thumb|right|220px|Dér utca (Óhegy) thumb|right|220px|Lakótelep a Mádi utcában thumb|right|220px|Az egykori Fővárosi Serfőző/Globus Konzervgyár téglagótika épületei
A X. kerület, vagy hivatalos nevén Kőbánya () a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik. Északon a XIV. kerület és a XVI. kerület, nyugaton a VIII. kerület és a IX. kerület, délen a XIX. kerület és a XVIII. kerület, míg keleten a XVII. kerület határolja. A lakótelepek mellett kertvárosias és szerény külvárosias részek egyaránt megtalálhatók a kerületben.
A kerületnek jelenleg 11 városrésze van: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Újhegy és Téglagyárdűlő. Jelentősebb terei közt szerepel többek között a Szent László tér, az Óhegy park környéke, illetve a Újhegyi sétány. Főbb közlekedési csomópontjai a Kőbánya‑Kispest vasútállomás és a Kőbánya alsó vasútállomás.
A kerület központjának városképéből kiemelkedik a Szent László-templom Zsolnay-kerámiával fedett tornya. Budapest 1873-as létrejöttekor még a főváros VIII. kerületéhez tartozott.Lásd: A fővárosi 34-es küldöttség I. albizottságának jegyzőkönyve az egyesített főváros választó és közigazgatási kerületeinek megállapítása tárgyában - 1873. január 24. Kezdetben területileg külső kerületnek számított, 1950-ben azonban Nagy-Budapest létrehozása után a város mértani középpontja a kerületbe került, egészen pontosan a Martinovics térre (Csajkovszkij park).
Kőbánya fejlődése a 18–19. században indult meg, amikor a területen intenzív bányászat, majd később iparosodás zajlott. Az itt kitermelt mészkő számos budapesti épület alapanyagául szolgált. Emellett a kerület a sörfőzés hazai fellegvárává vált – a híres Dreher Sörgyár ma is működik, a sörgyártás a városrész egyik jelképévé vált. A vasúti és ipari infrastruktúra fejlődése is jelentős hatással volt Kőbányára, amely sokáig munkáskerületként volt ismert.
Területe 32,49 km², lakosainak száma a 2025-ös népszámlálás szerint körülbelül 74 000 fő, népsűrűsége pedig mintegy 2300 fő/km². Ezzel a főváros nagyobb területű, ugyanakkor ritkábban lakott kerületei közé tartozik. A kerületben ipari területek, lakótelepek és családi házas övezetek egyaránt megtalálhatók.
Története
A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, amelyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla- és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.
Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, a puszta 1661-től a felsővattai Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja) család birtoka volt. A kitermelést a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelte az idők során.Feljegyzések szerint a kecskeméti református templomhoz is innen szállították a követ, a Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispán és a budai pasa engedélyével. A puszta oszmán uralom alóli felszabadításakor Wattay János a váci járás szolgabírájaként, a Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye első kuruc alispánjaként irányította Kőbánya életét. Kőbányai alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Széchenyi lánchíd pilléreinek egy része is. 1890-ben a veszélyes bányászat miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.
A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a 19. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, a szőlőültetvényeken történt garázdálkodások megakadályozására. Havas József, az Óhegyi szőlőskertek tulajdonosa 1859-ben eladta szőlejét Perlmutter Jakabnak, akitől azt Dreher Antal 1862-ben vette meg.
A budafokihoz hasonló kiterjedt pincerendszerek, amelyek a kőbányászat tárnáiból maradtak, segítették elsősorban a sörgyártás, másodrészt a gombatermelés kialakulását. A legnagyobb a Kőrösi Csoma Sándor út és a Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, s teljes hossza körülbelül 33 km.
Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as pesti árvíz után jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárakat az 1850-es években alapították. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle serfőzde.
A kőbányai sertéskereskedelem története az 1840-es évekig nyúlik vissza. Ekkor alapította az első disznószállást Schreyer Antal, aki kapcsolatot teremtett a németországi és bolgár sertéskereskedőkkel. Az 1847-ben megnyitott Pest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült itt. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. Pest város helytartótanácsa 1856-ban elrendelte az ólak áttelepítését a Ligettelekről a vasút túloldalára, a mai gyárdülői Szállás utca környékére, ahol olcsó telkeket árultak a kereskedőknek. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén üzemeltek. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek, amelynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi, végül az 1895-ös országos sertésvész vetett véget.
Az Ó-hegy és az Új-hegy környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni, s ettől az időtől kezdett fejlődni a terület. 1873, Budapest egyesítése után rohamosan megindult a fejlődés és a lakosság számának növekedése. 1869-ben még csak 4353-an, 1910-ben már -en éltek a kerületben. A népességnövekedésnek azonban megvoltak az árnyoldalai is: az egész fővárosban Kőbányán volt a legrosszabb az iskolahelyzet, mindössze három iskola működött a kerületben. 1907-ben alapították meg a mai Szent László Gimnáziumot, amely 1915-ben nyitotta meg kapuit a kőbányai kötődésű Lechner Ödön által tervezett épületben.
Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáig Közép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította meg Richter Gedeon híres gyógyszergyárát a Cserkesz utca 69. szám alatt. 1926-ban 101-en, az 1960-as évek végén már 3800-an dolgoztak a gyárban.
Az 1950. január 1-én létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejűleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.
Kőbánya fejlődése a szocializmus idején is töretlen volt: 1973-ban mintegy 80 ezren éltek a kerületben, ugyanakkor az itt működő 120 üzemben közel 110 ezer ember dolgozott (közülük 48 ezren vidékről ingázva jártak be), ezzel a X. kerület Csepelt és Angyalföldet megelőzve a főváros és az ország legtöbb ember számára munkát adó városrésze volt.http://apps.arcanum.hu/budapest/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Budapest_1973&pg=0&lang=hun#pg=176&zoom=f&l=s Budapest, 1973 (11. évfolyam) – 4. szám, április – Fekete Gábor: Kőbányai tavaszhttp://apps.arcanum.hu/budapest/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Budapest_1973&pg=0&lang=hun#pg=189&zoom=f&l=s Budapest, 1973. (11. évfolyam) – 4. szám, április – A X. kerület centenáriuma (Dr. Nagy István)
A kerület lakásproblémáit az 1960-es és az 1980-as évek között a kerület különböző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.
Politika Polgármesterek +TerminusNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1994György IstvánFidesz1994–1998SZDSZ-Fidesz-KDNP-MDF1998–2002Fidesz-FKgP-MDF-MDNP2002–2006Andó SándorMSZP2006–2010Verbai LajosMSZP2010–2014D. Kovács Róbert AntalFidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/010?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaDr. Kovács Róbert AntalFidesz – KDNP49,15% Mustó Géza ZoltánDK – MSZP – Momentum – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek810327,61% Barna Judit AnnamáriaTISZA530918,09% Vékony Csongor Mi Hazánk13274,52% Kerezsi LászlóMunkáspárt1860,63%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/010?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Fidesz–KDNP 12 P DK – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek 4 Momentum 1 Mi Hazánk 1
Országgyűlési képviselők A kerület a 2014-2022 közötti országgyűlési választásokon két választókerülethez tartozott, nagyrészt a tisztán kőbányai területekből álló Budapesti 9., illetve kisebb részben a XVII. kerülettel közös Budapesti 14. számú választókerületekhez.
Budapesti 9. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselői: CiklusKépviselőPárt(ok)Választókerület2014 – 2018Burány Sándor MSZP-Együtt-DK-Párbeszéd-MLPBudapesti 9. sz.2018 – 2022 MSZP-Párbeszéd2022 – 2026Arató Gergely DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd Budapesti 14. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselői: CiklusKépviselőPárt(ok)Választókerület2014 – 2018Dunai Mónika Fidesz-KDNPBudapesti 14. sz.2018 – 2022 Fidesz-KDNP2022 – 2026 Fidesz-KDNP A 2026-os országgyűlési választásokon új egyéni választókerületek kerültek bevezetésre Budapesten. A X. kerület belvároshoz közelebb fekvő fele a XIV. kerület szomszédos környékeivel, illetve a VIII. kerület Századosnegyed városrészével együtt az új Budapesti 7. sz. egyéni választókerülethez tartozik. A kerület külsőbb részei a XVI. kerülettel és a XVIII. kerület Erzsébettelep városrészével a szintén új Budapesti 14. sz. egyéni választókerületet alkotják. CiklusKépviselőPártVálasztókerület2026 –Trentin Balázs TISZABudapesti 7. sz. egyéni választókerület2026 –Szabó Alexandra TISZABudapesti 14. sz. egyéni választókerület
Népesség
A X. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 4,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 5350 fővel csökkent a kerület lakosságszáma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2328 ember volt. A X. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 11%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2022-ben a férfiaknál 72,4, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,5%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 21,2%-a, mintegy személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül kínai, vietnámi és cigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a X. kerület lakosságszáma dinamikusan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 8,7%-át veszítette el. A 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, azonban a 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a X. kerületben, mint 1970-ben. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben fő.