A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is.
A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt.
A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat,Kalász E.: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, 65–85. o. a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is.Kalász E. 87–91. o. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része.
Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt.Kalász E. 97. o.
Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig.Kalász E.: 175. o. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak.M. Kozár M.: Felsőszölnök meghódolása a töröknek 1640-ben, 124–125. o. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot.
A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került.
A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Elnevezései
A szentgotthárdi ciszterci apátság, vagy egyszerűen szentgotthárdi apátság az idők folyamán több nevet is kapott, teljes neve a védőszent után szentgotthárdi Szent Gotthárd-apátság. Latinul szerepel Monasterium Sanctus Gothardus néven, németül egyszerűen csak Kloster Sankt Gotthard. Felszentelésekor a szerzetesek Szűz Máriának és Hildesheimi Szent Gotthárd püspöknek ajánlották az apátságot, neve B. V. Mariam et ad S. Gotthardum. Szlovénül Monošterska cistercijanska opatija. Szentgotthárd szlovén neve Monošter, ami feltehetőleg összefüggésbe hozható a monostor szóval.
Története bélyegkép|balra|250px|Az apátistvánfalvi templom főoltárának képe. Szűz Mária a rendi skapulárét adja Harding Szent Istvánnak. Harding a ciszterci szerzetesrend egyik alapítója, nevét viseli Apátistvánfalva, mely a szentgotthárdi apátság birtoka volt évszázadokig A ciszterciek elterjedésének okai A honfoglaló magyarság az ország nem minden területén telepedett le. A határ menti térségekben gyepűket alakítottak ki, ahová határőr elemeket, például kabarokat, később besenyőket és szlávokat is telepítettek le, akik gyalogosan vagy lovasként őrizték a határt. Első említésük ewri alakban található I. (Szent) László törvénykönyvében.Őrség és a Vendvidék, 53. old. Ilyenekre ott volt szükség, ahol nem voltak természetes védelmi lehetőségek (hegyek), és könnyen átjárhatóak voltak. Szentgotthárd mellett helyezkedik el ma is az Őrség, mely a gyepű legszebb máig fennmaradt példája, noha lakói már nem határőrök. Kialakulása Szent István korára tehető. A gyepűelve lakatlan vagy ritkán lakott volt, ilyen gyepűelvéken élt sok szláv. A ma Szlovénia részét képező Muravidék (történelmi neve ennek is Vendvidék volt) is ilyen volt, de ott jóval több szláv (szlovén) lakott, mint a Szentgotthárd melletti régióban.
A 12. századtól csökkent a gyalogos határőrök jelentősége, mert az európai haderők fejlődésével párhuzamosan ezzel már kevésbé lehetett megakadályozni az ellenség behatolását, ugyanis az ellenséges erők általában elég gyorsan mozogtak, szervezettebbek és felfegyverzettebbek voltak. A tatárjárás nyomta rá végleg a bélyegét ezekre a katonai elemekre és indokolttá tette a várak építését, a gyepűelve felszámolását. A másik ok, hogy királyaink a magyar uraknak birtokokat adományoztak, amelyek a 12. század második felére már fogyásnak indultak a belső területeken. Köztudott, hogy III. Béla volt az első uralkodó, aki egész vármegyét adományozott el.Ezzel rossz példával szolgált II. András királynak, aki folytatta a mértéktelen eladományozásokat. A királyi birtok veszteségeit pótolta, hogy a kiaknázatlan gyepűelvét is kezelésbe kezdték venni, benépesíteni, megművelni.
1183-ban az addig az Őrséghez tartozó vendvidéki gyepűelve nem az Őrség felszámolását jelentette. Magyarország lakossága gyarapodott, és az ország fejlesztéséhez nyugatról hoszpeszeket hívtak be a magyar uralkodók, akik fejlett gazdasági ismeretekkel rendelkeztek. Azonkívül Nyugat-Európa népessége ez idő tájt annyira megnövekedett, hogy saját erőből ezek az országok nem voltak képesek az élelmezési gondok fölé kerekedni. A gyéren lakott kelet-európai államoknak szükségük volt telepesekre, hogy a népességszámot növelhessék, így nagy szaktudású telepesekkel gyarapíthatták országaikat.Csorba Cs. 37. old. A hoszpeszek új hazájukban széles kiváltságokat kaptak, s hamar megszerették Magyarországot. Egyes helyeken, mint például Csehország, a bevándorlás megváltoztatta az etnikai összetételt.
Az ilyen elvadult régiók kezelésére jöttek a legjobban a földművelő szerzetesrendek. Franciaországban egy új közösség volt kialakulóban, amit az angol Harding Szent István, Clairvaux-i Szent Bernát és Molesmei Szent Róbert alapozott meg. Alapításának helye Cîteaux latinul Cistercium, ezért lett az új rend neve Ciszterciek, akiknek belső életét egyszerűség, szigorúság és a böjt következetes megtartása jellemezte.Csorba Cs. 56. old. Az új szerzetesrend előtt nem kizárólag a szellemi élet, hanem a kétkezi munka, a földművelés és a kézművesség is felértékelődött. A Nyugaton felhalmozott új mezőgazdasági ismeretek mellett, saját maguk is törekedtek tapasztalatok szerzésére, és nyolc évtizeden belül olyan népszerűek lett a kontinensen, hogy a 13. század végére már hétszáz apátságuk volt Európában. Magyarországra először osztrák területről II. Géza hívására érkeztek ciszterciek Tolnába, Bátaszék környékére, de további monostorok alapítására III. Béla koráig nem került sor.
A rend alapításának körülményei bélyegkép|jobbra|300px|Dorfmeister István: III. Béla király megalapítja a szentgotthárdi apátságot A ciszterciek generális apátja és néhány szerzetestársa 1183-ban látogatást tett III. Bélánál. A rend magyarországi történetének ez az egyik legnevezetesebb eseménye, amit idősebb Dorfmeister István a freskóján is megörökít. Az apát és a király közötti eszmecsere eredményes volt, és a Béla által kiadott rendelkezés értelmében a már meglévő és az azután létesítendő monostorok olyan kiváltságokat élvezhetnek, amelyeket Franciaországban is élveznek.Kalász E. 10. old. Ez segítette a ciszterci rend elterjedését Magyarországon. 1183-tól három apátság létesült: Pilis, Szentgotthárd és Pásztó. Jelentősen hozzájárult ehhez, hogy Bélának francia feleségei voltak. Az első egy esztendővel a szentgotthárdi apátság alapítása után hunyt el.Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a szentgotthárdi apátságot 1183-ban alapították, ami azonban csak elvi alapításnak számít, melyet az oklevél foglal magába. Ténylegesen a ciszterciek csak 1184. október 7-én foglalták el helyüket.Még mielőtt a megtelepedés, vagy a világi, esetleg egyházi személy részéről történt letelepítés megtörténne, gondosan ki kell választani a letelepedésre szánt helyet, azon belül a monostorét birtokkal és épülete elkészítését. Tehát a rend alapítása nagyon összetett folyamat, ami egy-két évet is igénybe vesz, mert az okleveles alapítás csak anyagi és jogi alapítást jelent. Ezért a rend tényleges alapításának azt tekinti, miután berendezkedett a területén.Éles különbséget csak úgy tehetünk az alapítás és a benépesítés között, ami az apátság korszakára esik, mert ekkor körvonalazta a nagykáptalan. Kalász E. 11. old.
Az új apátság elhelyezkedése A ciszterciek, ha lehetett, olyan területet próbáltak kiválasztani, melyet még az emberi művelés elkerült. Ezt az elvet már a rend alkotmányában is fel lehet fedezni. Másrészt ezt a területet jelölte ki számukra a király is.Kalász E. 13. old. A Lapincs torkolatának közelében álló monostor fekvése megfelelő volt. A hely kissé kiemelkedő, de nedvességtől védett, a patakok a Rába völgyére nyílnak és nagy körzetből utat nyitnak a monostor felé, ami így a vidék természetes központjában fekszik, így az apátsági birtokok is a monostor körül csoportosulnak. Az apátság birtokának legnagyobb szélessége 28 km nyugat-keleti irányban, hosszúsága északról délnek 9 km, ez kb. 275 km²-nek felel meg. Ez az egységes terület idegen birtoktestet nem tartalmazott, ezért a szerzetesek mozgástere bőséges, tágas munkateret nyújtott, így a szentgotthárdi apátság elkerülte azt, hogy kisebb nyugati ciszterci apátságok ügyes birtokszerzési politikával megcsonkíthassák a területét.Kalász E. 15. old.