Liptóújvári StroblBár sok helyen hosszú ó-val írják a nevét, ő maga rövid o-val írta. A fia által írt visszaemlékezésben és a síremlékén is a rövid magánhangzós változat szerepel. Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.Halálesete bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári anyakönyv 1845/1926. folyószáma alatt.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. bélyegkép|260px|jobbra|Strobl Alajos portréja, Nemzeti Emlékcsarnok, Szeged
Életpályája Édesapja Strobl József (1812–1886), Habsburg–Tescheni Albert főherceg, majd a gróf németújvári Batthyány család uradalmi ispánja, édesanyja Wyrostek Karolina. Bécsben Caspar von Zumbuschnál tanult 1876 és 1880 között, de már 1877-től kiállító művész volt. Fiatalon feltűnt Önarcképmás és Perseus (1882) című szobraival. 1880-ban már épült a budapesti Operaház, s az építkezésnél épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot, elkészítette a két homlokzati párkányszobrot (Cherubini, Spontini), ezután 1881-ben megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjának megformázására az épület főbejárata két oldalához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb emlékműszobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket egyaránt kapott. Egyben a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett szintén mintegy négy évtizeden át. Műterme Budapest VI. kerületében, az Epreskertben volt.
1913. november 9-én Ferenc József nemességet és a liptóújvári nemesi előnevet adományozta neki.K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 72. kötet – 889. oldal
Királylehotai villája 1929-ben leégett, majd özvegye, Kratochwil Alojzia (1875–1964) 1942-ben eladta. A visszavonuló német hadsereg is felgyújtotta, 2007-ben pedig nagy vihar rongálta meg. Az 1963 óta műemlék épületet és szárnyait ma megvételre kínálják.sme.sk Strobl Alajosnak két gyermeke lett: Strobl Mihály (1906–1996), gépészmérnök, valamint Strobl Zsuzsanna (1898–1994), Franciscy Lajos (1890–1952) erdőmérnök felesége.
Munkássága bélyegkép|balra|Anyánk A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus). 1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:
Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.
bélyeg|Strobl Alajos mellszobra a Margit-szigeten. Segesdi György alkotása (1958) bélyegkép|jobbra|Strobl Alajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1-35 (saját alkotása)
Köztéri szobrai (válogatás) A budapesti operaház épületén két homlokzati szobor és a bejáratnál két ülőszobor (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, 1880–81) Arany János szobor (Budapest, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében), 1893) Az angliai London-Stanstedben áll Genius c. hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott (1898) Széchenyi István (egész alakos, Nagycenk) (1904) Mátyás-kút, (Budai Várnegyed, 1904) Szent István lovasszobor (Budapest, Halászbástya (1906) 1906-ban helyezték el a Budapest belvárosi Erzsébet téren Semmelweis-emlékművét (a MÁVAUT pályaudvar építésekor a Szent Rókus Kórház elé helyezték) 1907 Pozsony – Rómer Flóris mellszobra Dobó István szobra Eger főterén Károlyi Sándor emlékműve (Budapest, Vajdahunyad vára) (1908) Kossuth-mauzóleum szobordísze (Gerster Kálmánnal, Kerepesi temető, 1909) Arany János (Nagykőrös) (1910) Széchenyi-emlékmű, egész alakos (Szeged, 1914) Jókai Mór szobra (köztéri, 1921) Olvasó lányok (1921) Liszt Ferenc portrészobra Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban, a Dóm tér nyugati árkádjai alatt Eötvös József (író) mellszobra Szent István szobra (Budapest, Szent István-bazilika) 1908–12) Fiatal nő (impresszionisztikus, 1916–18) Szinyei Merse Pál (1918–19) Szilágyi Dezső síremléke (1908)
Emlékezete Mellszobra (Segesdi György alkotása) Budapesten a Margit-sziget Művészsétányán Emléktábla a kistapolcsányi kastélyparkban Nevét viseli az 589841 Strobl kisbolygó. Róla kapta a nevét - bár hosszú ó-val írva - Budapest VIII. kerületében a Stróbl Alajos utca. Galéria Művei a Nemzeti Galériában (válogatás)
Vallási témájú alkotások a Szent István-bazilikábanSzent István-bazilika épületszobrai (válogatás)
Köztéri művei (válogatás)
Kapcsolódó szócikkek Magyar szobrászok listája
Jegyzetek
Források Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1968, 364–365. o.
Stróbl Mihály: Strobl Alajos – A gránitoroszlán. Holnap Kiadó, Budapest, 2003
További információk A szobrászat kiemelkedő mestere. In: Motesiky Árpád 2002: Nyílnak az erikák a várdombon. Stróbl Alajos, a historizmus vezető mestere Élete és művei a Képzőművészet Magyarországon honlapján A Magyar Képzőművészeti Egyetem épületei A művész Széchenyi István szobrával Önarckép-szobor
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Liptóújváriak Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek