Mezőkeresztes

Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése A Borsodi-Mezőségen, a vármegye déli részén fekszik, Mezőkövesdtől 11, Miskolctól közúton 35 kilométerre délre. A környező települések: Mezőnagymihály kb. 4, Mezőnyárád 4, Szentistván kb. 8 km-re. A legközelebbi nagyobb város, Mezőkövesd 11 km-re található.

Megközelítése Az M3 autópálya bővítésével 2002-ben bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. A sztráda 139-es kilométerénél építették ki a Mezőkeresztes-Mezőnagymihály csomópontot, amely leágazástól két kilométernyire van a városközpont.

Érinti a város közigazgatási területét, annak északi szélén a 3-as főút, illetve a belterülettől délre az M3-as autópálya is, de a lakott területeket mindkettő elkerüli. Előbbiből a város északi határszélének közvetlen közelében indul a 25 113-as számú mellékút, mely Tardon át Cserépváralja központjáig vezet.

Központja a Mezőnyárádtól Szentistvánig húzódó 3304-es, az abból Mezőcsát felé kiágazó 3305-ös és a Vattától Csincsén át idáig vezető 3306-os utakon közelíthető meg.

Ugyancsak érinti a város területét a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal is, de vasúti megállási pont nincs a településen; a legközelebbi vasútállomás (Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás) Mezőnyárád területének déli részén található, a 3304-es út közelében.

Nevének eredete IV. Béla magyar király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet 1238-ban a jeruzsálemi johannita kereszteslovagoknak ajándékozta. A középkori falu ezekről kapta a nevét.

Története A terület az őskor óta lakott. A szkíta korból rendkívül értékes leletek kerültek elő a településhez tartozó Zöldhalompusztán, köztük a híres aranyszarvas. A „Csörsz árka” is a közelben húzódott.

balra|bélyegkép|A mezőkeresztesi csata egy török miniatúrán

A 14. században Mezőkeresztes a diósgyőri uradalom része volt. V. László 1456-ban városi rangra emelte a települést. A török uralom idején, 1596-ban itt zajlott a mezőkeresztesi csata. A török uralom után a település fejlődésnek indult, de a 19. században veszített jelentőségéből.

Mezőkeresztes város a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod vármegye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Lator-patak között. A belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükk-vidéki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A 3. században a kelták, az 5. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok.

A 14. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Eger ostroma (1552) után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel, a sokszoros túlerő miatt azonban súlyos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a „borsodi Mohács”. Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer holttest maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a 19. század végére egyre inkább háttérbe szorult. 1950-ben Mezőkeresztes és Keresztespüspöki Mezőkeresztes néven nagyközséggé egyesültek.

2009. július 1-je óta város.

Vályi András szerint „Püspöki. Keresztes Püspöki. Magyar falu Borsod Vármegyében , földes Ura az Egri Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kereszteshez nem meszsze, határja jól termő, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli.”

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kalivoda András (SZDSZ) 1994–1998: Kalivoda András (független) 1998–2002: Kalivoda András (független) 2002–2006: Dr. Dózsa György (független) 2006–2010: Dr. Dózsa György Béla (független) 2010–2014: Dr. Dózsa György Béla (független) 2014–2019: Majoros János (független) 2019–2024: Majoros János (független) 2024– : Majoros János (független)

Lakosság A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.A nemzetiségi népesség száma településenként Év Lakosság Csincsével

(fő)18704913188051591890548419005434 19105830 19205923 19305724 1941 5788 1949 5587 1960 5896 1970 5451 1980 5290 1990 5123 49611991489019924843199348151994485219954955 Év Lakosság Csincse kiválása után (fő) 19964292 19974297 19984276 19994271 20004236 2001 412941732002418420034265200442752005424320064200200742694269416920084233423341312009421542154089 2010 422041263964201138864094392120124033390020134041386820144035388220153818397238182016390537462017384338433711201837673767361220193727372735652020368536853519202136993699356320223673367335482023369436943545202436943515

Nevezetességek Mezőkeresztes egyik nevezetessége a Hoffmann-kastély, ahol Hoffmann Julianna (Munkácsy Emilné) élt. A szájhagyomány szerint járt náluk Munkácsy Mihály, aki Mezőkeresztesen és Tardon találta meg az "ősmagyar typusokat" a készülő Honfoglalás (1895) c. munkájához, amely ma is az Országház ékessége. Református templom Római katolikus templom A Mezőkeresztesi csónakázótó és szabadidőpark a város déli határánál található.További információ és aktuális hírek a tóról Tájház. További információ a tájházról

Gazdaság 1950-ben kőolajat találtak a falu határában, amit az 1980-as évekig kitermeltek.

Híres emberek Őcsényi Baranyay Pál (?–1596) pannonhalmi apát. Jakab István (1798–1876) drámaíró, műfordító, zeneszerző, publicista, az MTA tagja itt született. Gomba Károly botanikus itt született 1889. június 11-én. Fekete Gyula író született 1922-ben. Koncz Gábor Kossuth-díjas színész született 1938-ban. Filep Tibor újságíró, történész, nemzetközi sakkmester született 1935-ben. Ádám Zoltán NB I-es labdarúgó. Kudász József szívsebész született 1904-ben az egykori Keresztespüspökin. Nagy László történész, egyetemi tanár (1927 június) Dobrosi István ügyvéd, Kossuth Lajos titkára (1810. november 12.–?) Kozma Károly templomépítő, egri püspök (1824. március 12.–?) Berecz György parasztköltő, Kossuth Lajos barátja, nótaszerző (szül: 1842) Berecz Bertalan (B. György fia) parasztköltő (1884. június 13.)

Jegyzetek

További információk

Mezőkeresztes város honlapja Mezőkeresztes az utazom.com honlapján Mezőkeresztes műemlékei a Műemlékem.hu-n

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Magyarország városai

Kategória:Borsod vármegye települései