Ötvenespuszta (Ötvenes, , korábban Utviniș) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése Aradtól 12 km-re északkeletre, az E671-es út mentén fekszik.
Nevének eredete Eredetileg Ötvenablakának hívták: Ethwenablaka és Ethwen Ablak (1471), Etvenablakv (1561). Először a Gyulai szandzsák 1567-es adóösszeírásában Ötvenös. A román név jelöltje Andrei Șaguna püspök.
Története 1579-ben 29 adófizető család lakta, vegyesen magyarok és szerbek. Valószínűleg a 17. század elején néptelenedett el.
A 18. század második felében az ún. újaradi uradalmat összevásárló ötvenesi Lovász Mihály választotta uradalma székhelyéül. Lakói állandóan cserélődő, szerződéses gazdasági cselédek voltak, magyarok és románok vegyesen. 1859-ben gazdasági szeszgyárat és gőzmalmot alapítottak területén. 1885-ben az anyagi ágon Lovász-utód Zselénszky Róbert hatezer holdas uradalmának volt a központja. Ekkor a majorságban a grófi rezidencia, a tiszttartólakás és a cselédházak mellett működött a mezőgazdasági eszközöket előállító gépgyár, a malom és a szeszgyár. Utóbbi évente kétezer tonna kukoricát, árpát és rozsot dolgozott fel. Az uradalomban a gabonafélék mellett jelentős volt a repce, a kender és a dohány termesztése.Márki Sándor: Az Arad-Hegyalja éjszaknyugati részén. A magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 12 (1885), 1–2. o.
1926-ig Fakerthez tartozott, ekkor alakították önálló községgé. A Zselénszkytől kisajátított területre a román állam hetven kétegyházi és battonyai román családot telepített. Zselénszky Róbert az 1921-es agrártörvényt kijátszva a megengedettnél több, 1280 holdnyi földet tartott meg. Az 1930-as években az itt termett muskotályszőlőből helyben konyakot is előállítottak. Híres volt ekkoriban dinnyetermesztése is. 1949-ben a Zselénszky-uradalom területéből állami gazdaságot hoztak létre.
Népessége 1910-ben 1085 lakosából 755 volt magyar, 284 román és 30 szlovák anyanyelvű; 637 római katolikus és 278 ortodox vallású. 2002-ben 1796 lakosából 1444 volt román és 333 magyar nemzetiségű; 1262 ortodox, 355 római katolikus, 94 baptista, 44 pünkösdista és 24 református vallású.
Híres emberek 1934-ben meglátogatta Patrick Leigh Fermor. Nagy élményt okozott számára, hogy találkozhatott itt egy élő Pallavicinivel és egy Odeschalchival.
Források Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898 Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982
Jegyzetek
További információk A falu a "www.virtualarad.net" honlapon
Kategória:Arad megye települései