Budaörs (, ) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése. Német nevét annak köszönheti, hogy a közösség valójában sváb település volt. Ez látható például a település épületeiről és rendszeréről. A várost először 1236-ban említik IV. Béla király idején. 1921-ben, mikor IV. Károly magyar király másodszor is megpróbálta visszaszerezni a magyar trónt, csapatait Budaörsnél állították meg. A városban ma is élő sváb kisebbség megőrizte saját közép-bajor nyelvjárását.
Fekvése
A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1-es és M7-es autópálya közös szakasza. Emiatt gyakran Budapest nyugati kapujának nevezik. A városon áthalad az 1-es főút.
A város a Budai-hegység - Frank-hegy csoportja, a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörsi-medencében.
Története balra|bélyegkép|200px|A Szeplőtelen Fogantatás kápolna a Kő-hegyenTenczer Gábor - Ahová lépek, vadvirág terem: túra a Budaörsi Kopárokon (Telex.hu, 2023.04.01.)balra|bélyegkép|250px|A lakótelep felújított panelházai az Út-hegyről nézve jobbra|bélyegkép|250px|Diákok a Budaörsi csatában (1921. október 23.) IV. Károly király visszatérési kísérletén jobbra|bélyegkép|250px|A Budaörsi repülőtér (1940-ben készült felvétel) bélyegkép|250px|A 2005-ben átadott új városháza bélyegkép|jobbra|250px|Nepomuki Szent János-templom a Templom téren
Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kavar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.
1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.
1921. október 23.-án a IV. Károly magyar királyt és csapatait szállító vonatot a második legitimista puccs idején a település határában tartóztatták fel a kormányzó csapatai. A legitimistákkal szemben álló erőket főleg budapesti egyetemisták alkották, akiket Gömbös Gyula szervezése alapján 22-én este gyűjtöttek össze sietve. Gömbös számára ez egy kétségbeesett lépés volt, ugyanis kiderült, hogy nem számíthat sem az időt húzó hadseregre, sem a különféle félkatonai szervezetekre, és még a MOVE-ben is kudarcot vallott. Az egyetemisták egyetlen tapasztalt tiszttel sem rendelkeztek, így maguk próbálták megszervezni soraikat. Az első összecsapás október 23-án hajnalban történt, amikor Ostenburg-Moravek csapatai beleütköztek a Törökugratón lévő 80 fős, orvostanhallgatókból álló előőrsbe, akik tüzelni kezdtek a közeledő vonatra. A vonatról kiküldött katonák elfoglalták a magaslatot, az összecsapásban pedig többen meghaltak, illetve megsebesültek. Ám már ennyi vérontás is elég volt, hogy megállítsa a királyi csapatokat, amelyeknek vezére nem tudta, hogy csupán pár száz kiképzetlen egyetemista áll velük szemben. Így felhagytak az előrenyomulással, és Károly király utasításait várták. Károly maga azonban nem akart vérontást, így nem tett mást, mint várakozott és misét hallgatott Bicskénél. A legitimista erők végül kudarcot vallottak.
Budaörs határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.
A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, ami a lakosainak szép jövedelmet biztosított. 1937-ben Lenz József, kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, gyümölcs-nagykereskedő – aki népszerű volt a nagy bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt – egy hűtőházat építtetett Budaörs vasútállomás mellett; az épületet Möller Károly építész tervezte.Az Est, 1936. június (27. évfolyam, 126-146. szám)1936-06-19 / 139. számUjság, 1927. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)1927-08-18 / 187. számPesti Napló, 1936. szeptember (87. évfolyam, 199–223. szám)1936-09-11 / 207. számNapi Hírek, 1938. június/21938-06-23 Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és kereskedés. A hűtőházból szállították a gyümölcsöt Ausztriába és az egész világra. A városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán a mai napig megmaradt. 2013. november 26-án a vasútállomás utcafronti oldalán az addig névtelen tér megkapta hivatalosan a „Lenz József tér” nevet; ezzel Lenz József kereskedelmi tanácsos lett az első kolumbiai-venezuelai magyar akinek a tiszteletére Magyarországon közteret neveztek el.
A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. A budaörsi Zichy-major az 1720-ban épült a gróf Bercsényi-Zichy kastély gazdasági központjaként készült, a Zichy kastélytól nem messze déli irányban a 18. század első felében (a mai Clementis utca része). Helyet kaptak benne az uradalom számára dolgozó szakemberek, a kádár, a bognár és a többiek, ezen kívül az uradalomban megtermelt mezőgazdasági termékek tárolására is szolgált. Épülettömbje már a 18. század közepén keletkezett térképeken jól kivehető. Manapság egy részében lakások találhatóak, másik részében a Budaörsi Művészek Egyesületének központja működik. A Zichy majorban gyerekeknek képzőművészeti táborokat szerveznek, az új Pincegalériájában pedig rendszeresen rendeznek kiállításokat.
A Budaörsön a majd 200 év alatt őshonossá váló németek élete a második világháború következtében sajnos gyökeresen megváltozott. 1946. január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítő vonatszerelvények. (Ezért január 19-e a Magyarországról deportált kb 185.000 német emléknapja.) Az 1946-1947-es kitelepítések és az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs elvesztette lakossága 85%-át.
A háborút követő évtizedekben jelent meg az ipari tevékenység: 1950-ben az ISG Ipari Szerelvény- és Gépgyár, 1951-ben a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet, 1952-ben a Szerszám- és Porkohászati Gyár és a Texelektro Ipari Szövetkezet, 1987-ben pedig az ISOSYS Szigeteléstechnika formájában.Sikos T. Tamás - A budapesti agglomeráció nyugati kapuja (Szent István Egyetemi Kiadó, 2015)
1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben Törökbálintig kiépített dél-budai HÉV Budaörsön túli szakasza. A HÉV helyett indított 41-es villamos végállomása Budaörs sűrűn lakott részétől távolabbra, az autópálya déli oldalára (a mai Tesco hipermarket parkolójának helyére) került. 1977-ben tovább rövidült a villamos vonala: azóta Kamaraerdő a külső végállomása, a fővároson kívüli szakaszát elbontották. Az -es vasútvonal alatti aluljárója megmaradt, ma a közúti és gyalogos forgalom használja.
1965-től az M7-es, majd 1978-tól az M1-es autópálya - irányonként három sávosra (plusz leállósáv) kiszélesített - közös szakaszának átadása után a település két részre szakadt.
A települést 1986-ban nyilvánították várossá.várossá nyilvánítás Az 1971-1985 között épült 2 ezer lakásos lakótelepen az Illyés Gyula Gimnáziumot és az autóbusz-állomást 1989-ben adták át.Vári Attila, Bárány-Horváth Laura - Budaörs Településképi Arculati Kézikönyv (Budaörs Város Önkormányzat Főépítész Iroda, 2017)Borhegyi Éva - A lakótelepi panelekről Budaörsi Napló, 2019.07.16. A rendszerváltást követően megélénkült helyi szolgáltatóiparnak és kereskedelemnek köszönhetően indult be a település komolyabb fejlődése.Bán Dávid - A kereskedelem Mekkája: a Budaörsi-medence (Építészfórum, 2022.09.11.) Az Auchan 1998-ban itt nyitotta meg az első áruházát. Az új városházát 2005-ben, a városi uszodát és sportcsarnokot 2010-ben adták át.
Közélete Polgármesterei 1990–1991: dr. Csathó István (SZDSZ–Fidesz) 1991–1994: Wittinghoff Tamás (SZDSZ) 1994–1998: Wittinghoff Tamás (SZDSZ) 1998–2002: Wittinghoff Tamás (SZDSZ–MSZP) 2002–2006: Wittinghoff Tamás (SZDSZ–MSZP) 2006–2010: Wittinghoff Tamás (SZDSZ–MSZP) 2010–2014: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) 2014–2019: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) 2019–2024: Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) 2024– : Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)
A rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson a település vezetésével Csathó Istvánt bízták meg, azonban Csathó a jelölő szervezetek és a közte fellépett kölcsönös bizalomvesztés miatt 1990 végén lemondott a tisztségéről. 1991 februárjától Budaörs első embere az építőmérnök végzettségű Wittinghoff Tamás.
Az 1994-es önkormányzati választásokon a polgármester-jelöltek közül Wittinghoff Tamás kapta a legtöbb (1 792; 31,24%) szavazatot, ezzel elnyerve a polgármesteri tisztséget.
Az 1998-as önkormányzati választásokon ismét Wittinghoff Tamást választották polgármesterré a szavazatok 56,40%-ával (4426 szavazat). A 17 fős képviselő-testületben az SZDSZ-MSZP pártszövetség került relatív többségbe 7 fővel, melyet számban a Fidesz-MDF követett 4 fővel.
A 2002-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás megismételte győzelmét; 6078 szavazattal (55,13%) újból polgármesterré választották. A képviselő-testületben immáron abszolút többsége kerültek az SZDSZ-MSZP képviselői (9 fő).
A 2006-os önkormányzati választásokon a polgármesteri címet Wittinghoff Tamás ezúttal a szavazatok 58,14%-ával (6868 fő) nyerte el. Az immáron 23 fős képviselő-testületben a Fidesz-KDNP és az SZDSZ-MSZP egyaránt 10-10 fővel képviseltette magát.
A 2010-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás a szavazatok 60,26%-át (7 283) nyerte el. A képviselő-testületben (14 fő) a Fidesz-KDNP képviselői foglalhatták el a legtöbb helyet (8 fő), a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjei 4 helyet szereztek; a fennmaradó két helyen az MSZP és a Jobbik egy-egy jelöltje osztozkodhatott.
A 2014-es önkormányzati választásokon Wittinghoff Tamás ismételten elnyerte a polgármesteri tisztséget, a szavazatok 69,31%-át megszerezve (8029 szavazat). A képviselő-testületben a BFE jelöltei abszolút többségbe kerültek (10 fő), az összes egyéni választókerületet megnyerve.
A 2019-es önkormányzati választásokon a szavazatok 71,65%-ával – eddigi legnagyobb arányban – Wittinghoff Tamás megkezdhette 7. polgármesteri ciklusát. A képviselő-testületben (14 fő) a BFE jelöltei megismételték 2014-es eredményüket; 10 fővel, a 10 egyéni választókörzetből 10-et elnyerve szereztek abszolút többséget a testületben.
A 2024-es önkormányzati választáson az érvényesen leadott 14 997 szavazatból Wittinghoff Tamás (négy jelölt közül) 10 082 szavazatot szerzett meg, amivel újra kétharmadot meghaladó arányú, 67,23 %-os győzelmet aratott.
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/015?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaWittinghoff Tamás Budaörs Fejlődéséért Egyesület67,23% Dr. Czuczor Gergely Fidesz – KDNP392526,17% Gergely István Budaörsi Vállalkozók Egyesülete5353,57% György József Mi Hazánk4553,03%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/015?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Budaörs Fejlődéséért Egyesület 11P Fidesz – KDNP 3 Budaörsi Vállalkozók Egyesülete 1
Népesség
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% görögnek, 4,6% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 8,3%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 23,1% (29,8% nem nyilatkozott).Budaörs Helységnévtár