thumb|253px|Rózsa Ferenc-emlékkút Budapesten

Rózsa Ferenc (Budapest, 1906. december 4. – Budapest, 1942. június 13.) építőmérnök, újságíró, kommunista aktivista a Horthy-korszak alatt. A Szabad Nép szerkesztőjeként is dolgozott.

Élete Édesapja, Rózsa Ernő (1876–1957) a kárpátaljai Bátfáról származó kultúrmérnök, édesanyja Kestenbaum Pepi (1875–1940)Édesanyja az Alice nevet is használta. volt. A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, majd Drezdában tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben.

Miután hazatért, Richárd bátyja bevonta az illegális kommunista mozgalomba. A Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. 1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert.

1942. június 1-jén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt, a Kerepesi temetőben nyugszik, a munkásmozgalmi panteonban helyezték végső nyugalomra.

Emlékezete 1945, de különösképp a kommunista hatalomátvétel után a rezsim egyik mártírfigurája lett; könyvek, regények jelentek meg róla. Békéscsabán 1948-tól 2008-ig az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumnak Rózsa Ferenc Gimnázium volt a neve, ám azt a viharsarki megyeszékhely önkormányzata átnevezte 2008 nyarán.Andrássyba járnak ezután a csabai rózsások , BEOL, 2008. július 11. Sokáig számos más magyar településen is voltak még Rózsa Ferenc nevét viselő közterületek, de a Magyar Tudományos Akadémia kiadott egy állásfoglalást, amelynek értelmében a közterületek róla történő elnevezése nem javasolt. A Magyar Népköztársaság kormánya 1959-ben alapította a Rózsa Ferenc-díjat az újságírásban kiemelkedőt alkotók részére. Ebben a formájában 1989-ig létezett, utóda a Táncsics Mihály-díj lett. A Magyar Posta 1961-ben emlékbélyeget bocsátott ki tiszteletére. Budapest VII. kerülete díszkutat állított emlékére (Mikus Sándor alkotása). Filkeházán utcát neveztek el róla ami mai napig nevét viseli. Mellszobra a keceli Pintér Művek Haditechnikai Park, Hadtörténeti Múzeumban található.

Irodalom

Rózsa Irén: Feri emléke (Béke és szabadság, 1952. június 15.) Orbán Sándor–Szerémi Borbála: Rózsa Ferenc és Richárd; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Útmutató városi és falusi előadók számára) Máté György: Rózsa Ferenc emléke (Magyar Sajtó, 1955. 6. sz.) Máté György: Testvérek. Budapest, 1958 Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom 1936–45 (Budapest, 1965) R. Giliczy Márta: Ifjúságunk példaképei (bibliográfiával, Budapest, 1965) Rózsa Ferenc és a Szabad Nép; összeáll., tan. Máté György; Kossuth, Budapest, 1976 Máté György–Vida Ferenc: Hűség és hűtlenség. A függetlenségi mozgalom harcosai a "def"-en és a hadbíróság előtt; Kossuth, Budapest, 1979 Simor András: A Rózsa testvérek. Rózsa Ferenc és Richárd élete; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1979 Pintér István: Rózsa Ferenc. Életrajz és dokumentumok; Kossuth, Budapest, 1983 253px|bélyegkép|Urnája a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Panteonában, Földszinti terem, Felső sor-8) Jegyzetek

Források Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969 Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965

Kategória:A Szabad Nép vezetői, újságírói Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai Kategória:KMP-tagok Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar politikai foglyok Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek Kategória:Őrizetben elhunyt személyek Kategória:Magyar építőmérnökök