Samu (latinul: Homo erectus seu sapiens paleohungaricus) egy mintegy 350 ezer évvel ezelőtt élt példánya a heidelbergi embernek. Csontmaradványai a Vértesszőlős melletti mésztufabányából kerültek elő. (Részletesen lásd: Vértesszőlős Őstelep szócikkben.) Faji besorolása meglehetősen esetleges, a korban a heidelbergi ember élt, amelyik se nem H. erectus, se nem H. sapiens, hanem önálló fajnéven Homo heidelbergensis. A fogak és a tarkócsont nem tér el a heidelbergi emberek ismert leleteitől.
Felfedezése Az emberi jelenlétre utaló jeleket, kőeszközöket és állati maradványokat, 1962-ben Pécsi Márton találta meg Vértesszőlősön, egy édesvízi mészkőbánya területén. Ezek nyomán később Vértes László vezetésével leletmentő ásatásokat végeztek a helyszínen, amelyek alkalmával, 1963-ban gyermektejfog-maradványokat találtak, majd 1965-ben egy szikladarab lerobbantása egy nyakszirtcsontot fedett fel.
Az embert, akitől ez a fosszília származik, Sámuelnek nevezték el, mivel augusztus 21-én, Sámuel napján találtak rá.24.hu – Honnan jöttünk? (Részletesen: Vértesszőlős Őstelep). Közszájon elterjedt – kedveskedő hangvételű – elnevezése: Samu.
Tulajdonságai Samu faji besorolása sokáig vitatott volt, kezdetben sokan a Homo erectus (magyarul: „felegyenesedett ember”) faj késői képviselőjének tartották, mások pedig a Homo sapiens fajába sorolták. A ma elfogadott álláspont szerint a heidelbergi emberek (Homo heidelbergensis) közé tartozott.
Ez az emberfaj a ma élő emberek őse lehetett, amely már sok mindenben hasonlított modern utódaira. A férfiak magassága a 170 centimétert is meghaladhatta, testtömegük pedig 60 kilogramm körüli lehetett. A nők 150–160 centiméter magasak és 50 kilogramm körüliek voltak, ami elég közel áll a mai világátlaghoz. Azonban még ősi jellegek is megfigyelhetők náluk, főleg a miénkhez képest nagyon robusztus koponyán, amelyen a szem fölött erős kiugrások mutatkoznak.
A heidelbergi ember agykapacitásban is megközelítette a modern embereket, agytérfogata 1200 köbcentiméter körüli volt. Ennek köszönhetően rendszeresen olyan tevékenységeket tudott végezni, amelyekre – legjobb tudomásunk szerint – a Homo erectus még nem volt képes. Egyértelmű nyomok, leletek bizonyítják például, hogy használta a tüzet, és akár nagyobb testű állatokra is vadászhatott.
Elképzelhető, hogy temetkeztek, menedéket építettek maguknak, ahová behúzódhattak a hideg elől és művészi tevékenységükre is utalnak jelek. Egyes kutatók szerint – döcögősen kimondva ugyan – már rövidebb mondatok alkotására is képesek lehettek.24.hu – Honnan jöttünk?
A heidelbergi ember fejlett kognitív képességeinek köszönhetően kifejezetten sikeres faj volt, amely egyes elképzelések szerint nem is halt ki, hanem átalakult más fajokká. Az Európában élő heidelbergi emberekből jöttek létre a neandervölgyiek (Homo neanderthalensis), az afrikaiakból pedig a ma is élő emberfaj, a Homo sapiens.
Múzeuma Az előemberleletek másolatai a Nemzeti Múzeum: Vértesszőlős Őstelep elnevezésű helyi kiállítóterületén láthatók.
Eredeti környezetükben kiállított másodpéldányokban tekinthetők meg Samu nyakszirtcsontja, lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakő eszközei, tűzhelye, valamint két ismeretlen eredetű zápfog, egy kardfogú tigris szemfogai és néhány ősnövényfaj.mult-kor.hu
A kiállított másolatok megrongálása 2009. elején egy 14 éves lány vandál módon feldúlta a vértesszőlősi múzeum kiállítását. A helyi általános iskola tanulója a saját lakásukhoz használt egyik kulccsal nyitotta ki a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyét, és ott a barátaival „szórakozott". Az ablakokra és a vitrinekre együttesek neveit firkálták, és széttaposták a Samunak elnevezett vértesszőlősi előember maradványainak másolatát. Ezen kívül több eredeti értéket is tönkretettek.www.index.hu
Kapcsolódó szócikkek Az emberfélék fosszíliáinak listája Vértesszőlős Őstelep
Jegyzetek
Források National Geographic
Kategória:Magyarországi régészeti leletek Kategória:A Kárpát-medence a honfoglalás előtt Kategória:Az ember evolúciója Kategória:Vértesszőlős Kategória:Egyedi ősmaradványok