Az Apistogramma a bölcsőszájúhal-félék (Cichlidae) egyik neme. Az első egyedet Henry Walter Bates angol zoológus fedezte fel 1852-ben a brazíliai Rio-Cupaiba folyóban. A példányt elküldték a brit Természettudományi Múzeumba, ahol Guenée először rendszerezte az új fajt, még Heterogramma, illetve Aspidogramma taeniatus (syn.) néven.
1862-ben Albert Günther újra rendszerbe foglalta a fajt, Mesops taeniatus néven. A Guenée által használt, később feledésbe merült neveket Charles Tate Regan angol ichthiológus újra felélesztette, és 1913-ban megszületett a ma ismert Apistogramma elnevezés. Maga a szó a görög apistos és a latin gramma szavakból áll össze, amely a magyar fordítás szerint bizonytalan oldalvonalút jelent.
Az Apistogramma nem szinonim nevei: Biotodoma (Eigenmann & Kennedy, 1903) Heterogramma (Regan, 1906) Pintoichthys (Fowler, 1954)
Elterjedés bélyegkép|250px|Elterjedési területe Elterjedési területük az Orinoco és Amazonas egész vízrendszerét felöleli. Nagy területen találhatóak Paraguay és Guyana vízrendszerében, Argentína északi részén található mocsarakban (Pantanal) és folyókban, valamint Uruguayban a Rio-Tocantins és Belém területén a Rio-Capim folyórendszerben. Igen elterjedtek Venezuelában és Kolumbiában, illetve Peruban és Ecuadorban. Egyes fajok csak egy kicsi területen fordulnak elő, például az A. nijsseni (endemikus faj), melynek három kolóniája ismert egy alig 15 négyzetkilométeres területen Peruban, a Rio-Ucayali egyik mellékfolyójának, a Rio-Copalnak a vízrendszerében. A faj törzsalakja az Angamos-Departemento-Loreto falu melletti, Marigots des Tupacs nevű kis patakban található. Elterjedésük északi határa a brakkvizű Orinoco folyó deltatorkolata (A. sp. „Jurua”), déli határa a Parana folyórendszer Uruguay és Argentína határán (A. borellii).
Tulajdonságok bélyegkép|250px|Apistogramma agassizii „Red-Gold”
Az ivari kétalakúság az Apistogramma fajoknál is szembetűnő. A hímek nagyobbak, mint a nőstények, jellemző rájuk a megnyúlt hát, farokalatti és páros hasúszók, egyes fajok farokúszója villásan megnyúltak (A. elizabethae), míg másoké hegyben végződőek (A. agassizii). Egyes fajoknál alakváltozatok is megtalálhatóak, például az A. macmasteri, vagy az A. mendezi fajok hímjeinél előfordul olyan változat, amelyeknél a farokúszó kicsit villás, míg egy másik változatnál ez teljesen hiányzik (kerek a farokúszó).
Az Apistogramma fajok színváltozatainak számát még megbecsülni sem lehet, ahány élőhely, annyiféle változat, nincs két egyforma populáció. A nőstények általánosságban egyszerű szürkés-barnássárga színezetűek, míg el nem jön az ívás ideje. Ekkor a legtöbb Apistogramma faj nősténye színt vált, besárgulnak és előtűnnek az addig rejtve maradó fekete mintázatok. 1984-ben Kolumbiából importáltak egy olyan A. hongsloi populációt az akkori Kelet-Németországba, amelyben spontán mutációként olyan nőstények voltak, melyek ivadéknevelő színezete nem sárga, hanem vörös. Ilyen mutáció az egyik vadonélő A. eunotus populációnál is előfordul, ahol a nőstények nászruhája viszont kék színű. A lerakott ikrák színe a legtöbb Apistogramma fajnál vörös színezetű, kivétel az A. diplotaenia, melynek az ikrája fehér. A legkisebb Apistogramma a 2005-ben felfedezett A. angayuara, a faj egyedeinek mérete 2–4 cm.
