Kerékpár

A kerékpár (vagy bicikli) egy emberi erővel hajtott kétkerekű jármű. 19. századi kifejlesztése után fokozatosan nyerte el a mai formáját. Egykerekű típusát monociklinek, háromkerekű változatát pedig triciklinek hívják. Kerékpár szavunkat a világhírű magyar sportember, az első magyar úszó, első magyar sportlap alapító és első Balaton-átúszó Szekrényessy Kálmán (1846–1923) alkotta, kiben az első hazai kerékpározók egyikét is tisztelik.Szekrényessy Attila: A Balaton-átúszások története Budapest 2005. A kerékpár szó gyökere a magyar kerék (gördülő kör alakú tárgy) és pár (pár, páros) szavak összetételéből ered, magyar szóalkotás eredménye. A „kerékpár” szó szinonimái: bicikli, bringa, bicaj, bicó, canga, cenga, kera, drótszamár.

Fejlődésének fontosabb állomásai 1817: „vesszőparipa” – Karl von Drais, 1839: taposópedál – Kirkpatrick Macmillan, 1861: velocipéd – Pierre Michaux, 1885: biztonsági kerékpár, lánchajtással – John Kemp Starley, 1888: pneumatikus gumiabroncs – John Boyd Dunlop, 1970-es évek: mountain bike, 1990-es évek: rekumbensek, „fotelbringák”, "alnyergesek", 2000-es évek: elektromos hajtású kerékpárok.

A kerékpár felépítése és legfontosabb alkatrészei

Váz, kerekek, kormánycsapágy, kormányszár, kormány, középcsapágy, hajtómű, pedálok, lánc, első és hátsó fogaskoszorú. Fékek: abroncsfék, kontrafék (agyfék), felnifék (patkófék), „cantilever”-fék (az angol szóból), v-fék, u-fék, dobfék, tárcsafék, nyeregcső, nyereg, váltórendszer (első és hátsó váltók, váltókarok és a közlőművek: láncos, bowdenes és hidraulikus), első villa (merevvilla, teleszkópvilla), illetve teleszkópos hátsó villa esetén hátsó háromszög és hátsó teleszkóp, illetve a különböző csapágyrendszerek és egyéb szerelvények: lámpák, helyzetjelzők, csomagtartók, gyermekülések.

Váz A kerékpár típustól függően különböző anyagokból készülhet: acél: Manapság többnyire csak olcsó tömegkerékpárok vázanyagaként használják. előnye: rugalmasabb, mint az alu (kényelmesebb), kifáradásra kevésbé hajlamos, ezáltal élettartama hosszabb. hátránya: a rugalmasság miatt rosszabb a hajtáshatékonysága mint az alunak, korrózióra hajlamos, nehéz. alumínium: A leggyakoribb vázanyag az alumínium. Ennek sokféle ötvözetét használják a gyártók. Legelterjedtebb a 6061-es és 7005-ös alu. Az aluvázak elérhető árúak, és nagy a választék, a belépő szintűtől a versenykategóriásig rengetegféle választható. előnye: merev (nem vész el a tekerési energia egy része a váz rugalmassága miatt), olcsó, könnyű, rozsdaálló hátránya: kevésbé rugalmas mint az acél (ezért kényelmetlenebb lehet az aluvázas kerékpár az acélnál, mert nem nyeli el az út hibáit annyira), kifáradásra hajlamos, nem megfelelő használat esetén törik vagy reped titán: Ritkán használt alapanyag. Könnyű és rugalmas, viszont előállítási költsége igen magas. magnézium: ritka, drága, rendszerint versenycélokra használatos; karbon: A karbonvázak főleg a versenysportban elterjedtek. Nem örökké tartó használatra, inkább egy-két szezonra tervezték őket. Sérülékenyebb, és nehezebben javítható, mint a többi anyag. Egyre újabb és újabb technológiák jelennek meg, a legdinamikusabban fejlődő alapanyag. előnye: alacsony tömeg, ahol kell rugalmassá, ahol kell merevvé tehető hátránya: ár, tartósság Cro-mo: Króm-molibdén ötvözet. A komolyabb acélvázak többnyire Cro-Mo anyagból készülnek. előnye: viszonylag korrózióálló, jól elnyeli az út felől érkező rezgéseket, aluhoz képest is elfogadható tömeggel rendelkezik, élettartama megközelítőleg örök élet meg egy nap hátránya: elég magas ár, az alunál rosszabb hajtáshatékonyság bambusz: újabban bambuszból, az egyik legerősebb szerves anyagból is készül kerékpárváz, ugyanis sok előnyös tulajdonsága van: könnyű, viszont rendkívül erős és rugalmas. Egyelőre kevés a kínálat a bambuszvázas kerékpárokból, és rendkívül drágák: jelenleg 2700 dollár körül mozog az áruk.

Kerék Fő részei: kerékagy, küllők, küllőanyák (niplik), felni, belsővédő szalag, gumibelső tömlő, gumiabroncs.

A felni a kerék U keresztmetszetű része, amely külső élein kialakított peremeivel rögzíti a gumiabroncsot. Anyaga lehet acél, alumínium, műanyag, kompozit anyag. Keresztmetszete szerint lehet szimpla- vagy duplafalú. Előbbi könnyebb, utóbbi erősebb, keskenyebb keresztmetszettel is elérhető jelentősen nagyobb teherbírás. A belső tömlő szelepkialakítására is figyelmet kell fordítani, ugyanis a „tűszelepes” felnibe nem építhető autószelepes belső tömlő (csak utólagos furatbővítéssel).

A felni általában acél küllőkkel kapcsolódik a kerékagyhoz. A küllők száma, fűzése, kereszt- és hosszmetszete változatos. A küllőszám rendszerint 3-tól 36-ig terjed. A küllőfűzés történhet keresztezés nélkül, egy-, két-, három- és négykeresztesen, illetve ezek valamelyikének csavart fűzése. A küllő keresztmetszete rendszerint kör, 2–4 milliméter átmérővel. A küllő hosszmetszete húzatlan (egyenes), egyszer, kétszer, vagy háromszor húzott. A küllővég kialakítása is eltérő lehet. A legjobban elterjedt a félgömb, vagy lencsefejű, hajlított végű küllő, amely ezzel a kialakítással kapcsolódik (akad) az agyperem megfelelő furatába. Léteznek azonban csavaros peremű agyak is, amelyekbe csavarmenetes szárral rögzíthető a küllőszár (ez a küllőtípus mindkét végén menetes). Telikeréknek nevezzük, amikor a küllők helyén egyetlen zárt felület van. Ennek hosszirányú légellenállása jobb, keresztirányú légellenállása viszont drasztikusan rosszabb, illetve a tömege is nagyobb a hagyományos, küllős megoldásnál. Kompozit keréknél a küllők is a felni anyagából készülnek.

A gumibelső és a felni között található a belsővédő szalag, ami megakadályozza a tömlő küllőanya általi kiszúródását. Jól összeépített kerekek alaptartozéka, a küllők csavarmenetes végei nem lóghatnak ki a küllőanyákból.

A belső tömlők szelepkialakításai eltérőek lehetnek: tűszelepes, autószelepes. Előbbi rendszerint versenykerékpárokon található meg kisebb tömege miatt, utóbbi alkalmazása viszont a túrakerékpárok esetében praktikus. Komolyabb kerekekben nem alkalmaznak belső tömlőket (angolul tubeless), viszont ez csak speciális „belső nélküli” felni és gumiabroncs esetén alakítható ki.

A gumiabroncs felniperemhez rögzülő eleme szerint lehet drótperemes és kevlarbetétes. Utóbbi kis tömegű, könnyen szerelhető és kis méretre tekerhető. Mintázat szerint lehet mintázat nélküli sima (angolul slick), vegyes használatú félsima és bütykös. Az abroncs méreteit az oldalára írt, nemzetközi szabványban rögzített szintaktikával jelölik: például 26 × 2,75 jelölésben előbbi szám az abroncs külső átmérőjét, a második tizedestört szám pedig annak külső szélességét mutatja. A belső tömlőt célszerű a külső méreteihez igazodva alkalmazni. Az abroncs oldalán fel van tüntetve a maximális tömlőnyomás is (bar-ban és psi-ben).

Kormány Majdnem minden esetben kormányszárral (másik nevén stucnival) kapcsolódik az első villába. (Kivétel az alsó kormányos fekvőkerékpárok, azaz rekumbensek esetében, ahol gyakran tolórudazattal van az összekötés a kormány és a kormányzott villa között. És az újabb karbon kormányoknál ahol a stucni és a kormány egybe van építve )

A kerékpár felhasználási területeitől függően lehet: egyenes, szarvkormány, hajlított, triatlon, bmx (flatland, street, dirt), időfutam, pálya, rekumbens alsó kormány rekumbens open-cockpit kormány rekumbens felső kormány rekumbens chopper kormány.

Kötelező tartozékok Magyarországon A KRESZ szerint a közúti forgalomban való részvételhez az alábbiak szükségesek:KÖHÉM rendelet Fehér fényű első lámpa (150m-ről látható) Vörös fényű hátsó lámpa (150m-ről látható) Fehér fényű, nem háromszög alakú első prizma Vörös fényű, nem háromszög alakú hátsó prizma Két borostyán színű prizma az első keréken, vagy reflexcsíkos külső gumi Két, egymástól független fék Csengő Fényvisszaverő ruházat (lakott területen kívül az úttesten éjszaka vagy rossz látási viszonyok között)

A kerékpáros Gyakorlatilag nincs hatósági megkötés arra vonatkozólag, hogy ki lehet kerékpáros, hisz akár kisgyerekek is kerékpározhatnak, persze felnőtt felügyelete mellett. Egy fontos kikötés, hogy főútvonalon a kerékpáros sem fogyaszthat alkoholt vagy pszichoaktív szert kerékpározás előtt, amit a rendőr szondával ellenőrizhet, azonban mellékútvonalon a kerékpárosnak "a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban" kell lenni. Ezen kívül se fiziológiai (pl. magasság), se közlekedési vagy műszaki ismeretekkel kapcsolatos feltételeknek nem kell megfelelni, azaz a kerékpározáshoz nincs szükség semmilyen jogosítványra. Ez is közrejátszhat a kerékpározás egyesek szerinti kritikus megítélésében, mivel kötelező tanfolyam nélkül sok kerékpáros felkészületlenül kerül a forgalomba, ami balesetveszélyes helyzeteket teremt, míg mások a nyilvántartás – vagyis forgalmi rendszám – hiánya miatt hajlamosak szabálytalankodni. Ugyanígy nincs kötelező előírás a tartalékfelszerelésre sem, de ajánlott rendelkezni csavarkulcskészlettel, gumijavító-készlettel, és más alkatrészekkel is, bár ezek használatához is sokszor gyakorlati tudás szükséges.

Egyéb felmerülő problémák A másik lehetséges probléma a kötelező műszaki ismeretek hiányából származhat, mert anélkül a felmerülő műszaki hibák (defekt, láncszakadás stb.) elhárítására és a kerékpár karbantartására nem minden kerékpáros képes, hacsak valaki önszorgalomból nem képzi magát ezügyben, egyébként mások segítségére van utalva. Problémát jelent az is, hogy nincs egységes segélyszolgálat kerékpárosok számára, egyedülálló, gyakorlatlan kerékpáros sokszor csak ismerősöktől vagy helyi kerékpáros vállalkozást üzemeltetőtől kérhet segítséget, már ha van ilyen ismerőse vagy van tudomása ilyen lehetőségről – a taxivállalatok nem feltétlenül vannak felkészülve bajba jutott kerékpáros elfuvarozására. Mindezen körülmények is a kerékpározás egyéni közlekedési módját jellemzik, mindennek ellenére a kerékpározás egy egészséges és környezetkímélő közlekedési forma.

Kerékpártípusok thumb|200px|right|Hegyikerékpár

Hegyikerékpár Angolul: mountain bike (kiejtése: ˈmaʊn.tɪn baɪk). A masszív felépítés, és a vastag, tipikusan 29"-es vagy 27,5 -ös (ritkán 26"-os) kerekek alkalmassá teszik a terepen való biciklizésre, de hosszú távú országúti közlekedésre ezek a kerékpárok nem optimálisak. Az egyik legelterjedtebb kerékpárfajta.

XC vagy CC Az angol cross country kifejezésből származó rövidítéssel az elsősorban hegyikerékpár versenyzésre szánt gépeket jelölik. Az XC kerékpároknál a kényelemmel szemben elsődleges szempont a minél kisebb tömeg, a meghajtás hatékonysága és a gyors mászást lehetővé tevő versenygeometria. Leggyakrabban első teleszkóppal használják, tipikusan 80-100 mm rugóúttal, de előfordul merevvillás és összteleszkópos kiépítésben is.

Enduro/All Mountain A hegyikerékpár egyik változata, amely átmenetet képez az MTB és a könnyű freeride gépek között. A durvább körülményeket és biciklizési stílust is elviselő kialakításból következően valamivel nehezebbek, mint a tipikus MTB bringák, de a technikás és gyors ereszkedés mellett egy-egy könnyebb ösvény is megmászható velük. Gyakori az összteleszkópos kivitel, jellemzően 130-150 mm rugóúttal.

Downhill

Kerékpár

Źródło i licencja