Boldogfai Farkas Endre István (Nova, 1908. október 6. – Caracas, Venezuela, 1994. november 18.) magyar második világháborús katonatiszt, vezérkari őrnagy, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa, tiszadobi nagybirtokos, a Közellátási minisztérium országmozgósítási osztály vezetője, 24. gyaloghadosztály vezérkari főnöke 1944. július 16. és augusztus 21. között, szervezője volt a caracasi venezuelai Magyar Háznak és a caracasi magyar római Katolikus Mindszenty Egyház-közösségnek az alapítója és az egyháztanácsi világi tagja, az MHKB (Magyar Harcosok Bajtársi Közössége) venezuelai fiókjának az alapító tagja.

Családja és származása bélyeg|jobbra|150px|A boldogfai Farkas család címere. bélyeg|jobbra|150px|Boldogfai Farkas Endre gyerekkorában bélyegkép|200px|Dr. boldogfai Farkas István sümegi főszolgabíróné persai Persay Erzsébet Julianna (1885-1913), Farkas Endre édesanyja. thumb|right|200px|Dr. boldogfai Farkas István (1875-1921) sümegi főszolgabíró és gyermekei: Margit, Endre és Gyula (ölében) A tekintélyes Zala vármegyei római katolikus ősrégi nemesi származású eőri és boldogfai Farkas család sarja, amely a 13. századra vezethető vissza. Apja dr. boldogfai Farkas István (1875-1921), jogász,Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50.(346. o.) a sümegi járás főszolgabírája, jegyző, és a veszprémi egyházmegyéhez tartozó 33 községből álló sümegi járás felelős vezetője, és egyben elsőfokú rendőrbírája is, édesanyja a Pest-Pilis-Solt vármegyei nemesi persai Persay családból való persai Persay Erzsébet Julianna (1885-1913). Édesanyja révén a nemeskéri Kiss-, valamint az ősrégi tápióbicskei Bitskey család leszármazottja volt. Anyai nagyszülei persai Persay Gyula (1855-1924), gyógyszerész, novai birtokos, Zala vármegyei bizottsági tag, a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt novai vezetője, földbirtokos, és nemeskéri Kiss Erzsébet (1867-1888) voltak.Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai I. kötet. Arcanum, 2011. Farkas Endre apai nagyszülei boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908), Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, Zala vármegyei bizottsági tag, a zalai gazdakör tagja, virilista, földbirtokos és a nemesnépi Marton családnak a sarja nemesnépi Marton Zsófia (1842-1900) úrnő voltak. Apai ági felmenői között a lovászi és szentmargithai Sümeghy-, a barkóczi Rosty-, a zalalövői Csapody család-, valamint az osztopáni Perneszy családok találhatóak; a zicsi Zichy-, a meszléni Meszlény-, a Hahót nemzetségbeli csányi Csány-, a pakosi Paksy-, a németújvári Batthyány-, a nádasi Nádasdy családok is lelhetők az egyenesági felmenői között.Boldogfai Farkas Ákos András. A boldogfai Farkas család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2017. XIII. Évfolyam. Budapest. 56. o.) Farkas Endre édesanyjának az elsőfokú unokatestvére, nemeskéri Kiss István (1894-1967) altábornagy volt. Farkas Endre apjának a másodfokú unokatestvére boldogfai Farkas József (1857-1951), országgyűlési képviselő, földbirtokos volt. Farkas Endre nővére, boldogfai Farkas Margit (1905-1990) úrnő, akinek a férje dr. forintosházi Forintos György (1902-1958), jogász, az igazságügyi minisztérium osztályfőnöke volt; bátyja boldogfai Farkas Gyula (1907-1938), főhadnagy, valamint öccse boldogfai Farkas István Sándor (1918-1975), főhadnagy volt. Farkas Endre elsőfokú unokatestvére Boldogfai Farkas Sándor (1907–1970), szobrász-, éremművész volt. Farkas Endre nagybátyja vitéz boldogfai Farkas Sándor (1880–1946), császári és királyi ezredes, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Zala vármegye Vitézi Rend székkapitánya volt. Nagybátyja nemesvitai Viosz Ferenc (1861–1918), jogász, a nagykanizsai járás főszolgabírája, földbirtokos, aki az apjának, Farkas Istvánnak, a féltestvére volt. Unokatestvére boldogfai Farkas Margit (1888–1972), földbirtokos, a Zala megyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének az ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke, akinek a férje udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő (1880–1941) magyar királyi kormányfőtanácsos,Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze, a legitimista Zala megyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt. Farkas Endre keresztszülei az anyai nagyapja persai Persay Gyula (1855–1924), novai gyógyszerész, földbirtokos, és annak a második felesége Kim Margit (1865–1956) asszonyság voltak.Boldogfai Farkas Ákos András. A Persay család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 191.o. Fiatalkora Farkas Endre és testvérei az apai nagyszüleit nem ismerték, anyai nagyanyja, Persay Gyuláné nemeskéri Kiss Erzsébet asszonyság még 1888-ban hunyt el; Persay Gyula második neje, Kim Margit, aki tulajdonképpen a gyerekeknek a mostoha-nagyanyja volt, a neveltetésükkel foglalkozott és igazi szeretettel gondoskodott róluk. Persay Gyuláné Kim Margitnak jutott a feladata, hogy mostohaleányát, Farkas Istvánné Persay Erzsébetet nevelje fel, de mostohaunokaiért is kellett gondoskodnia majd. Farkas Endre anyai nagybátyja, persai Persay Andor (1889–1938), novai okleveles gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonos, az 1919-es alsólendvai ellenforradalom egyik résztvevője, a "Nova es Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" igazgatósági tagja, iparhatósági biztos, földbirtokos, az Ferenc József arany érdemkereszt, valamint az osztrák vitézségi érem tulajdonosa volt.

