Felsőmihályfalva (, 1930-ig Gornji Mihalovec) falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.
Fekvése Csáktornyától 10 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
A község települései 13 falu tartozik hozzá: Delejes (Dragoslavec Selo), Farkashegy (Vukanovec) Felsődomboru (Gornja Dubrava), Hétvezér (Preseka), Királylak (Prhovec), Károlyszeg (Bogdanovec), Mártonhalom (Martinuševec ), Turzóvölgy (Tupkovec), Vargahegy (Vugrišinec ), Felsőmihályfalva (Gornji Mihaljevec), Zalabárdos (Badličan ), Újhegy (Dragoslavec Breg ) és Križopotje.
Története A települést 1478-ban "Mihalovecz maius" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. A falu 1650-ben a zágrábi püspökség oklevelében szerepel.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1789-ben a régi fakápolna helyett felépült a mai templom és Felsőmihályfalva önálló plébánia székhelye lett. Ezzel a falu a környék hitéleti, gazdasági és kulturális központjává emelkedett. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " MIHALEVECZ. Alsó, és Felső Mihalovecz. Két Horvát falu Szala várm. földes Urok G. Althán Uraság, és mások, fekszenek Sz. Máriához, és Lopatinchoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik."
1920 előtt majd 1941 és 1945 között ismét Zala vármegye csáktornyai járásához Magyarországhoz tartozott. A magyar közigazgatásban körjegyzőségi székhely volt.
Lakossága 1900-ban 185 lakosából 168 horvát, 15 magyar, és 1 fő német nemzetiségű volt. 1910-ben 198 lakosa volt, közülük 181 horvát, 14 magyar és 1 német anyanyelvű volt. 1941-ben 585 lakosából öt ember kivételével mindenki magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 1991-ben 298 lakosából 293 volt a horvát 1 fő a magyar nemzetiségű. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Felsőmihályfalva faluközösség lakossága 2046 volt. Felsőmihályfalva lakosainak 97%-a horvát, 1,7%-a szlovén nemzetiségű.
A faluközösséghez tartozó települések lakosságszáma 2001-ben:
Zalabárdos – 105 Károlyszeg – 145 Újhegy – 144 Delejes – 220 Felsődomboru – 252 Felsőmihályfalva – 286 Mártonhalom – 136 Hétvezér – 70 Királylak – 163 Turzóvölgy – 93 Vargahegy – 168 Farkashegy – 264
A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 1.715 1.431 1.884 1.953 2.160 2.336 2.393 2.589 3.007 3.003 2.852 2.634 2.388 2.227 2.046 1.917 1.740
A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 132 104 137 161 185 198 206 211 295 336 344 354 328 298 286 283 233
Sport A NK Jedinstvo Gonji Mihaljevec labdarúgóklub 1997 óta aktív.
Nevezetességei Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1115. a 17. század végén épült a korábbi fakápolna helyett, melyet egészen 1690-ig említenek a korabeli forrásokban. A 18. század elején megújították, majd a század végén harangtoronnyal és sekrestyével bővítették. A Fájdalmas Krisztus-oszlopotÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6131. 1715-ben készítették. A falu kiemelkedő helyén, egykori temető területén, a Gornji Mihaljevec, Dragoslavec Breg és Dragoslavec felé menő utak kereszteződésében áll. Ez az egyik legszebb állapotban fennmaradt barokk oszlop ezen a területen, amelyen a Szenvedő Krisztus képe látható. Az 1715-ös évszámon kívül az oszlopon az adományozó Magda Horvatich neve és több ábra van bevésve. Ez az ikonográfiai ábrázolás nem szokatlan, sőt viszonylag gyakori Horvátországnak az északnyugati részén. Az ún. Farkašić-keresztet Dragutin Jamnić lepoglavai szobrász készítette 1994-ben hársfából a honvédő háború hőseinek emlékére.
Külső hivatkozások Felsőmihályfalva község hivatalos oldala A helyi alapiskola honlapja A község a Muraköz információs portálján
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései