A francia nyelv (franciául la langue française [la 'lɑ̃ɡ fʁɑ̃'sɛz] vagy le français [lə fʁɑ̃'sɛ]) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
A franciát hozzávetőlegesen 220 millió személy beszéli a világon anyanyelvként, második nyelvként vagy idegen nyelvként, a Frankofónia Nemzetközi SzervezeteOrganisation Internationale de la Francophonie. Hozzáférés: 2023. július 16. tagországaiban és a megfigyelőkként befogadott országokban, valamint az FNSz-en kívül Algériában, az Amerikai Egyesült Államokban és néhány más országban.Wolff 2010, 9. o. Arról sincsenek pontos adatok, hogy hányan beszélik a világon a franciát anyanyelvként. Számukat 110 millióra becsülik.Leclerc 2016a, Le français oldal.
A legtöbb személy által használt nyelvek rangsorában a francia a 6. helyen áll, az Európában beszélt anyanyelvekében pedig a 2. helyen. 29 országban hivatalos nyelv a francia, a 2. helyet foglalva el e tekintetben az angol után.France Diplomatie. Hozzáférés: 2023. június 29.
A angol után a franciát tanulják a legtöbben (120 millióan) idegen nyelvként, mégpedig a világ legtöbb országában.
Az Internet terének 5%-át foglalja el a francia nyelv, a 6–8. helyen állva a leginkább használt nyelvek között.France Diplomatie által állítólagosként feltüntetett adat.
A francia nyelv az ókori Gallia északi felén beszélt népi latin nyelvből fejlődött ki, és hosszú történelmi folyamat során lett dominánssá a mai Franciaország egész területén és egyes szomszédos országok vele határos régióiban. A 17. századtól kezdve terjedelmes gyarmati birodalma révén Franciaország kiterjesztette nyelvét sok, az összes Európán kívüli kontinensen található régióra is. Ugyancsak a 17. századtól a 20. elejéig, az ország gazdasági súlyának és a kultúrájának köszönhetően, nyelve a legfontosabb világnyelv volt. Bár az első világháború után az angol fokozatosan átvette az első helyet, a francia továbbra is fontos szerepet játszik a nemzetközi kommunikációban.
Elterjedése
center|thumb|600px|A frankofónok száma kontinensenként
right|thumb|250px|A francia nyelv ismertsége az Európai Unióban és a tagjelölt országokban 2005-benEuropeans and their Languages (Az európaiak és nyelveik). Európai Bizottság. 2006. Hozzáférés: 2017. március 12.
Az Európai FNSz-beli országokban a legtöbb frankofón Franciaországban (62,5 millió),Wolff 2010 nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információkat. Belgiumban (4,4 millió) és Svájcban (3,8 millió) él. A többi nyugat-európai FNSz-országból még 1,2 millió adódik ezekhez a számokhoz, és a nem FNSz-tag Olaszország Valle d’Aosta régiójából is . A közép- és kelet-európai országokban további 6 millió frankofón van. Ezek közül kitűnik Románia 1,8 millióval. Magyarországon, amely megfigyelői státusszal rendelkezik az FNSz-ben, személy tud franciául.
thumb|250px|left|A belgiumi nyelvi közösségek. Pirossal a francia.
thumb|200px|right|Kétnyelvű (francia és flamand) utcanév-tábla Brüsszelben
thumb|250px|left|A Svájcban beszélt nyelvek. Zöld színnel a francia.
A fekete-afrikai FNSz-országokból és Marokkóból csak a franciául írni és olvasni is tudókról vannak adatok. Ezek száma a Kongói Demokratikus Köztársaságban 31 millió, Marokkóban 10,3 millió, Elefántcsontparton 7,3 millió, Kamerunban 7 millió, Beninben, Burkina Fasóban és Szenegálban 3 millió mindegyikben, a Kongói Köztársaságban, Guineában, Maliban, Nigerben és Togóban 2 millió mindegyikben, a Közép-afrikai Köztársaságban és Csádban kb. 1,5 millió mindegyikben.
Afrikából több más FNSz-országból van adat nem csak franciául írni és olvasni is tudókról. Ezek összesen 8,7 millióan vannak, melyek közül nagyobb számban Tunéziában (6,6 millió) és Ghánában (1 millió). Ide sorolható még Algéria, mely nem FNSz-tag, 11,2 millióval.
thumb|right|250px|
left|thumb|200px|Algíri kétnyelvű (arab és francia) metrójegy
thumb|right|200px|Kétnyelvű (arab és francia) utcanév-tábla az egyiptomi Alexandriában
A közel-keleti FNSz-tagországokban 0,3 millió egyiptomi és 0,7 millió libanoni ismeri a franciát, a nem FNSz-tag Izraelben pedig 0,3 és 0,7 millió közöttire becsülik a franciául beszélők számát.
thumb|left|250px|Kétnyelvű (arab és francia) helységnév-tábla Libanonban
Az Indiai-óceán térségében összesen 1,9 millió franciául tudó van, a legnagyobb létszámban Madagaszkárban (1 millió).
left|250px|thumb|Az angol és a francia nyelv eloszlása Kanadában
right|thumb|250px|„Állj!” jelzőtábla Québec tartományban
250px|thumb|left|A francia nyelv az Egyesült Államokban. Az otthon franciául beszélők aránya francia ajkúak által is lakott megyékben
thumb|right|250px|Kétnyelvű (angol és francia) közúti tábla Louisianában
Észak-Amerikában a legtöbb frankofón Kanadában él (9,6 millió), és a nem FNSz-tag Egyesült Államokban is 2,1 millióan beszélik otthon a franciát, a 2000-es népszámlálás adatainak fogalmazása szerint.
A karib-tengeri FNSz-országokban (beleértve a Franciaországhoz tartozó szigeteket és Guyanát) összesen 1,9 millió a frankofón lakosság száma, ebből Haitin 1,2 millió.
Az indokínai országokban összesen 1,7 millió franciául tudó van, Óceániában pedig 0,5 millió.
A felsorolt számokon kívül a 220 millió frankofónhoz tartozik még 72 millió „részben frankofón”-nak nevezett személy.
A franciát anyanyelvként beszélőket illetően Európában számukat 77 millióra becsülik, Kanadában pedig, ahol a 2006-os népszámlálás eredményei erről pontos adatot szolgáltatnak, számuk .
Státusza
A 29 szuverén állam közül, amelyekben a francia hivatalos nyelv, 13-ban csak ennek van meg ez a státusza:
Franciaország Benin Burkina Faso Elefántcsontpart Gabon Guinea Kongói Demokratikus Köztársaság Kongói Köztársaság Mali Monaco Niger Szenegál Togo
További 16 szuverén államban a francia más nyelv vagy nyelvek mellett hivatalos:
Belgium Burundi Csád Comore-szigetek Dzsibuti Egyenlítői-Guinea Haiti Kamerun Kanada Közép-afrikai Köztársaság Luxemburg Madagaszkár Ruanda Seychelle-szigetek Svájc Vanuatu
A francia hivatalos 15 olyan közigazgatási területen is, amelyek nem szuverén államok szövetségi államok keretében, vagy autonóm területek. Ezek közül hatban a francia az egyedüli hivatalos nyelv:
Svájcban: Genf kanton Jura kanton Neuchâtel kanton Vaud kanton Belgiumban: Francia KözösségFranciául Communauté française de Belgique, amelyet Fédération Wallonie-Bruxelles-nek is neveznek (Vallónia-Bruxelles Szövetség). Kanadában: Québec tartomány
További 11 közigazgatási területen a francia más nyelvvel vagy nyelvekkel együtt hivatalos:
Svájcban: Bern kanton Fribourg kanton Wallis kanton Olaszországban: Valle d’Aosta régió az Egyesült Királyságban: Guernsey tartomány Jersey tartomány Indiában: Puduccseri szövetségi terület Kanadában: Új-Brunswick tartomány Északnyugati területek Nunavut terület Yukon terület
Olyan országok is vannak, ahol a francia nem hivatalos nyelv, de vannak vele kapcsolatos jogi rendelkezések: Az Egyesült Államokban: Louisiana államban használható a francia az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, a közjegyzői okiratokban és a médiában. Maine államban a szavazólapok franciául is szövegezhetők, és bizonyos közalkalmazottaknak, például az erdészeknek, kötelező franciául tudniuk. Mauritius szigetén megengedett a francia használata az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a médiában.
Megint más országokban a franciának nincs semmiféle jogi státusza, de a gyakorlatban intenzíven használják, főleg az oktatásban és a médiában. Ez a helyzet a volt francia gyarmat arab országokban általában: Tunéziában franciául oktatják már a középiskolákban is az egzakt tudományokat, a közgazdaságtant, az informatikát és a technikai tantárgyakat. Marokkóban a felsőoktatásban több karon franciául tanítanak. Algériában a felsőfokú tudományos és technológiai oktatás franciául folyik. Libanonban az oktatás kétnyelvű, arab–francia vagy arab–angol. A második fokozatosan teret nyer, de az első még túlsúlyban van.
Mindegyik frankofón arab országban van francia nyelvű sajtó, főleg Tunéziában, Marokkóban és Algériában.
A francia egyike az Egyesült Nemzetek Szervezete hat munkanyelvének, egyike az Európai Unió három munkanyelvének, az EU Bíróságán belül (a tárgyalásoktól eltekintve) használt egyedüli munkanyelv, az Egyetemes Postaegyesület egyedüli hivatalos nyelve, és számos nemzetközi szervezet hivatalos nyelveinek egyike.
A főbb frankofón országokban a nyelvre vonatkozó törvénykezés is van. Franciaországban az 1994-es „Toubon törvény”-rőlLoi du 4 août 1994 relative à l’emploi de la langue française (1994. augusztus 4-i, a francia nyelv használatára vonatkozó törvény). Hozzáférés: 2017. március 12. van szó. Ez előírja, hogy mely dokumentumokban és helyzetekben kötelező a francia használata: javak és szolgáltatások leírása, fogyasztóknak szánt információk, nyilvános helyeken található feliratok és információk, jogi személyek közötti szerződések, munkaszerződések, állásajánlatok, alkalmazottaknak szánt vállalati belső dokumentumok. Azt is előírja, hogy az oktatás nyelve a francia. Ez a törvény szankciókat is tartalmaz. A belgiumi Francia Közösségben rendelet írja elő francia terminusok használatát idegenek helyett közérdekű dokumentumokban, de betartása nem követhető, mert nem tartalmaz szankciókat.Décret du 12 juillet 1978 (1978 július 12-i rendelet). Hozzáférés: 2017. március 12. Québec tartományban, bár nem szuverén állam, mégis érvényben van az 1977-es Francia nyelv kártája, mely előírja, hogy a francia a tartomány hivatalos nyelve.Charte de la langue française . Hozzáférés: 2017. március 12.
Szabályozása
A francia sztenderd nyelvváltozat kialakulása a központi hatalom és vele a francia nyelv a mai Franciaország egész területére való kiterjedésével egybekötött hosszú folyamat volt. Fontos szerepet játszottak benne értelmiségi csoportok is, a francia reneszánsz korában, és főleg a 17. századtól kezdve olyan erre hivatott hivatalos intézmények, mint a Francia Akadémia. Körül-belül a 20. század feléig csak az ez által kiadott szótárakban és grammatikákban vagy ezek követőiben rögzített szavakat és szabályokat tekintették helyeseknek, követendőknek és tanítandóknak.
Már a 19. században, a romantikával kezdődően, a szépirodalom egyre inkább felszabadult a klasszikus nyelvi normák alól, és a nyelv használatának nagyon széles és változatos spektrumát mutatja. A szokásos nyelvi regiszter beszélt változatában, és még inkább annak írott változatában, valamint a választékos regiszterben betartják a normákat. A média nyelvezetét befolyásolja a lakosság többsége által beszélt nyelv, leginkább a fesztelen regiszter szókészlete.