Mátyfalva (ruszinul Матiëво (Matyijovo / Matijovo), ukránul Матійово (Matyijovo / Matiyovo), oroszul Матиево (Matyijevo / Matievo)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Nagyszőlőstől 9 km-re nyugatra fekszik.
Nevének eredete Eredeti neve Magyfalva volt, mely a régi magyar Magy személynév származéka.
Története 1326-ban „Magfolva” néven említik először, mint a Hontpázmány nemzetség ugocsai ágának birtokát, amiből következtethetően e nemzetség alapította a falut a 12. században. A 15. századtól több más ugocsai család is birtokos volt itt. 1479-ben „Magyfalva” formában írják a nevét. A reformáció alatt lakói áttértek a református hitre. 1671-ben „Mátyfalva”, 1678-ban „Magyfalva”, 1747-ben újra „Mátyfalva” néven említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MATYFALVA. Magyar, és orosz falu Ugocsa Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai reformátusok, és ó hitűek, fekszik Francsikához 3/4, T. Újhely, és Verbőczhöz pedig 2/4 órányira, határja két nyomásbéli, búzát, és rozsot jót terem, zabot kukoritzát kevesebbet, erdeje tsekély, szőleje nints, piatzok T. Újlakon 1 1/2 órányira.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mátyfalva, magyar-orosz falu, Beregh-Ugocsa vmegyében, 20 rom., 224 g. kath., 147 ref., 10 zsidó lak., ref. anya-, g. kath. fil. templommal, nagy és termékeny róna határral. Erdeje nincs. F. u. Ilosvay, Horváth, Pogány, Raksányi, Székely, Szenczy, Dombrády. Ut. p. N.-Szőlős.”
A trianoni békéig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1946-ban „Матієвe” néven írják. 1991 óta a független Ukrajna része. 1995-ben említik először a mai hivatalos ukrán „Матійово” formában, mely a magyar név ukránosított, birtoklást kifejező alakja.
Népessége
1910-ben 567, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt. A 2001-es ukrajnai népszámlálás idején 1069 fő lakta a falut, melyből 66,54% magyarnak, 33,36% ukránnak, 0,01% orosznak vallotta magát.
Nevezetességek balra|bélyegkép|234x234px|Görögkatolikus templomReformátus temploma a 15. században épült gótikus stílusban, Szent István tiszteletére. 1792-ben átépítették, majd a 19. század végén leégett, mai alakját az 1890-es években a helyreállítás során kapta. Tornya 1935-ben épült. Görögkatolikus temploma 1710-ben épült, először fából. A régi iratok szerint már 1771-ben hozzákezdett a közösség egy új kőtemplom felépítéséhez, de nehéz megállapítani a felszentelés dátumát. A helyi hagyomány és a templomban az 1992-es felújításkor talált felirat alapján valószínű, hogy 1932–1937 között építette fel a templomot Géczy József építőmester. Mind a régi, mind az új templom az Istenszülő oltalma (gyakrabban Pokrova) titulust kapta.bélyegkép|259x259px|Üdvözlőtábla (régi)
Híres személyek Itt született 1823-ban Székely Imre zongoraművész, zeneszerző.
Jegyzetek
Források Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) Mátyfalva nevének mondája(archívált) A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Ugocsa vármegye települései