Csongor (, ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Földrajz Fekvése bélyegkép|bal|Csongor község térképe A jelenleg több mint 2300 lelket számláló, szinte teljes egészében magyarok lakta település a Csap-Nagydobrony-Munkács útvonal mentén terül el, a Szernye-kanális partján. A község 23 kilométerre fekszik Munkácstól, Dobrony ide 5, Csap 18 kilométer. A legközelebbi vasútállomás Szernyén – a település négy kilométernyi távolságra van innét – illetve Barkaszón (ide öt kilométer) található. bélyegkép|jobb| Csongor község a környező településekkel A település a következő földrajzi koordináták között fekszik: északon é. sz. 48°24’12’’, k. h. 22°27’28’’, délen é. sz. 48°23’46’’, k. h. 22°27’28’’, keleten é. sz. 48°23’54’’, k. h. 22°27’28’’, nyugaton é. sz. 48°24’12’’, k. h. 22°27’28’’.
Az átlagos tengerszint feletti magasság 103 m. A település az UTC+1 (MEZ) időzónában helyezkedik el.
A községgel 4 település határos közvetlenül: keletről Mezőterebes (Sztrabicsovo), délkeletről Barkaszó, délről Szernye, északnyugatról Nagydobrony. Északról természetes határt képez a Nagydobronyi erdő.
Domborzat bal|bélyeg|Csongor község szintvonalas térképe Csongor község a Kárpátaljai-alföldön, a Csap–munkácsi-medencében helyezkedik el, kréta-paleogén aljzaton.
A paleogén képződményekhez diabáz, agyag, meszes agyag és aleurolit tartozik. A felszínre került spórák és pollenek alapján alsó-középső paleogén állapítható meg. A paleogén képződményekhez szög- és eróziós diszkordanciával kapcsolódnak a neogén fedő üledékek
Domborzatát tekintve a település teljes egészében sík vidéknek felel meg. Semmilyen jelentősebb kiemelkedő domborzati elem nem található. A felszín átlagos tengerszint feletti magassága 103 m. A legalacsonyabb érték 101 m a falu délnyugati határánál, a legmagasabb pedig 106 m a központban. A relatív relief értéke mindössze 5 m. Mezőterebestől és Barkaszótól alacsonyabban fekszik a község, mintegy 2-3 méterrel, Szernyével körülbelül azonos szinten, míg Nagydobronytól 3 méterrel magasabban van a tengerszint fölött.
Éghajlat Az éghajlati viszonyokat tekintve Csongor község megfelel a kárpátaljai síkvidék éghajlati adottságainak. Ezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a község a nedves kontinentális éghajlattípushoz tartozik. Jellemző egész év folyamán a mérsékelt övi tengeri, valamint a mérsékelt övi szárazföldi légtömegek váltakozása. Télen időnként – a Kárpátok védőhatása ellenére – betörnek ide a sarkvidéki légtömegek, hideg, száraz időjárást eredményezve. Nyáron viszont előfordul, hogy a trópusi szárazföldi légtömegek érik el a térséget, forró, száraz időjárást alakítva ki.
A nappalok hossza a nyári napforduló idején 16 óra 5 perc, a téli napfordulókor pedig megfelelően 8 óra 15 perc. A napsütéses órák száma 2025 óra/év, ami a maximális lehetséges 4453 órának a 45%-át teszi ki (relatív napfénytartam). A relatív napfénytartam maximuma augusztusra, minimuma decemberre esik.
A felszínt érintő teljes napenergia mennyiség (globálsugárzás) évi átlagos értéke 4370 MJ/m². Ennek alig több mint a fele (50,4%-a) közvetlen sugárzás, a fennmaradó része pedig a felhőzeten és a légkörön szóródva éri el a felszínt. A legkevesebb napenergia decemberben (mindössze 67 MJ/m²), a maximum pedig (633 MJ/m²) júliusban érkezik.
Az évi középhőmérséklet sokéves átlaga 10 °C körüli. A leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete -2 és -3 °C közötti, a legmelegebb a július, 20-21 °C.
A globális felmelegedés rendje itt is érvényesül sőt, az utóbbi évtizedek hőmérséklet-emelkedésének a mértéke meghaladja a földi átlagot. Az utóbbi 20 év átlaghőmérséklete 0,7 °C-al haladta meg az elmúlt 30 évét, miközben globális léptékben az azonos időszakokra vonatkozó különbség kevesebb, mint 0,4 °C volt.
A mezőgazdasági termelés szempontjából nagy jelentősége van a vegetációs időszak, az 5 °C-ot meghaladó napi középhőmérsékletű időszak hosszának. Ez az időszak március közepétől november közepéig tart, és hossza meghaladja a 240 napot.
A vegetációs időszak alatt a növények számára rendelkezésre álló hőmennyiséget az effektív hőösszeg (az 5 °C fölötti napi átlaghőmérsékletű napok középhőmérsékleteinek összege) jellemzi. Ennek értéke 3500 °C körül van. A melegkedvelő növények termesztése szempontjából még fontosabb az aktív hőösszeg értéke, ami a 10 °C fölötti napi átlaghőmérsékletű napok középhőmérsékleteinek az összegével egyenlő. Az aktív hőösszeg átlagos értéke 3200 °C. Mezőgazdasági szempontból nem mellékes a késő tavaszi és a kora őszi fagyok előfordulása sem. Az utolsó tavaszi fagyok átlagos időpontja április közepére esik, de ez széles intervallumban, március 15-től május 20-ig ingadozhat.
Az első őszi fagyok a sokévi átlagban október közepén köszöntenek be, ám az egyes években ez bekövetkezhet szeptember 18-tól, de akár november 23-ig is kitolódhat. A fagymentes időszak átlagosan körülbelül 180 napig tart.
A levegő páratartalma, elsősorban a sok csapadéknak köszönhetően, elég magas. A viszonylagos páratartalom (ami a levegő vízpárával való telítettségét adja meg adott hőmérsékleten százalékban) évi átlagértékei 72-74% körüliek. A viszonylagos páratartalom évi járását téli maximum és tavaszi minimum jellemzi.
bal|A hótakarós napok száma (1991/92-2007/08) A felhőborítottság évi átlagban 55% körüli, de ez az augusztus-októberi időszakban 35% közelébe csökken, míg a decemberi maximum idején 60-70%-ig emelkedik. A ködös napok számát tekintve évente átlagosan 19 nap borítja be a tájat szürke lepel. A ködös napok közel 90%-a a téli félévre esik.
A csapadék átlagos évi összege 650–700 mm. A csapadék évi járása a Kárpát-medencei típusnak megfelelő: a nedves kontinentális éghajlatra jellemző enyhe nyári maximumot a mediterrán hatás itt tovább tompítja. A legcsapadékosabb hónap a június. Az év legkevésbé csapadékos időszaka pedig a tél végére, illetve a tavasz elejére esik.
A hótakaró nem tartós, egy átlagos tél folyamán többször is elolvad és újraképződik. A hótakarós napok száma évi átlagban 50 körül van, ám jelentős ingadozások figyelhetők meg. Előfordulnak telek, amikor 10 napig sem borítja hó a felszínt, máskor több mint 80 napig borítja fehér lepel a tájat.
A szélviszonyok a többi időjárási elemhez hasonlóan változatosak. A szélsebesség értékei alacsonyak, évi átlagban 1,2-2,4 m/s (4,3-8,6 km/h) közé esnek.
Vízrajz bélyegkép|bal|A Szernye-kanális Csongor község határában A XIX. századi nagy folyószabályozásokat követően a táj egészen új arculatot kapott. Az eddig folyamatos áradásoknak kitett területek szárazon maradtak, a sűrű patakhálózatok vizeit összegyűjtötték nagyobb csatornákba.
Ennek eredményeképpen Csongor község keleti, északkeleti határán átszeli a folyószabályozások által kialakított Szernye-kanális.
bélyegkép|jobb|A Szernye-kanális elhelyezkedése A kanális az egykori Szernye-mocsár területén veszi kezdetét. Gát községen Mérce-kanális néven halad át, majd a Guti erdőben Fekete-kanális néven folytatódik. Az erdőből kiérve Barkaszótól Csongoron át Szernye kanálisként folytatja útját, végül Nagydobrony határánál torkollik a Latorcába. Csongoron a kanális alsó szakasza található, melyből következik, hogy ezen a részen a kanális aljzata iszapos, a folyás pedig egészen lassú. A kanális átlagosan 20 m széles, mélysége a közepénél 1,5-2,5 m között váltakozik. A vízfelszínt nyáron nagymértékben borítják vízi növények.
2001 márciusában Kárpátalján 255 települést ért árvíz, ennek következtében 9 ember hunyt el és közel 14 ezer embert kellett kitelepíteni az árvíz sújtotta területekről. Csongorra ekkor nem tört be az árvíz. A körülbelül 6 m magas töltések megvédték a falut, ám a településen kívüli, mezőségi területeket teljesen elárasztotta a Latorca vize.