Filogenetikus rendszerezés
Cichlidae (Teleostei: Perciformes) Geophaginae (Haseman, 1911) Geophagini Apistogramma
bélyegkép|jobbra|240px A halak törzsfejlődése szerint az egyik legfiatalabb és a második legnépesebb csoport az Apistogrammáké, amelynek rendkívül gyors az evulóciós fejlődése. Egyes vélemények szerint egy új Apistogramma faj megjelenése öt és tízezer év közé tehető. Az évmilliók alatt olyan hihetetlen faj- és színgazdagság jött létre Amazóniában, hogy máig sem tudni, mennyi új halfajt és színváltozatokat rejt még az esőerdő. Az utóbbi tíz évben az ismert Apistogramma fajok és a klaszterek száma megkétszereződött, sok sp. jelölésű fajt előbb foglalnak rendszerbe, mintsem leírták volna. A sietség nem véletlen, jelen pillanatban ökológiai katasztrófa elé néz Dél-Amerika, ha továbbra is ilyen gyors ütemben folyik az esőerdő kiirtása (természetvédelmi ichthiológia). A mitokondriális DNS-elemzés alapján az Apistogrammák törzsfejlődése három ágra tagolódik: 1) steindachneri vonal. 2) agassizii vonal. 3) regani vonal.
Fejlődéstörténeti rendszerezés 2006. (Kladisztika) Apistogramma Apistogramma (2006.)steindachneri -vonal steindachneri -complex A. steindachneri, A. rupununi, A. sp. "Préto", A. hippolytae. nijsseni -complex A. nijsseni, A. panduro. nijsseni -alcomplex A. baenschi. martini -alcomplex A. martini, A. pantalone. norberti -alcomplex A. norberti, A. atahualpa, A. huascar. Zwilling -alcomplex A. sp. "Zwilling", A. rositae. cacatuoides -complex A. cacatuoides, A. arua, A.luelingi, A. juruensis, A. salpinction. cacatuoides -alcomplex A. payaminonis, A. cf.payaminonis, A. sp. "Pucallpa", A. sp. "Black/chin". trifasciata -alcomplex A. trifasciata, A. staecki, A. erythrura. personata -alcomplex A. personata, A. brevis, A. sp. "Malbrüter/mouthbreeder", A. sp. "Tailspot". barlowi -alcomplex A. barlowi, A. sp. "Juruá I", A. sp. "Juruá II". agassizii -vonal agassizii - supercomplex agassizii-complex A. agassizii, A. sp. "Blauspiegel". agassizii -alcomplex A. elizabethae, A. sp. "Tefé". diplotaenia-complex A. diplotaenia, A. sp. "Wilhelmi", A. sp. "Fork band". bitaeniata -alcomplex A. bitaeniata, A. gephyra. uaupesi - supercomplex uaupesi -complex A. uaupesi. A. sp. "Putzer", A. sp. "Felsen/rocks". eremnopyge -complex A. eremnopyge, A. paucisquamis, A. sp. " Tail/points". Doppelfleck -alcomplex A. sp. "Doppelfleck/double spot", A. sp. "Eartheater". mendezi -complex A. mendezi, A. sp. "Miuá", A. gibbiceps. pertensis - supercomplex pertensis -complex A. pertensis. A. pulchra, A. velifera, A. sp. "Sail fin", A. sp. "Pimentel". meinkeni -complex A. meinkeni, A. sp. "Tiquié". wapisana -alcomplex A. wapisana, A. sp. "Chao". inornata -complex A. inornata, A. angayuara, A. sp. "WeiBsaum". iniridae -alcomplex A. iniridae, A. sp. "Branco-pulchra".
regani -vonal macmasteri -complex A. macmasteri, A. hoignei, A. viejita. guttata -alcomplex A. guttata, A. borellii. (Incertae sedis) alacrina -alcomplex A. alacrina, A. hongsloi, A. sp. "Rio Caura". caetei -complex A. caetei, A. geisleri, A. sp. "Abuná", A. resticulosa. Wangenfleck -alcomplex A. sp. "Wangenfleck/cheek-spot", A. sp. "Rotwangen", A. sp. "Paraguay". commbrae - supercomplex commbrae -complex A. commbrae, A. sp. "Parati", A. tucurui. inconspicua -alcomplex A. inconspicua, A. sp. "Smaragd/Emerald". Pebás -complex A. sp. "Pebás", A. sp. "Algodon I", A. sp. "Algodon II", A. sp. "Nanay". linkei - supercomplex linkei -complex A. linkei, A. rubrolineata. piauiensis -alcomplex A. piauiensis, A. sp. "Amapá". similis -complex A. similis, A. sp. "Vielfleck", A. sp. "Peixoto", A. sp. "Xingu 1", A. sp. "Alto Rio Negro". Masken -alcomplex A. sp. "Rotporen", A. sp. "Masken". regani - supercomplex regani -complex A. pleurotaenia, A. regani, A. ortmanni. gossei -alcomplex A. gossei, A. sp. "Gelbwangen/yellow cheek" eunotus -alcomplex A. eunotus, A. cruzi, A. cinilabra. taeniata -complex A. taeniata, A. sp. "Araguaia", A. sp. "Mitu" (Incertae sedis) moae -complex A. moae, A. sp. "Candeias", A. sp. "Xipamanu", A. urteagai, A. acrensis.
Jegyzet Apistogramma maciliense = Heterogramma trifasciatum var. maciliense Haseman, 1911 Az alfaj leírása 1911 októberében jelent meg az amerikai Annals of the Carnegie Museum v. 7 (nos. 3-4) (18): 329-373, Pls. 53-72. folyóiratában An annotated catalog of the Cichlid fishes collected by the expedition of the Carnegie Museum to central South America, Sao Antonio de Guaporé címen. A tartósított típusfajt (syntypus) az idők folyamán meglehetősen rossz körülmények között tartották (Nomen dubium), az uszonyok részben megsérültek és szinte teljesen elszíneződött, így az etalon hasznavehetlenné vált. A faj jelenlegi státusza: Apistogramma erythrura Staeck & Schindler, 2008. Taxon revízió: Apistogramma erythrura Staeck & Schindler, 2008. Vertebrate Zoology. DNS analízis alapján ismeretlen a pozíció (A. borellii, A. sp. "Mitu") = Incertae sedis Apistogramma parva = cf. agassizii "Broad/black" (csak a paratypus ismert). Apistogramma amoena = Crenicichla spp. (saxatilis csoport). spp. (species plurale) = Többféle faj. Klaszter = Ugyanannak a fajnak más populációkkal nem érintkező csoportja. Az ilyen populációkban eltérő lehet az egyes változatok előfordulási aránya, mert a környezet sem egyformán hat rájuk és a mutációs történelmük sem tökéletesen egyforma például A. cf. agassizii „Trombetas”. A mutációs rátából, az egyes változatok előfordulási arányában és a populációk közt kimutatható eltérésekből kiszámítható a populációk fejlődéstörténeti elválásának időpontja. Ha valamilyen okból ilyen közösségekben katasztrofálisan lecsökken az egyedek száma, akkor megeshet, hogy egyes változatoknak minden hordozója elpusztul és ezzel maga a gén, illetve az általa meghatározott tulajdonság örökre eltűnik a populációból. Mutációs ráta = Génmutációk esetében annak mutatója, hogy egy-egy gén valamelyik allélja milyen gyakorisággal módosul más alléllá. A spontán génmutációk rátája 1:100 000 és 1:10 000 000 között van. Leírásra váró fajok Klaszterek sp. "Abacaxis" "Algodon" sp. "Abuna" sp. "Algodon 1" sp. "Algodon 2" sp. "Allenquer" sp. "Alto Rio Negro" sp. "Amapa" sp. "Aripuana" sp. "Blauspiegel" sp. "Breitbinden/Broad-band" sp. "Brustband/Breast-band" sp. "Branco-Pulchra" sp. "Chao" sp. "Cuxia" sp. "Doppelfleck/Double-spot" sp. "Felsen(Rock" sp. "Gabelband/Fork-band" sp. "Gelbwangen/Yellow-cheeks" sp. "Guariquito" sp. "Jurua" sp. "Jaru" sp. "Paraguay" sp. "Masken/Masked" sp. "Melgar" sp. "Mitu" sp. "Minima" sp. "Miua" sp. "Nijsseni-Komplex" sp. "Pebas" sp. "Peixoto" sp. "Pimentel" sp. "Pulchra/Staeck" sp. "Putumaio" sp. "Putzer/Cleaner" sp. "Rio Canderias" sp. "Caura" sp. "Rio Preto" sp. "Rotporen" sp. "Rotwangen/Red-cheeks" sp. "Sao Gabriel" sp. "Schwanzfleck/Tail-spot" sp. "Schwanzzipfel/Tail-points" sp. "Smaragd/Emerald" sp. "Steel-Blue" sp. "Tame" sp. "Tefe" sp. "Tiquie 1" sp. "Valentin" sp. "Vielfleck/Multi-spot" sp. "Wangenfleck/Cheek-spot" sp. "Weibsaum/White-seam" sp. "Wienkelfleck/Angle-spot" sp. "Wilhelmi" sp. "Xingu 1" sp. "Xingu 2" sp. "Xingu 3" sp. "Xingu 4" sp. "Xingu 5" cf. agassizii "Apeu" cf. agassizii "Alenquer" cf. agassizii "Broad/black" = parva ? cf. agassizii "Careiro" cf. agassizii "Curuai" cf. agassizii "Itaituba" cf. agassizii "Lagoa Janauaca" cf. agassizii "Manaquiri" cf. agassizii "Netz/ Net" cf. agassizii "Netz/ Net-Alenquer" cf. agassizii "Nhamunda" cf. agassizii "Pastel" cf. agassizii "Porto Velho" cf. agassizii "Purus" cf. agassizii "Tapajos" cf. agassizii "Tapajos/Red Black" cf. agassizii "Tocantins" cf. agassizii "Trombetas" cf. agassizii "Urubu" cf. agassizii "Xingu" cf. alacrina "Florencia" cf. bitaeniata "Porto Velho" cf. cacatuoides "Manacapuru" cf. cacatuoides "Putumayo" cf. caetei "Capim" cf. caetei "Paraguay" cf. caetei "Marajo" cf. combrae "Salto" cf. diplotaenia "Alto Orinoco" cf. elizabethae "Rio Negro" cf. eunotus "Santa Ana" cf. eunotus "Orange-belly" cf. eunotus "Tail-stipes" cf. eunotus "Shahuaya" cf. geisleri "Brazil" cf. gephyra "Santarem" cf. hoignei "Arauca" cf. hongsloi "Arauca" cf. hongsloi "Capanaparo" cf. hongsloi "Cataniaparo" cf. hongsloi "Grau/Gray" cf. hongsloi "Maripa" cf. hongsloi "Venezuela" cf. luelingi "Puerto Maldonato" cf. martini "Yellow Peru" cf. ortmanni "Cuyuni" cf. payaminonis "Kastner" cf. personata "Mitu" cf. pertensis "Orange-rimmed" cf. pertensis "Rio Negro" cf. pulchra "Branco" cf. pulchra "Mirimari" cf. pulchra "New Chingano" cf. pulchra "Uatuma" cf. regani "Belem" cf. regani "Trombetas" cf. resticulosa "Aripuana" cf. resticulosa "Humaita" cf. resticulosa "Lagoa Abuna" cf. resticulosa "Mamore"