Nagyberezna (, , ) szeliscse Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Nevének eredete Neve a szláv berezna (= nyírfás) szóból származik.
Fekvése Ungvártól 35 km-re északkeletre, az Erdős-Kárpátokban, a Róna-havas nyugati oldalán, az Ung völgyében, a folyó partján, a szlovák határ mellett található.
Története Első írásos említése 1409-ből származik. 1427-ben a Drugeth család birtoka volt, majd 1691-ben a Bercsényi család tulajdonába került. Az itteni lakosok részt vettek a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban.
Egykori kamarai birtok, hatalmas erdőkkel körülvéve. Lakói görög- és római katolikusok, valamint zsidók voltak. Görögkatolikus temploma 1792-ben épült (eredetileg fából).
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BEREZINA. Nagy Berezina. Orosz falu Ungvár Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, fekszik északra Ung vize mentében; nem utólsó bővségű, de nehéz mivelésűek szántó földgyei, réttyei jók, legelője elég, itatója alkalmatos, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli.”
Római katolikus kőtemploma és zsinagógája 19. század eleji.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Nagy-Berezna, orosz-tót m.v., Ungh vgyében, az Ung vize mellett, ut. p. Ungvárhoz északra 5 mfd., 306 római, 750 görög kath., 160 zsidó lak., római és g. kath., paroch. egyházakkal. Synagóga. Erdőszhivatal. Határa igen sovány; de erdeje roppant. Birja a kamara.”
A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 2020-ig a Nagybereznai járás székhelye volt, Révhely (Zábrogy) tartozott hozzá.
Népessége 1910-ben 2822 lakosából 1120 ruszin, 930 német, 426 magyar és 300 szlovák volt. Közlekedés A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal. bélyegkép|240px|Az egykori járási hivatal épülete
Neves személyek Gróh István iparművész, művészeti író Lahner Emil festőművész Vincze Lajos grafikus Szmutkó Emil (1905–1944) szlovák katolikus pap.
Jegyzetek
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései