India (hindi nyelven: भारत, ISO: Bhārat, magyarosan: Bhárat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven: भारत गणराज्य, ISO: Bhārat Gaṇarājya, magyarosan: Bhárat Ganarádzsja), dél-ázsiai ország, a Föld hetedik legnagyobb és a legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló föderatív ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán,India kormánya nyugati szomszédjának tekinti Afganisztánt is. Ez amiatt van, mert magáénak tekinti Dzsammu és Kasmír teljes területét, ami egy részen határos Afganisztánnal. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének segítségével 1948-ban fedél alá hoztak egy tűzszünetet, ami befagyasztotta India és Pakisztán akkori határait; ezzel az Afganisztánnal határos régió Pakisztánhoz került. északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.
A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében.Oldenburg, Phillip. 2007. "India: History," Microsoft® Encarta® Online Encyclopedia 2007 © 1997-2007 Microsoft Corporation. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a bahái hit, az aminizmus, a kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja a 2020-as évek elején a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt; a miniszterelnök Narendra Modi.
Korunk Indiája sok tekintetben megdöbbentő eredményeket ér el. 2024-ben a nominális bruttó hazai termék (GDP) alapján a világ 5. legnagyobb gazdasága, vásárlóerő alapján számolva a harmadik. Az utóbbi évtized reformjai Indiát a világ leggyorsabban bővülő gazdaságává tették. Az ország 2050-re a világ legnagyobb gazdaságává válhat. Eközben súlyos problémákkal küszködik: legnagyobb kihívásai a túlnépesedés,https://alfahir.hu/2017/06/22/kina_india_tulnepesedes_fold_populacio a szegénység,Poverty estimates for 2004-05 , Planning commission, Government of India, March 2007. Accessed: August 25, 2007 a súlyos környezetszennyezés, az analfabetizmus és az alultápláltság. A környezetet tekintve a Föld szinte legszennyezettebb országa.
Feltörekvő hatalom és újonnan iparosodott ország. Egy sok nyelvű és sok nemzetiségű szövetségi köztársaság, amely .
Etimológia India Az angol (és magyar) kifejezés a görög Ἰνδική (Indikē) vagy Ἰνδία szóból származik, amely latin átírással India.: "Apparently the same territory was referred to as Hi(n)du(sh) in the Naqsh‐i‐Rustam inscription of Darius I as one of the countries in his empire. The terms Hindu and India ('Indoi) indicate an original indigenous expression like Sindhu. The name Sindhu could have been pronounced by the Persians as Hindu (replacing s by h and dh by d) and the Greeks would have transformed the latter as Indo‐ (Indoi, Latin Indica, India) with h dropped..." Az Oxford Dictionary 2009-es kiadása alapján az „India” név a klasszikus latin India szóból származik, amely Dél-Ázsiára és egy attól keletre fekvő bizonytalan régióra utalt. (subscription required)
Az India elnevezés az Indus folyó és környékének nevéből eredeztethető. Nagy Sándor hódításainak köszönhetően az ókori görögök által használt elnevezés is fennmaradt; egyes görög források Indoi (Ινδοί) néven utalnak a mai indiaiakra, ami az Indus népét jelenti.
Az Indus neve az óperzsa hindu szóból ered. Ennek a szónak a gyökerei pedig a szanszkrit Szindhu névből erednek, ami India ősi nyelvén az Indus-folyó vidékét jelölte."India", Oxford English Dictionary, második kiadás, 2100a.d. Oxford University Press
Bhárat India alkotmánya hivatalosan elismeri és a köznyelvben is gyakran használatos az ország hindi neve: Bhárat (). Ez a név egy legendás indiai király, Bharata szanszkrit nevéből eredeztethető, az ő leszármazottjainak a történetét India egyik híres eposza, a Mahábhárata meséli el.
A 2020-as években egyre erősebbek azok a hangok, főleg a kormány részéről, amelyek az ország hivatalos elnevezését Indiáról Bháratra szeretnék változtatni. Állításuk szerint az India nevet a brit gyarmatosítók aggatták az országra.Nevének megváltoztatásán gondolkodik India (HVG) Ezt az állítást többen kritizálták, miszerint történelmileg megalapozatlan.
Egyéb név A Hindusztán név perzsa nyelven a hinduk országát jelenti. Bár ez az elnevezés történelmileg csak az iszlám által is erősen befolyásolt Észak-Indiára utalt, néha ma is használják India egészét értve alatta.
Földrajz Szerkezet A kontinensnyi kiterjedésű ország legnagyobb része földtani szempontból az indiai tektonikus lemezen helyezkedik el, ami Földünk egyik legkisebb lemeze. A hetvenöt millió évvel ezelőtt a déli őskontinensről, Gondvánáról leváló szubkontinens igen intenzív mozgásba kezdett, és nekifogott 55 millió éven keresztül tartó vándorlásának az akkoriban még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül. Az indiai lemez ezt követően ütközött az eurázsiai tektonikus lemezzel, amelynek ütközési vonalán jött létre a Himalája hatalmas vonulata. Ezzel tulajdonképpen a mai India minden szerkezeti formája kialakult.
Domborzat Az Arab-tenger, az Indiai-óceán és a Bengáli-öböl által határolt dél-ázsiai ország északi részét egyértelműen a Himalája 8000 méter fölé tornyosuló csúcsokkal koronázott, eljegesedett vonulatai uralják.
Miután az eurázsiai és az indiai lemezek az óceán alatt ütköztek össze, a vízből felgyűrődő hatalmas vonulat déli oldalán egy nagy medence keletkezett, amit idővel a Himalája folyói feltöltöttek. Ez a terület az Indiai-alföld (észak-indiai alföldek), amely négy, jól elkülöníthető síkság összefoglaló elnevezése: az Indus-alföldnek csak az északkeleti része nyúlik be az országba. a Hindusztáni-alföldet a Gangesz és a mellékfolyói töltötték fel. Hosszan nyúlik el a Himalája és a Dekkán között. Északi peremét a Terai teraszos völgyekkel tagolt erdős dombvidéke övezi. a Gangesz és a Brahmaputra deltavidéke a Bengál-alföld, amelynek nyugati része tartozik Indiához. Ezt az alföldet jelenlegi és elhagyott folyóágak kusza hálózata szeli át. A torkolati szakasz a mocsaras Szundarbansz. az Asszámi-síkság a Brahmaputra alföldje. A Himalájából kilépő Brahmaputra a deltavidékig ugyan még 600 km-t tesz meg, de alföldje alig 70–80 km széles. Ez Dél-Ázsia egyik legcsapadékosabb területe (évi –).
Ettől délre a Dekkán-fennsík az ősi indiai lemezen fekszik. A fennsíkot nyugaton a Nyugati-Ghat, az Arab-tenger partvonala mentén, keleten a Keleti-Ghat határolja, a Bengáli-öböl partvonala közelében. A Nyugati-Ghatok legdélebbi szakaszán a Kardamom- (Cardamom) hegyvidékben folytatódik, majd a hegyek fokozatosan lealacsonyodnak.
A Dekkán kiemelt peremétől északnyugatra, az Indus alföldje és az Aravalli-hegység között terül el a zonális sivatagok közé tartozó Thar, amelyet Indiában Nagy-Indiai-sivatagnak hívnak. A Thar fölé meredeken kiemelkedő DNy-ÉK csapású, 700 km hosszú, egymással jobbára párhuzamos vonulatokból álló Aravalli-hegységet kvarcitok és kristályos palák építik fel. Legmagasabb pontja az Ábú-hegy gránitmasszívuma ( m).
A Bengál-alföld fölé magányosan kiemelkedő Khasi-hegység (más néven Shillong-fennsík a névadó Shillong városról) – az ország ÉK-i részében – a szerkezetileg tágabb értelemben vett Dekkán része. Vonulatai – méterig emelkednek és kiemelkedően bő csapadékúak. Egykori buja esőerdőit mára nagyon megritkították.
A Dekkán északi részén összetöredezett, lepusztult idős hegységmaradványok, valamint fiatal bazaltlávafennsíkok helyezkednek el. Utóbbiak közé tartozik az Aravalli-hegységtől keletre fekvő, átlag 600 m magas Malwa-fennsík. Ennek déli falát formálja – a Narmada folyó északi oldalán – nyugat-keleti irányban a Vindja-hegység (Vindhya-hegység). A folyó déli részén, a Vindhya-hegységgel szinte párhuzamosan a Szatpura (Satpura) hegység húzódik. Ezen hegységektől keletre a Csota Nágpur (Cshotá Nágpur, Chota Nagpur) hegyvidéke változatos földtani felépítésű terület.
Vízrajz A legnagyobb, legbővizűbb folyók a Himalájában erednek. Közülük az Arab-tengerbe ömlik az Indus, a Bengáli-öbölbe a Gangesz és a Brahmaputra. Közös torkolatvidékük Szundarbansz, hatalmas feltöltött deltavidék, amelyen India Bangladessel osztozik. A Gangesz jelentős mellékfolyói a Jamuna és a Koszi. Ezek esése kicsi, emiatt árvizük nehezen vonul le, így rendszeresen súlyos károkat okoznak. Jelentős ága még a mára erősen eliszaposodott, Kolkata városát átszelő Húgli (Hooghly).
A Dekkán-fennsík folyóinak vize is kevesebb, esésük is kisebb, így nem okoznak olyan nagy károkat. Hosszabbak a Bengáli-öbölbe ömlő folyók: Godávári, Mahánadi, Kávéri, Krisna. Az Arab-tengerbe ömlik a Narmada és a Tapti.
India legnagyobb tava a Csilka-tó.
Gudzsarát államban található a Rann of Kutch (Kacs) nevű hatalmas terület. Felszíne többnyire sós pusztaság, amely az esős évszakban mocsárvidékké válik.
A félsziget nyugati szélének északi, 50–80 km széles tengerpartját Kónkan-part néven ismerik. Ettől délre a tengerparti síkság neve a Malabár-part. A keleti tengerpart déli szakaszának neve Koromandel-part.
Éghajlat 210px|bélyegkép|Éghajlati zónák (Köppen-osztályozás)
India több éghajlati zónára osztható és éghajlatát elsősorban a szélességi fok, a domborzat és a monszun alakítja. Klímája melegebb, mint az a szélességi fekvésénél fogva megilletné, mert a Himalája hatalmas fala mint védőbástya állja útját az északról érkező hideg légtömegek beáramlásának. Ennek következtében a mezőgazdálkodás úgyszólván az év egészében lehetséges. Általában az „indiai klíma” ötévenként ismétlődik. Ebből egy év jónak, egy rossznak, három pedig közepesnek mondható.Panoráma: India, 1976
A nyári monszun júniusban érkezik délnyugat felől és általában négy hónapon át tart. Ebben a négy hónapban esik le az évi csapadék túlnyomó része. Mennyiségének területi eloszlása erősen változó, Cserápundzsi térségében az évi -t is meghaladja, így ez a Föld legcsapadékosabb vidékeinek egyike. A monszunesők hatására a folyók megáradnak, a víztározók megtelnek, s ebből a vízmennyiségből gazdálkodik India a következő monszunig. November végén, december elején kezdődik a hűvös évszak. Ekkor északkeleti monszunszelek fújnak, esőket azonban csak a Koromandel-part kap.
Az ország nagy részén a legszárazabb időszak november-decembertől április-májusig tart. A hőmérséklet általában december-januárban a legalacsonyabb és tavasszal a legmagasabb; a szárazföld belsejében a monszun beköszönte előtt elérheti az 50 fokot is.
Éghajlattáblázatok
Környezeti problémák Az ország fő problémái: súlyos levegő- és vízszennyezés, a hiányzó vagy nem megfelelő hulladékkezelés, talajromlás és erózió; túllegeltetés, elsivatagosodás, a biológiai sokféleség csökkenése. A csapvíz biztonságosan az egész országban nem iható; a hatalmas és növekvő népesség túlterheli a természeti erőforrásokat.
Levegőszennyezés