” (a Természetvédelmi Közintézmény) évente megszervezi a gímszarvasok (latinul Lucanus cervus) állapotának monitorozását ebben a tölgyerdőben.https://medjimurski.hr/prate-se-rogljoci-u-sumi-cep/ Hozzáférés: 2022. augusztus 21.

További információk Hivatalos oldal (horvát nyelven) A plébánia honlapja (horvát nyelven) OK Nedelišće honlapja (horvát nyelven) Drávavásrhelyi Turizmus Szövetség honlapja (angol nyelven) A nedeliczi dohánybeváltó

Jegyzetek

Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései