bélyegkép|250px|Beöthy Zsolt emléktáblája Komáromban, a Duna Menti Múzeum falán Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18.Beöthy Zsolt eredeti gyászjelentése ) magyar irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkára, majd 1900-tól 1922-ig 5. elnöke; a konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja a századfordulón.
Az 1908-ban újra kiadott „Kálozdy Béla” c. regényéhez Mikszáth Kálmán írt bevezetést, ebben olvashatjuk: „Pályája elején virágokat hozott, szamócát és cseresznyét, férfikorában áttér a mesélő genre-től a kritikához s hovatovább a súlyosabb gyümölcsökhöz. Az essay-khez és a széptani művekhez. Szinte úgy látszik, mintha munkakört változtatna, pedig dehogy; megy-megy a maga útján feltartóztathatatlanul.”
Családja Édesapja szlováni Beöthy Zsigmond (1819 – 1896), költő, író és jogtudós, édesanyja Ferber Karolina (*1825), Szinnyei József bibliográfus, irodalomtörténész nővére. Felesége Rákosi Szidi színésznő, gyermekeik Beöthy Zsigmond színész és Beöthy László színigazgató, újságíró.
Életpályája
A pesti egyetemen jogot hallgatott 1867 és 1870 között. 1870-71-ben a bécsi és müncheni egyetemeken tanult. 1871 és 1875 között tisztviselő volt a Pénzügyminisztériumban. 1872-ben házasságot kötött Rákosi Szidi színésznővel. Ekkor kezdte szépírói pályáját. 1873 és 1874 között az Athenaeum szerkesztőjeként működött. 1875-ben tanári, majd 1877-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, ugyanebben az évben elvált Rákosi Sziditől. Ettől fogva tanított: 1875-82-ben reáliskolában, majd 1878-tól egyetemi magántanárként, 1883-tól az esztétika rendkívüli, 1886-tól haláláig rendes tanára volt a budapesti egyetemen. 1915-1916-ban ő volt az egyetem rektora. 1890-1920 között a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság elnöke volt. 1903-tól a főrendiház tagja.
Badics Ferenccel együtt szerkesztette az Athenaeum Képes magyar irodalomtörténetét.
Sírja a Fiumei úti sírkertben található (36/2-1-38). A Kallós Ede szobrával, s a felirat felett egy bronz portrérelieffel díszített síremlékét – a Kisfaludy Társaság nyolcéves gyűjtésének eredményét – 1930-ban leplezték le.Pesti Napló, 1930. október 28. 245. szám, 12. o. 2003-ban ide temették unokáját, Horn Artúr akadémikust.Beöthy Zsolt és Horn Artúr síremléke. Attila Siskovits műlapja. Köztérkép.hu
Akadémiai karrierje levelező tag (1877), rendes tag (1884), igazgató (1893), másodelnök (1910 – 1913).
Társadalmi tevékenysége 1876-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1879-től titkára, 1900-tól haláláig elnöke, 1893-tól 1907-ig az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke, 1911-19-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság első elnöke.
Díjai a Kisfaludy Társ. Greguss jutalma (A magyar irodalom kis-tükre című művéért); MTA Karácsonyi-díj (A tragikum című művéért); Pro litteris et artibus díszjelvény (1899).
Műgyűjtőként Nemzetközi jelentőségű egyiptomi művészeti gyűjteménye halála után Svédországba került. Mahler Ede: Beöthy Zsolt egyiptologiai gyűjteménye a budapesti kir. magyar Tudomány-Egyetemen. Magyarázó jegyzék egyszersmind bevezetés az ókori egyiptomiak művészet- és kultúrtörténetébe; Franklin Ny., Bp., 1913. Online
Művei Elbeszélések az ifjúság számára; Demjén-Sebes, Pest, 1865 Elbeszélések; Fekete, Pest, 1871 Biró Márton. Regény; Friebeisz, Pest, 1872 A névtelenek. Elbeszélések és rajzok; Franklin, Bp., 1875 Kálozdy Béla. Regény, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1875 (Franklin, 1908) Az első magyar politikai színmű és kora; Athenaeum Ny., Bp., 1876 A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése (irodalomtörténet középiskolák számára I-II, Bp., 1877-79, 14 kiadás) Rajzok; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1879 Ráskai Lea (verses elbeszélés, Bp., 1881); Színműírók és színészek. 