Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában. Augsburg – München és Nürnberg után – Bajorország harmadik legnagyobb városa. Az Augsburgi egyházmegye székhelye.

Etimológia A város nevében az Augs- szótag Augustus római császárra utal, aki a Lech és a Wertach összefolyásánál talált kelta településnek az Augusta Vindelicorum (Augustus városa a vendek földjén) nevet adta.

Fekvése Augsburg, a Sváb-Bajor-medencében, Bajorország délnyugati részén, Svábföld régióban található. Keletről Aichach-Friedberg járás határolja. Folyói a Lech és a Wertach. Szomszédos települései Königsbrunn, Stadtbergen, Neusäß és Gersthofen. A város 42 kerületből áll.

Éghajlata

Története Ókor A hagyomány szerint Trier után a mai Németország második legrégebbi városa. A római várost Kr. e. 15-ben alapították, Augusta Vindelicorum néven a vindelicusok területén. A Kr. u. 70-es tűzvészt követően a tábor és a polgárváros újra felépült, Traianus császár 95-ben Raetia provincia székhelyévé tette, Hadrianus császár pedig 121-ben municipiumi rangra emelte. Az ekkor már Municipium Aelium Augustum néven ismert település öt római főút kereszteződésében állt. 294-től Raetia secunda székhelye, és feltehetően a 3. század óta püspöki székhely volt. Diocletianus császár keresztényüldözése idején 304-ben itt végezték ki Szent Afra vértanút. A római hatalom meggyengülése után alemann törzsek foglalták el. A város búcsújáróhely volt, és a legtöbb római településsel ellentétben nem néptelenedett el, sőt az 5. század elejéről is jelentős építkezésekről tudunk.

Középkor 955-ben a várostól délre fekvő Lech-mezőn I. Ottó német király Ulrich augsburgi püspök segítségével vereséget mért a kalandozó magyarokra. 1156-ban Barbarossa Frigyestől újra városi rangot kapott. Két évvel később birodalmi gyűlés helyszíne volt, amelyen Frigyes meghozta az Augsburgi döntést Oroszlán Henrik és Freisingi Ottó püspök között, megalapítva München városát. 1276-ban Habsburg Rudolf szabad birodalmi város rangjára emelte. A várost a következő időszakban különböző patríciuscsaládok irányították, míg végül az elnyomás ellen tiltakozó kézművesek céhei is szóhoz jutottak a város irányításában. Ulrich Schwarz polgármester (1469-1478) felkarolta a kisebb céheket, megszabadította a várost adósságaitól, ám amikor szembekerült a patríciusokkal, véres eszközökhöz folyamodott, ezért kivégezték. 1540-ben megalakult az augsburgi tőzsde. 1547-re megszűnt a céhek befolyása a városban, és két kereskedőcsalád, a Fuggerek és a Welserek kezébe került a hatalom.

Reformáció bélyegkép|jobbra|200px|Fünfgratturm A város 1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésben az evangélikus kisebbséghez tartozott. 1530-ban a reformáció lutheri irányzatának képviselői benyújtották az Ágostai hitvallást (Confessio Augustiana), létrehozva ezzel az evangélikus egyházat. 1534. július 22-én a városi tanács nyolc kolostortemplom kivételével betiltotta a katolikus szertartásokat, és csak a város által engedélyezett prédikátorok működhettek. Ezzel kinyilvánította, hogy a város jogot formál a vallásos élet irányítására. 1548-ban V. Károly császár új alkotmányt adott a városnak, amelynek értelmében a város irányításában pontosan egyforma szerep jutott a katolikusoknak és evangélikusoknak (vagyis minden hivatalból, a polgármesteriből is, kettő volt). 1555-ben a Habsburgok és az evangélikus rendek között megszületett az augsburgi vallásbéke, ez nyugalmat biztosított a város életében.

Újkor A Harmincéves háború alatt 1632-ben a svédek elfoglalták a várost, majd egy hosszú békeidőszak következett. A spanyol örökösödési háború során újra elfoglalták, ezúttal a bajorok (1703). Johann Heinrich Schüle itt alapította meg 1771-ben az első gyárat az európai kontinensen. A textilipar gépesítése 1794-ben Augsburgban is a takácsok felkeléséhez vezetett.

A Pozsonyi béke értelmében (1805) Augsburg elvesztette szabad birodalmi városi rangját, és Bajorország része lett. Johann Friedrich Cotta vezetésével itt adták ki a kor legjelentősebb napilapját, az Allgemeine Zeitungot. 1862-ben külön körzetté vált, amely a mai augsburgi járás elődje volt. A 19. században újabb ipari fellendülés következett, a textilipar mellett a gépgyártás (többek közt a ma is létező MAN – Maschinenfabrik Augsburg Nürnberg) volt jelentős, 1927-től pedig itt volt a Messerschmitt AG székhelye. 1898 óta jár a villamos a város utcáin, 1917 óta pedig közvilágítás van.

A város a második világháború idején jelentős károkat szenvedett, hiszen több katonai létesítmény működött itt. 1942-ben a MAN tengeralattjáró-üzeme, 1944-ben pedig a Messerschmitt repülőgépgyár és a vasútállomás volt a célpont. 1945. április 28-án az amerikai csapatok ellenállás nélkül vonultak be a városba, és jelentős támaszpontot hoztak létre, amelyet csak 1998-ban, az amerikai hadsereg végleges kivonásakor adtak fel.

A háborús károk helyreállítása máig is zajlik, ám sok jelentős épület már eredeti szépségében tekinthető meg. A háborút követően fellendült a város sportélete is, 1972-ben pedig itt rendezték meg a müncheni Olimpiai játékok néhány selejtezőjét. 1970-ben létrejött az augsburgi egyetem, később a klinika, amely egyesítette a korábban szétszórtan működő egészségügyi intézményeket. 1999-ben mindkét folyó megáradt, és egy átszakadt gát miatt egész városrészek kerültek víz alá. A 2000-es években a gazdaság ingadozása jelenti a legnagyobb problémát, amely miatt a városban átlagon felüli a munkanélküliség.

Népesség

A római város az egyik legnépesebb római település volt az Alpoktól északra, kb. 15-20 000 lakossal. A középkorban és a kora újkorban a város 30 000 lakosával a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városa (Köln és Prága mellett). Lakossága a következő évszázadok során nem növekedett, a 19. század folyamán viszont 26 000-ről 80 000-re nőtt. A II. világháborúig ez a szám újra megduplázódott. Ma több mint 301 000 lakosa van.

Közlekedés bélyegkép|jobbra|200px|Augsburg Hauptbahnhof

Münchennel és Stuttgarttal az A8-as autópálya köti össze.

Közösségi közlekedés A közösségi közlekedést a Augsburger Verkehrsverbund (AVV) irányítja. Hat helyi vasút, öt villamosvonal, 27 nappali és 6 éjszakai buszjárat működik a városban.

Vasút Augsburgnak hét vasútállomása van, a legnagyobb az 1843-tól 1846-ig épített főpályaudvar.

Légi közlekedés Az augsburgi repülőtér a város északi határában, Affing és Gersthofen irányában található. A légikikötőt 1916-ban kezdték el építeni. 1985-ig, mint magánrepülőtér; majd 1985 és 2002 között országon belüli légiközlekedésben vett részt. 2002 óta csak magángépek leszállása engedélyezett.

Híres események a várossal kapcsolatban bélyegkép|jobbra|200px|Szt. Anna templom 95 – Raetia római provincia székhelye 294 – Raetia secunda provincia székhelye 955 – Augsburgi csata 1158 – Az Augsburgi döntés, München megalapítása 1530 – Az Ágostai hitvallás felolvasása 1540 – Az augsburgi tőzsde alapítása 1555 – Augsburgi vallásbéke

Főbb látnivalók bélyegkép|jobbra|300px|A Fuggerei: a Fuggerek bérházai

Városháza Der Goldene Saal (a Városháza Aranyterme) Perlachturm Fuggerei Püspöki rezidencia Augsburgi dóm Szt. Anna templom (egy ideig Luther tartózkodási helye) Augsburger Puppenkiste (bábszínház) Eiskanal Dorint Hotel Tower Szt. Ulrik and Szt. Afra apátság Mozarthaus Augsburg (Leopold Mozart szülőháza) Bertolt Brecht gyermekkori otthona

Nevezetességek Szudétanémet Napok. Az egykori Csehszlovákiából a második világháború után elűzött szudétanémetek és leszármazottaik kétévenként megrendezett hagyományos pünkösdi találkozója.

Testvérvárosok

Inverness, Egyesült Királyság, 1956 óta Amagaszaki, Japán, 1959 óta Nagahama, Japán, 1959 óta Bourges, Franciaország, 1963 óta Dayton (Ohio), Amerikai Egyesült Államok, 1964 óta Liberec, Csehország, 2001 óta Dzsinan, Kína, 2004 óta

Fordítás

Jegyzetek

További információk Augsburg hivatalos honlapja Augsburg Region Tourism Wohnungen Augsburg Fotosafari Augsburg An interactive set of pictures which allows you to explore Augsburg Augsburg City Plan District of Augsburg The history of Augsburg in data

Kategória:Bajorország települései Kategória:A Szent Korona őrzési helyei