Berengár namuri gróf középkori frank nemesúr, a Német-római Birodalomhoz tartozó Lotaringiai Hercegség területén fekvő Namuri Grófság hűbérura volt.
Élete
Berengár leszármazása, születési helye nem ismert. Hozzávetőleges életkorát annak ismeretében lehet kiszámítani, hogy feltehetően már elérte nagykorúságát 907-ben, amikor egy korabeli forrás megemlíti. Akkoriban a grófságot korábbi nevén mint "pagus Lommensis" ismerték. IV. Lajos német király ("Hludouucus…rex") ekkor erősített meg egy adományt a Fosse-i apátságban elhunyt személytől ("bone memoriæ Kisala illustris femina"), amely Berengár gróf Lommensis grófságában volt található ("in pago Lominse in comitatu Perengarii"). Az oklevél 907. október 26-i keltezésű.Die Urkunden Zwentibolds und Ludwigs des Kindes, Schieffer, Th. (ed.) MGH, IV (D LK) 55, p. 181.
Egy másik, 908. január 18-i keltezésű oklevélben Lajos szintén megerősített egy adományt a tongereni templomnak, amely említi Lommensis grófságát és Berengár grófot ("…in pago ac in comitatu Lummensi…cuius nunc adest comes Perengarius").D LK 57, p. 183 III. Károly nyugati frank király 916. január 19-i keltezésű oklevelében visszaadta a Süsteren zárdát a prümi apátságnak, melynek egyik aláírója Berengár volt ("fidelium nostrorum…Widricus comes palatii, Richuuinus comes, Gislebertus, Matfridus, Beringerius comites, Theodericus comes, Reinherus comes, Erleboldus").Urkundenbuch zur Geschichte der, jetzt die Preussischen Regierungsbezirke Coblenz und Trier bildenden Mittelrheinischen Territorien, Erster Band (Mittelrheinisches Urkundenbuch) 159, p. 222., Beyer, H. (szerk.), elérhető a oldalon. Berengár mint namuri gróf ("Berengarii comitis Namurcensis") írt alá egy 919. június 12-i keltezésű oklevelet, amelyben Gérard de Brogne birtokokat adományozott a Brogne-i apátságnak.Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196, Rousseau, F. (szerk.)m Brussels, 1936. Az oklevél eredetiségét többen kétségbe vonták, mivel akkoriban a helységnevek használata még nem volt elterjedt.
Flodoard Annalese feljegyzi, hogy Berengár foglyul ejtette Giselbert lotaringiai herceget, akit csak úgy bocsátott szabadon, hogy cserébe a herceg fiát ("filiis Ragenarii fratris ipsius Gisleberti") kapta túsznak.Flodoard, Annales, Pertz, G. H. (ed.) MGH SS III, pp. 363-407 A teljesen érthetően felháborodott herceg ezután feldúlta Berengár birtokait.
A "Vita Gerardi Abbatis Broniense" feljegyzi, hogy Berengár a namuri kastélyban lakott ("comes Berengarius Nammucensi castro præsidebat") és pártfogása alá vette Gérardot.Vita Gerardi Abbatis Broniensis 3, MGH SS XV.2, p. 656.
Családja és leszármazottai
Felesége neve nem ismert, de a von Maasgau nemesi családból származott, apja I. Reginár hainaut-i gróf, anyja Albereda. Flodoard úgy említi, mint Giselbert nővérét ("sororem [Gislebertum]"), de nem adja meg a nevét.Flodoardi Annales 924, MGH SS III, p. 373. Az Europäische StammtafelnSchwennicke, D. (1984-2002) Europäische Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der europäischen Staaten ["ES"] (J. A. Stargardt, Marburg), Volumes I-XX! szerint Berengár felesége a "comitatus Lomacensis" örököse volt, amire abból következtet, hogy mind férje, mind apja az "in pago Lominse" grófjaként van feljegyezve.A feltételezés azon alapul, hogy egy "pagus"-on belül egyszerre csak egy gróf uralkodott. Azonban a középkori német királyságban a pagusok határa nem mindig esett egybe a grófságok határával, ezért előfordulhatott, hogy egy pagusban több gróf is uralkodott, vagy hogy egy gróf uralma több pagusra kiterjedt. További meggyőző bizonyíték híján nem valószínű, hogy Berengár feleségének köszönhette pozícióját.
Semmilyen feljegyzés nem maradt fenn Berengár utódairól, de közbeeső grófokról sem tudunk ezért feltételezhető, hogy a következő namuri gróf, I. Róbert a fia vagy közvetlen férfileszármazottja volt.
Források Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán elérhető
Jegyzetek
Kategória:Namur márkijai Kategória:9. századi személyek Kategória:10. századi személyek