1878-1881; Athenaeum, Bp., 1882 A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése; 3. bőv., jav. kiad.; Athenaeum, Bp., 1883-1884 Magyar balladák; magyarázták Greguss Ágost és Beöthy Zsolt; Franklin, Bp., 1885 (Jeles írók iskolai tára) A tragikum (Bp., 1885); A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (I-II; Bp., 1886-87); Poetika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Incze József; s.n., Bp., 1890 Horatius és Kazinczy; Franklin, Bp., 1890 Széchenyi és a magyar költészet (Bp., 1893) Az egyetemi tanárképzés kérdéséhez; Hornyánszky Ny., Bp., 1894 Színházi esték. A "Színműírók és színészek" új folyama; Hornyánszky Ny., Bp., 1895 Arany János. Élet- és jellemrajz; Athenaeum Ny., Bp., 1895 A magyar irodalom kis-tükre (Bp., 1896; az utolsó, 7. kiadás Kéky Lajos bevezetésével 1930-ban jelent meg): Béni bácsi. Bohózat; Singer-Wolfner, Bp., 1897 Beszéd, mellyet Erzsébet királyné halála alkalmából tartott; Egyetemi Ny., Bp., 1898 (Acta Univ. Hung. Budapestinensis anni 1898-99. IV.) Eszthétika; Beőthy Zsolt előadásai után kiad. Wolff Béla [Kelemen Béla]; s.n., Bp., 1900 Vörösmarty Mihály; Athenaeum, Bp., 1900 Eszthétika. A művészi képzelet tana; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Kéki Lajos; Kéki, Bp., 1900-1901 Az irodalomtörténet elmélete; jegyezte és kiad. Kéki Lajos; s.n., Bp., 1902 Eszthetika lélektani alapon; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Oláh Gábor; Oláh, Bp., 1903-1904 Esztetika. A tragikum; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Csobán András; s.n., Bp., 1904-1905 (Szerk.) A magyar irodalom története (I-II, Bp., 1893-95) A XIX. század magyar költészete; Beőthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Kéki Lajos, s.n., Bp., 1904-05 Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1905 A művészetek története a legrégibb időktől a XIX. század végéig, 1-3.; szerk. Beöthy Zsolt; Lampel, Bp., 1906-1912 Mikes leveleskönyve irodalmunkban; Lampel, Bp., 1906 (Magyar könyvtár) Költők és hősök. Három irodalomtörténeti dolgozat; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár) A stíl; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiad. Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908 Az irodalomtörténet elmélete. Egyéniség és művészet; előadások után jegyezte és kiadta Mihályi Bálint; Preszler Ny., Bp., 1908 Zrínyi és a Zrínyiász; Beöthy Zsolt előadásai után jegyezte és kiadta Mihály Bálint; s.n., Bp., 1908-1909 Szász Károly; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár) Háború és cultura. Budapest : Pallas, 1915 Online Egyetemi ifjúságunk a háborúban. Rektori székfoglaló beszéd; Franklin Ny., Bp., 1915 Ferencz József királyunk és Erzsébet királynénk emlékezete. Két beszéd; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár) Régi nóták. Három elbeszélés; ill. Haranghy Jenő; Pantheon, Bp., 1920 Tisza István; Lampel, Bp., 1920 (Magyar könyvtár) Romemlékek. Tanulmányok, beszédek, czikkek, 1-2.; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1923 Arany János, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai RT, Bp., 1923 (Bethlen könyvtár) Jókai Mór emlékezete; Lampel, Bp., 1925 (Magyar könyvtár) Beöthy Zsolt munkái. Irodalmi tanulmányok; bev. Kéky Lajos; Franklin, Bp., 1928 (Élő könyvek. Magyar klasszikusok) Online Az irodalomtörténet elmélete I.; Magyar irodalmi ritkaságok (51.). Egyetemi Nyomda, Budapest, 1940 200px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben, 2008-ban (36/2-1-38). Alkotó: Kallós Ede (1930) Jegyzetek
Források
További információk Beöthy Zsolt munkái : Irodalmi tanulmányok (MEK) Beöthy Zsolt: Kálozdy Béla (MEK) Beöthy Zsolt munkái az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik évfordulójára Négyesy László: Beöthy Zsolt emlékezete : emlékbeszéd. Franklin, Budapest (1926). Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik évfordulójára. Írták tanítványai, barátai, tisztelői; Athenaeum, Bp., 1908 Kéky Lajos: Beöthy Zsolt; Franklin, Bp., 1925 (Költők és írók) Földi Mihály: Beöthy Zsolt. Emlékbeszéd; Franklin Ny., Bp., 1929 Pap Károly: Négyesy László és Beöthy Zsolt barátsága; Egyetemi Ny., Bp., 1931 Németh G. Béla: Tragikum és történetfelfogás. A századvégi tragikum-vita; Akadémiai, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti füzetek) 1912 Uj Idők 18, 277.
Kategória:Komáromiak Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar esztéták Kategória:Református magyarok Kategória:MTA-tagok Kategória:Budaiak Kategória:1848-ban született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar rektorok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Az Ország-Világ (1879–1938) vezetői, újságírói Kategória:Magyar folyóirat-szerkesztők