Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgépgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.
Történelme Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő, illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 4–5. században alakultak ki.
751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig és a talaszi csatában győzelmet arattak. Így lett a térség az iszlám világ része. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták először a Taskent nevet.
1220-ban Dzsingisz kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött.
A 17. és 18. században I. Péter orosz cár az Orosz Birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt.
A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.
Földrajz bélyegkép|250px|Műholdfelvétel Taskentről Taskent egy sík területen fekszik az Altaj hegység lábánál, 500 méteres tengerszint feletti magasságban.
A város egy aktív tektonikus terület felett fekszik, ezért gyakori a földrengés, 1966-ban egy a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségűt jegyeztek fel itt.
Éghajlat A város éghajlata mediterrán (Köppen: Csa),:Fájl:Asia Köppen Map.png erős kontinentális hatással (Köppen: Dsa). A tél hideg és hóesés is jellemző, a nyár pedig hosszú, forró és száraz. A legtöbb csapadék decemberben, januárban és februárban fordul elő, a hóesés mértéke átlagosan 70 cm évente. A nyári időszakban nagyon kevés csapadék hullik, különösen a júniustól szeptemberig tartó időszakban. Az évi napsütés óra körül alakul.
Közlekedés Légi A város nemzetközi repülőtere az Islom Karimov Taskent nemzetközi repülőtér.
Tömegközlekedés A taskenti metró 1977-ben 3 vonalon 39 km pályahosszal indult el. 2020-ban átadtak egy új metróvonalat. A villamosközlekedés 2016-ban teljesen megszűnt, hossza 130 km volt. Trolibusz 1947 óta működik a városban.
Híres emberek Artur Grigoryan, örmény ökölvívó (világbajnok 1996-2004-ig) Dschamolidin Abduschaparov, kerékpáros Alekszandr Vjacseszlavovics Alekszejev, orosz ökölvívó Genrih Szaulovitcs Altsuller, orosz mérnök és tudós Jakub Bek, közép-ázsiai uralkodó Habibullah Khán, 1901 és 1919 között afgán emír. Rustam Qosimjonov, sakknagymester Elena Kats-Chernin, zeneszerző Alexander Knaifel, csellista és zeneszerző Yodgor Obid, költő és polgári aktivista Peter Odemwingie, focista Sulfija Sabirowa, gyorskerékpározónő Viktor Ivanovics Szarianyigyi, orosz archeológus Rashid Sunyaev, asztrofizikus Guryanov Mikhail, mérnök Mirdjalal Kasimov, focista Alik Szaharov, operatőr, rendező Shahzoda, énekesnő Leftheris Pantazis, énekes
Testvérvárosai Dnyipro, Ukrajna Seattle, Amerikai Egyesült Államok Berlin, Németország Isztambul, Törökország Karacsi, Pakisztán
Jegyzetek
Források Paul Stronski: Tashkent: Forging a Soviet City 1930-1966 (Central Eurasia in Context sorozat), University of PIttsburgh Press, Pittsburgh, 2010,
További információk
Kategória:Ázsiai fővárosok Kategória:Üzbegisztán települései