Endre alig 5 évesen vesztette el az édesanyját; apja a gyermekei anya nélküli helyzetet szeretve orvosolni feleségül vette pósfai Horváth Johanna (1883-1919) kisasszonyt, akinek a leánytestvére pósfai Horváth Irma (1884-1959), boldogfai Farkas Lajosnak (1878-1930) a felesége. Farkas Lajos az öccse volt boldogfai Farkas főszolgabírónak, és ilyen módon ezzel két fivér két leány testvérrel voltak házasságban. A grazi származású magyar és német nyelven jól beszélő Šarapatka Ida nevelőnő gondoskodott a sümegi főszolgabíró gyerekeiről. Farkas Endre és Gyula megtanultak vadászni és lovagolni, Farkas Margit pedig kiválóan zongorázott.

Fiatal korában – a Magyarországi Tanácsköztársaság zűrzavaros idejében – egy nagy tömeg a sümegi lakásukba tört be. Kirabolták a családot és Endre édesapját, a helyi főszolgabírót, kegyetlenül elverték. Édesapjának a húga, boldogfai Farkas Zsófia (1884-1948 úrnő, Fangler Béla (1877-1952) nemzetgyűlési képviselő neje. Fangler Béla a Tanácsköztársaság elleni Alsólendvai ellenforradalom egyik vezetője volt, amely az első szervezkedés volt a kommunisták hatalomba kerülése után. A Tanácsköztársaság Farkas István főszolgabíró lemondott hivataláról és kedves barátjához, forintosházi dr. Forintos Géza földbirtokos mihályfai kúriájába költözött. Nem sokkal később, Farkas István második felesége, pósfai Horváth Johanna, is elhunyt 1919 májusában. Másfél évvel később Farkas Endre apja megbetegedett és meghalt. Endre 13 évesen teljes árvaságra jutott és az anyai nagyapjánál Persay Gyulánál nevelkedett, aki egyben a gyámja is lett a két fiútestvérnek és a leánytestvérének. Anyai nagyapja, Persay Gyula, gyógyszerész volt, 1886-ban megalapította az "Őrangyal" nevű gyógyszertárt Nován, egyben a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaságnak" a vezérigazgatója volt.

Bátyjával, Farkas Gyulával, együtt a sümegi alreáliskolába járt, majd a III-IV osztályt a kőszegi magyar királyi alreáliskolai nevelőintézetben végezte 1922-ben. Ezután kaptak ösztöndíjat a budapesti Bocskai István magyar királyi reáliskolái nevelőintézetben. A tanítási szüneteken vonatoztak Novára anyai nagyszüleit meglátogatni; ekkor mindig átszálltak Zalaegerszegen, ahol töltöttek egy napot apai nagynénjüknél, Fangler Béláné boldogfai Farkas Zsófia (1884-1948) asszonynál, aki hosszú éveken keresztül a helyi egerszegi katolikus nőegyletnek az elnöke volt és az akkori zalaegerszegi plébánossal Pehm Józseffel szorgalmasan dolgozott együtt. Ilyenkor Pehm (Mindszenty) József mindig kérte az asszonyt, hogy látogatóba hozza magához a néhai főszolgabíró árva gyerekeit, hiszen tudni akarta, hogy vannak, hogy fejlődnek.

