Tüdőrák

thumb|240px|right|Pozitív mellkasröntgen eredmény

A tüdőrák, vagy közismert nevén tüdőkarcinóma a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat. A folyamat áttét (metasztázis) képzéséhez is vezethet, amely alatt az abnormális tüdőszövetnek más szervekben való megjelenését és burjánzását lehet érteni. A tüdőrákok többsége a tüdő epitheliális szövetéből, azaz hámszövetéből származik. A betegség évente 1,3 millió ember halálát okozza világszerte. A tüdőrák leggyakoribb tünete a rövid, nehézkes légzés, a gyakori köhögés (néha vérköpéssel kísérve) illetve a testsúly csökkenése, valamint a mellkasi fájdalom.

A tüdő daganatos elváltozásai között megkülönböztetnek kissejtes és nem-kissejtes formákat. Az elkülönítés fontos, mivel ez határozza meg a később alkalmazandó terápiát. A nem-kissejtes (NSCLC) elváltozás műtéttel kezelhető, viszont kevésbé reagál a kemo- és sugárterápiára. A kissejtes (SCLC) változatról mindezek ellenkezője mondható el: nem operálható, viszont a kemoterápiára illetve sugárterápiára érzékeny.

A tüdőrákot indukáló tényezők között az első helyet a dohányfüst foglalja el. Az esetek túlnyomó többségében (85%) a tüdőrák a hosszú időn át végzett dohányzás miatt alakul ki. A nem dohányzók mindössze 10-15%-át teszik ki a tüdőrákos betegeknek,. esetükben genetikai illetve egyéb környezeti tényezők, mint például radon gáz, azbeszttel való érintkezés, levegőszennyezés és a passzív dohányzás játszanak döntő szerepet. Retrieved 2014-06-16 A veszélyeket jelentő faktorok kiiktatásával, beleértve a dohányzást, illetve a légszennyezést lehet a megelőzés elsődleges lépéseit megtenni.

A rákos elváltozás sokszor észrevehető egyszerű röntgenképen, illetve könnyen azonosítható CT-vel. A pozitív diagnózist minden esetben a biopsziát követő szövettani eredmény mondhatja ki. A kezelést a szövettani besoroláson túl a daganat stádiuma és a beteg fizikai állapota határozza meg. A beavatkozás lehet sebészi, (főleg a nem kis sejtes tüdő karcinóma esetében), illetve az aprósejtes tüdő karcinóma esetében a kemoterápia, a sugárkezelés, vagy mindezek kombinációja.

2012-ben a világon mintegy 1 800 000 embert érintett tüdőrákos megbetegedés és ebben az évben 1 600 000 ember hunyt el tüdőrák következtében. Ez alapján a tüdőrák a leggyakoribb halálos kimenetelű rákos megbetegedés a férfiaknál, míg a nők esetében a második leggyakoribb halálozási ok a mellrákot követően. A leggyakrabban 70 éves korban diagnosztizálják e betegséget. Az Amerikai Egyesült Államokban diagnosztizált tüdőrákos betegek közül összességében csak 17,4 százaléka a betegeknek élt még öt évvel a betegség megállapítását követően. A tüdőrák következményei a fejlődő világ országaiban jóval súlyosabbak. A kezelést követő 5 éves túlélés esélye átlagosan 14%.

Története A tüdőrák a nem gyakori betegségek körébe tartozott a dohányzás elterjedését megelőzően, ezért 1761-ig nem is tekintették különálló betegségnek. A tüdőrák különböző fajtáit 1810-ben írták le először. 1878-ig a tüdő daganatos elváltozásai a malignus daganatok közel 1%-át tették ki, de ez az érték 1900-ra 10-15%-ra nőtt. 1912-ig mindössze 374 esetet diagnosztizáltak a patológusok világszerte., cited in A dohányzás és a tüdődaganat kialakulása közötti összefüggésre először 1929-ben figyelt fel Fritz Lickint német orvos. Az első hivatalos tanulmány, amely bizonyította a rák és a dohányzás közötti összefüggést 1950-ben jelent meg brit orvosok tollából. 1964-ben az amerikai sebészek már javasolták a dohányosoknak a dohányzásról való leszokást egészségügyi okok miatt.

Az első sikeres tüdőeltávolítást 1933-ban végezték. Palliatív sugárterápiát 1940-óta alkalmaznak, míg a beavatkozás, mint primer kezelési mód pusztán 1950 után terjedt el.

A kissejtes tüdőrák kezelésére irányuló erőfeszítések (sebészi beavatkozás és sugárterápia) az 1960-as évekig eredménytelenek voltak. Az első sikeres műtétre 1970-ig kellett várni.

Epidemiológia right|thumb|300px|A tüdőrák elterjedése az Amerikai Egyesült Államokban Incidenciáját és mortalitását tekintve a tüdőrák a legelterjedtebb daganatféleség a világon (1,35 millió új eset évente 1,18 millió halálos áldozattal). A statisztikák szerint a tüdőrák 50 év felett, korábban vagy jelenleg is aktívan dohányzó személyekben alakul ki a leggyakrabban. A tüdőrák a második leggyakoribb daganatos elváltozás a nyugati országokban és a legelső helyet foglalja el a halállal végződő daganatos megbetegedések között. Habár a nyugati országokban a halálozás aránya csökken a férfi lakosság körében ez nem mondható el a női populációról, köszönhetően a dohányzás egyre nagyobb elterjedésének e csoporton belül. Ez többek között a dohánygyárak sikeres kampányának is köszönhető, akik az 1970-es évek óta előszeretettel célozzák meg a női fogyasztói réteget (light és hosszú cigaretták).

Nem minden tüdőrák alakul ki dohányzás talaján, de a passzív dohányzás, mint kiváltó tényező egyre inkább előtérbe kerül, ami megelőző intézkedések meghozatalára serkenti a kormányokat a nem dohányzók védelmében. A gépkocsik, gyárak és erőművek által kibocsátott szennyeződés szintén jelentős előmozdító tényezőnek bizonyul.

Kelet-Európa rendelkezik a legnagyobb mortalitási indexszel a férfi tüdőrákosok körében, míg a legtöbb tüdőrákban szenvedő nő Nyugat Európában és az Egyesült Államokban halálozik el. Az előrejelzések szerint a közeljövőben a tüdőrákban meghaltak száma növekedni fog a fejlődő országokban, mint Kína és India.

A rákos megbetegedések jól korrelálnak a napsütéses órák számával és az UVB sugárzás mértékével. Feltételezhető, hogy a napfény hatására a bőrben keletkező D-vitamin protektív hatást fejt ki.

Az 1950-es évektől kezdve az adenokarcinóma vált a leggyakoribb tüdődaganattá. Ez valószínűleg a cigarettán lévő filterek bevezetésének köszönhető. A filter meggátolja a nagyobb részecskék átjutását, és így azok lerakódását a nagyobb bronchusokban. Sajnálatos módon azonban a dohányzónak nagyobb, mélyebb slukkot kell szívnia, hogy azonos mennyiségű nikotint juttasson a szervezetébe, így viszont elősegíti a kisebb szemcsék lerakódását a kisebb bronchusokba, ahonnan az adenokarcinóma származik.

A tüdőrák incidenciája és mortalitása Európában (adatok) Államok Incidencia a férfi lakosság körében Incidencia a női lakosság körében Mortalitás a férfi lakosság körében Mortalitás a női lakosság körében Albánia 95 26 85 23 Ausztria 54 22 51 18Belgium 93 23 94 21Fehéroroszország 87 7 75 5Bosznia-Hercegovina 76 18 70 16Bulgária 67 12 58 9Ciprus 66 10 60 9Horvátország 69 14 81 16 Dánia 65 49 58 42 Észtország 80 13 88 11 Finnország 46 15 44 13 Franciaország 76 15 60 14 Németország 61 21 54 18 Egyesült Királyság 57 35 51 30 Görögország 89 13 69 11 Írország 60 34 49 26 Izland 41 46 40 35 Olaszország 85 16 63 14 Lettország 83 10 79 9 Litvánia 92 10 74 8 Luxemburg 70 16 63 17 Macedónia 72 9 62 8 Moldávia 64 13 50 9 Norvégia 54 34 48 26 Hollandia 63 33 67 31 Lengyelország 103 29 92 22 Portugália 45 12 43 8 Csehország 79 23 77 19 Szlovákia 72 12 65 12 Oroszország 93 11 75 8 Szerbia 62 17 63 18 Szlovénia 76 23 69 20 Spanyolország 68 14 67 9 Svédország 29 24 30 24 Svájc 53 26 43 18 Ukrajna 75 10 59 7 Magyarország 119 42 110 35

Klasszifikáció Primer tüdődaganatok A tüdőrákok többsége malignus karcinóma, amelyek a tüdő epithel szöveteiből indulnak ki. Méretük és mikroszkópos megjelenési mintázatuk alapján a patológusok két csoportot különítenek el: nem-kissejtes (80,4%) és kissejtes (16,8%) változatokat. A szövettani besorolás fontos szerepet tölt be a terápia, illetve a betegség kimenetele szempontjából. A különböző tüdőrákok gyakorisága Szövettani besorolás Gyakoriság (%) nem-kissejtes forma 80.4 Kissejtes forma 16.8 Carcinoid 0.8 Szarkóma 0.1 Nem azonosított 1.9 Nem-kissejtes karcinóma (NSCLC) A nem-kissejtes (Non-small cell lung carcinoma) elváltozásokat egy csoportba sorolják, mivel kezelésük és kimenetelük hasonló. Ide három daganatos elváltozást sorolnak: a laphámrákot (laphámból kiinduló, planocellularis carcinomát), a nagysejtes illetve az adenokarcinómát. A tüdőrákok 33,3%-át kitevő laphámrák az esetek többségében centrális elhelyezkedésű és a fő bronchusból indul ki. A daganat üregképzésre és nekrózisra hajlamos. Jól differenciált formái a többi tüdőrákhoz képest viszonylag lassabb növekedést mutatnak. A tüdő daganatainak 29,4%-a adenokarcinóma. Az elváltozás általában a tüdő perifériás részéből kiinduló növedék. Az adenocarcinómák többsége erős asszociációt mutat a dohányzással, habár ez a változat a nem dohányosok körében előforduló leggyakoribb tüdőrák. Nem-kissejtes carcimómák altípusai dohányzó és nem dohányzó betegekben Altípus Nem-kissejtes tumorok gyakorisága (%) Dohányzók Nem dohányzók Laphámrák 42 33 Adenocarcinóma Adenocarcinóma (más módon nem specifikált) 39 35 Bronchioloalveoláris carcinóma 4 10 Carcinoid 7 16 Egyéb 8 6

Kissejtes tüdőrák (SCLC) thumb|left|100px|Kissejtes karcinóma mikroszkópos képe A kissejtes tüdőrák (Small cell carcinoma) egy kevésbé gyakori forma. A primer és secunder hörgőkből eredő elváltozás gyorsan növekszik és viszonylag nagyra nő. A tüdő daganatai közül ez mutatja a legnagyobb összefüggést a dohányzással. Sebészileg nem eltávolítható, kemo- illetve sugárterápiára érzékeny, agresszív daganat. Tüneteket akkor okoz, amikor a légutakat komprimálja. A felfedezés időpontjában rendszerint már távoli áttéteket ad, ez a forma rendelkezik a legrosszabb prognózissal.

Egyéb daganatok

A gyermekek leggyakoribb primer tüdődaganata a blastoma és a carcinoid. Szekunder daganatok

Szekunder tüdőrákok alatt a tüdőbe adott daganatos áttéteket értjük. Gyermekekben a legtöbb tüdőrák áttét következménye. A tüdő daganatainak többsége haematogen úton a mellékvesébe, a májba, az agyba és a csontokba ad áttétet. Per continuitatem a pleurára, a bordákra és a sternumra terjed.

Jelek és tünetek Tünetek, amelyek felvethetik a tüdőrák gyanúját a következők: dyspnoe (nehézlégzés) haemoptyzis (vérköpés) krónikus köhögés, vagy a köhögés mintázatának megváltozása mellkasi fájdalom cachexia (senyvedés) dysphagia (fájdalmas nyelés) Amennyiben a daganat a légutakba befelé nő, elzárhatja azokat, légzési nehézséget és más tüneteket okozva. Az elzáródás mögött felhalmozódó és pangó folyadék felülfertőződhet és pneumóniát (tüdőgyulladás) eredményezhet. A sérülékeny daganatok mechanikai behatásra megrepedhetnek, és a belőlük elfolyó vér komplikációkat válthat ki (vérköpés, haemothorax, halál). A tumor továbbá összenyomhatja a mediasztinumban futó felső üres visszeret (vena cava superior) is, vena cava superior szindrómát okozva.

A tumor típusától függően paraneopláziás szindróma tünetei is jelentkezhetnek a betegen, amely szintén felvetheti a tüdőrák gondolatát. A tüdőcsúcsban elhelyezkedő daganatok méretüknél fogva komprimálhatják a szimpatikus idegrendszer idegeit.

A tüdőrákban szenvedők 10%-nak nincsenek tüneteik. Ebben az esetben a daganatot általában rutinvizsgálat során szokták felfedezni (tüdőröntgen során).

Kiváltó okok A tüdőrák (és a legtöbb rák) kialakulását, megjelenését több tényező indukálhatja, mint például carcinogének (ideértve a dohányfüstben lévő 4000 káros anyagot), virális infekció és ionizáló sugárzás. Az előbb felsorolt tényezőknek kitett szövetben (tüdőrák esetében a bronchus epitheliuma) a sejtek DNS-e károsodik. Minél nagyobb a károsodás, és minél több sejt szenved elváltozást, annál nagyobb a daganat kialakulásának esélye.

A dohányzás thumb|300px|right|A dohányzás elterjedését követően ugrásszerűen megnövekedett a tüdőrákban megbetegedettek száma a populációban.