Talajtakaró bélyegkép|bal|Kiszáradt talaj Csongor község mezein Csongor község területére a podzolos réti barnaföld jellemző. A talajképző kőzet többnyire a folyók egykori öntésterületén lerakódott hordalék, amelynek mechanikai összetétele ennek következtében egynemű, többnyire agyagos vályog vagy agyag. A talajfolyamatokat az időszakosan kialakuló felszín közeli túlnedvesedés is jelentősen befolyásolja, innen a réti kifejezés a talaj megnevezésében.
A podzolos réti barnaföldek nehezen művelhető talajok (humuszrétegük vékony, mindössze 15–18 cm). Elsősorban fizikai tulajdonságaikat kell javítani. A kedvező levegőzöttség mély lazítással, valamint a kiszáradást követően a talaj felszínén kialakuló kéreg elmunkálásával érhető el. Ezekre a talajokra négyévenként mintegy 40-50 t/ha szerves trágya kijuttatása feltétlenül szükséges. A szerves trágyát ősszel ajánlatos a talajba bedolgozni, de nem mélyre, mert a rossz levegőzöttség miatt gyenge lesz a szerves anyag mineralizációja. Mivel e talajok kémhatása savanyú vagy nagyon savanyú, a meszezés, mint talajjavító eljárás kulcsfontosságú az optimális talaj hasznosítás szempontjából.
keretezett|jobb|A felső talajréteg-textúrák Csongor település különböző pontjain A podzolos réti barnaföldek jó potenciális termőképességgel rendelkező talajok. Nagyon jól megterem rajtuk az őszi búza, kukorica, zab, napraforgó, különféle zöldség, gyümölcs, szőlő.
A talaj fizikai vizsgálatának egyik legegyszerűbb módja a talajtextúra meghatározása. Ezt az úgynevezett gyúró próbával végezhetjük el. A gyúró próba során egy kevés talajt veszünk a tenyerünkbe és összegyúrjuk, majd a mutató- és hüvelykujjunkkal összedörzsöljük, megállapítva a talaj textúráját. A vályogtalaj 4-6, a könnyű agyagtalaj 2, a kötött agyagtalaj pedig 1 mm-es fonállá sodorható
Növényzet Csongor község természetes növényzete megfelel a kárpátaljai síkvidéki planár régió növényvilágának.
bélyegkép|bal|Tölgyfák a Csongor határában lévő erdőben A növénytakaró kialakulásának kezdete a pleisztocénra tehető, amikor is az éghajlati viszonyok a hideg sztyepp, majd később az erdős tundra és tajga kialakulásának kedveztek.
Az erdőviszonyokat tekintve elmondhatjuk, hogy a község határánál húzódik a Nagydobronyi erdő, melynek a Csongorra eső részét gyakran Kis erdőnek nevezik. Az erdő gyertyános tölgyes (Circaeo-Carpinetum), melynek állományalkotó fafaja a felső lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur), az alsóban a közönséges gyertyán (Carpinus betulus). Gyepszintjében lomberdei fajok találhatóak. Az erdő jellegzetessége továbbá a számos kárpáti flóraelem, köztük az ikrás fogasír (Dentaria glandulosa) és a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus). Néhol a tölgyhöz hárs is elegyedik.
Az erdőben számos gombafaj található: vörös érdestinóru (Leccinum aurantiacum), piruló őzlábgomba (Chlorophyllum rhacodes), légyölő galóca (Amanita muscaria), piros galambgomba (Russula rosacea), kenyérgomba (Lactarius volemus), stb.
bélyegkép|bal|Héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus) Csongor község rétjein A réti területeken a következő növényfajokkal találkozhatunk: ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), réti sás (Carex distans L.), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), fehér lóhere (Trifolium repens), mezei komócsin (Phleum pratense), mezei katáng (Cichorium intybus), angol perje (Lolium perenne), csomós ebír (Dactylis glomerata), réti csenkesz (Festuca pratensis), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), stb.
A Szernye-kanális vízi növényei közül említésre méltó a mocsári nőszirom (Iris pseudoacorus), vízi menta (Mentha aquatica), tavirózsa (Nuphar), nagylevelű moszatpáfrány (Azolla caroliniana), sulyom (Trapa natans), nyílfű (Sagittaria sagittifolia), füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum), mocsári gólyahír (Caltha palustris), békaszittyó (Juncus effusus), keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia).
Állatvilág Csongor község faunájáról elmondhatjuk, hogy a sokrétű földrajzi, klimatikus feltételek és növényvilág miatt rendkívül változatos. A kárpátaljai viszonyokat tekintve itt a pusztára jellemző fajok vannak fölényben. Kivétel ez alól a község határában lévő erdő, ahol az erdőlakó állatfajok dominálnak.
bélyegkép|jobb|Atalanta-lepke