Katonai pályafutásának kezdete 1926. június 24-én, a Bocskai István magyar királyi reáliskolában érettségizett le Budapesten. A Ludovika Akadémián négy féléves képzését 1930. augusztus 18-án, 22 évesen fejezte be tüzérhadnagyként . 1930. augusztus 18-án Kecskemétre osztályhoz beosztották. 1932. október 1-jén, az aknavető ütegtől az osztály parancsnok törzséhez helyezték át. Ismeretségi körének köszönhetően 1932 végén Gömbös Gyulával találkozott egy magán összejövetelen, amelyen náciellenes elhatározásokat és elméleteket osztottak meg egymással teljes egyetértésben (Farkas Endre akkori náciellenes állása tovább is tartott még Szálasi Ferenc rövid kormányzása alatt); Gömbös Gyulának a második felesége horogszeghi Szilágyi Erzsébet és Farkas Endre távoli vérrokonságban állt: Szilágyi Erzsébetnek az apai nagyanyja, horogszeghi Szilágyi Gáspár győri püspöki jószágkormányzóné nemeskéri Kiss Antónia (1827–1909) asszony volt, akinek az öccse nemeskéri Kiss István (1833–1884), gyógyszerész, boldogfai Farkas Endrének az anyai dédapja. Farkas Endre ekkor már egészen fiatal korában veszélyesnek és természetellenesnek tartotta a nemzetiszocializmust, mivel őt leginkább monarchista (legitimista) elvek alapján nevelték fel; az unokatestvére udvardi és básthi dr. Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit, valamint második unokatestvérének, boldogfai dr. Farkas Tibornak, nagynénjének, Fangler Béláné boldogfai Farkas Zsófiának a legitimista befolyása erősnek bizonyult az árva Farkas Endrén. Farkas Endre az emlékirataiban elmeséli, hogy amikor a hadiiskola felvételi vizsgáját letette egy írásban tett kérdés helyes megválaszolását kérték: "A kérdés: „Hogyan látja Trianonban megcsonkított hazánk jövő politikai lehetőségét a távoli jövőben a Kárpát medencében a Kormányzó Úr állami vezetésének ideje alatt?” Feleletemet az első három között adtam be írásban. Válaszomban erősen kiemeltem a közeli II. Világháború elindítása után bennünket hitleri II. Német Birodalomból származó veszélyeket." A német ellenességének az okát részletezi az emlékirataiban ahol kijelentette azt, hogy: ""Én pedig már a két éves hadiiskola sikeres elvégzése előtt is kegyetlen német gyűlölő voltam minden téren. Ennek egyik okát egy kezembe jutott német újság váltotta ki. Ebből tudtam meg, hogy mi a német terv hazánk ellen, katonai és polgári téren egyaránt, mely minden-terű kirablást jelentett."

1933. október 2-ától 1934. április 30-áig a budapesti tüzértiszti lovagló tanfolyamba vezényelték hallgatóként. 1933. november 1-jén főhadnaggyá nevezték ki. 1934. október 1-jén a 2. üteg I. szakaszhoz fog. tiszti helyre helyezték át. A magyar királyi „Losonczy István” V. honvéd tüzérosztálytól való egyidejű tartós vezénylése mellett, a magyar királyi „Mária Terézia” 1. honvéd gyalogezred állományba helyezték át. 1937. május 1-jén a magyar királyi V. hadtest vezérkari parancsnoksághoz Szegedre vezényelték, majd 1937. november 1-jén állományba helyezték át Szegeden, és az anyagi alosztály vezetőül osztatták be. 1938. január 21-én a katonai gépjárműveztetői vizsgát sikerrel letette.ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1939-1944 2. pallium 1 6. katonai anyakönyvi lap (7 oldal) Boldogfai Farkas Endrének 1939 május 1-jén vezérkari századosnak nevezték ki főhadnagyból a vezérkari szolgálatot teljesítő tisztek csoportjába való egyidejű áthelyezés mellett.