Hernádszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Fekvése A Hernád völgyében fekszik, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a megyeszékhely Miskolctól 35 kilométerre északkeletre. Teljes lakott területe és közigazgatási területének túlnyomó része is a folyó jobb partján található, de egy kisebb, hozzávetőleg egy négyzetkilométernyi területrésze a túlparti oldalon helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: észak felől Forró, kelet felől Pere, dél felől Felsődobsza, nyugat felől pedig Ináncs; délnyugaton egy rövid szakaszon határos még az amúgy távolabb fekvő Csobáddal is.

Megközelítése Csak közúton érhető el: Ináncs, valamint Pere-Abaújszántó felől a 3704-es, Encs felől pedig a 3706-os úton. Határszélét északnyugaton, egy rövid szakaszon érinti még a 3-as főút is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Ináncs megállóhelye kínálja, mintegy 4 kilométerre nyugatra.

Története Hernádszentandrás (Ináncs, Fel-) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1271-ben említették először, Inanchként.

Ináncs már a 13. században is két faluból állt, mely a 14. századtól elkülönült nevében is: Alsó, vagyis a mai Ináncsból és Fel-Ináncsból, vagyis Szentandrásból, mely a Zovárd nemzetség birtoka volt.

1331-ben a Zovárd nemzetséghez tartozó Aprod (dictus) István fia Péternek a birtoka volt.

1329-től egyházának védőszentjéről Szentandrásnak nevezik.

Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezetMegjegyzés1990–1994Gombár LászlóFKgP1994–1998független1998–2001független2001–2002Szűcs JózsefnéfüggetlenIdőközi választás: 2001. május 27.2002–2006független2006–2010Üveges Gáborfüggetlen2010–2014független2014–2019független2019–2024független2024–Ónodi Csabafüggetlen A településen 2001. május 27-én időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 2,4% cigánynak mondta magát (21% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15%, református 29,2%, görögkatolikus 5,3%, felekezeten kívüli 4,6% (45,4% nem válaszolt).Hernádszentandrás Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 34,7% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% szlovénnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,4% volt római katolikus, 34,7% református, 13,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 10,6% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).Hernádszentandrás Helységnévtár

Látnivalók Református templom

Környező települések Ináncs (3 km), Pere (4 km), a legközelebbi város: Encs (kb. 6 km).

Közlekedés A település a Volánbusz 3816-os járatával közelíthető meg.

Források Györffy György: Abaújvármegye. Jegyzetek

További információk Hernádszentandrás hivatalos honlapja Utcaképek

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései