thumb|300px|Az évente felfedezett exobolygórendszerek számának alakulása.<li>Kék: Radiálissebesség-módszer <li>Zöld: Fedési módszer <li>Lila: Timing-módszer <li>Vörös: Közvetlen képalkotás <li>Narancssárga: Gravitációs mikrolencse-módszer <li>Sárga: Asztrometria

Az exobolygók más csillagok (nem a Nap) körül keringő bolygók, melyek kutatása a csillagászat egyik legfontosabb területe napjainkban. 2009 elején mintegy 334 exobolygót ismertünk (ebből 11 magyar felfedezésű), 2007-ben és 2008-ban több mint 60 új felfedezés történt, így a lista szükségképpen nem teljes.

__TOC__

2000 előtt felfedezettek

bélyegkép|300px|Néhány ismert pályájú exobolygórendszer (a HD 179949 b, a HD 164427 b, az ε Reticuli b és a μ Arae b) (piros) és a Naprendszer (sárga) méretarányos összehasonlítása

PSR B1257+12 (1992) Az első felfedezett exobolygórendszer. Az 1990-ben felfedezett pulzár rádiójeleinek szabálytalanságai árulták el két bolygójának meglétét, a felfedezést 1992-ben publikálták. (lásd még: PSR B1257+12 B)

51 Pegasi b (1995) Az első csillag körül felfedezett exobolygó. A fősorozati csillag körül a Merkúr pályájánál is közelebb kering forró jupiter típusú bolygója.

HD 209458 b (1999.) Az első fedési exobolygó, bár eredetileg a radiális sebesség-módszerrel találták meg. A fedések felfedezése erősítette meg, hogy a radiális sebesség változásáért bolygók felelősek (a fedési módszerrel meg lehet határozni a bolygó átmérőjét, így a tömegéből átlagos sűrűségét is.) A csillagához közel lévő, mindössze 3,5 nap keringési periódusú forró Jupiter a csillag erős sugárzásának hatására folyamatosan veszíti el légkörét, hidrogénburok veszi körül, emellett többek között nátriumot, elemi szenet és oxigént is kimutattak a bolygó környezetében.

υ Andromedae (1999) Az elsőnek felfedezett többszörös exobolygórendszer. Az első bolygót (υ And b) még 1996-ban, a másodikat (υ And c) és a harmadikat (υ And d) 1999-ben találták. Tömegük rendre 0,687, 1,97 és 6,83 Jupiter-tömeg, pályájuk sugara 0,0595, 0,83 és 2,54 csillagászati egység.

2000-2005 között felfedezettek

bélyegkép|300px|A HD 188753 hármas rendszer művészi ábrázolása, a feltételezett bolygó, hasonlóan a rendszer két kisebb csillagához, a központi csillag körül kering (nincs ábrázolva) bélyegkép|300px|Tripla napkelte a HD 188753 Ab bolygó („Tatooine”) egy feltételezett holdján bélyegkép|300px|A Jupiter és a TrES–1b bolygó léptékhelyes összehasonlítása (fantáziarajz)

HD 209458 b (2001) A Hubble űrtávcső segítségével 2007-ben sikerült színképet készíteni a fedési exobolygóról, ebben kimutatták a nátrium jelenlétét.

HD 28185 b (2001) Az első exobolygó, mely anyacsillaga lakhatósági zónáján belül van, azaz a bolygó olyan távolságban van csillagától, hogy felszínén a víz folyékony állapotú lehet. Bár a bolygó gázóriás, azaz nincsen szilárd felszíne, holdjain kialakulhatott az élet.

ι Draconis b (2001) Az első, óriáscsillag körül felfedezett bolygó. Korábban azt feltételezték, hogy az óriáscsillagok pulzációi elpusztítják a körülöttük keringő bolygókat, így ilyen helyeken ezek felfedezése nem várható. A bolygó maga nagy tömegű, és meglehetősen excentrikus pályán kering, melynek átlagos sugara 1,27 CsE.

HD 80606 b (2001) A bolygót 2001-ben a svájci obszervatórium bolygóvadász-csapata Dominique Naef vezetésével találta meg, a Doppler-sebességmérés módszerével. A bolygó keringési ideje 111 nap, melynek nagy részét napjától távol tölti, a naphoz közel mindössze 1 nap alatt halad el. Forgási ideje 34 óra. Naprendszertől való távolságuk 190 fényév.

Erősen excentrikus pályája során 0,85 CsE és 0,03 CsE közötti távolságban kering csillaga körül. Pályája és légköre következménye, hogy a napjához közeledve a hőmérséklete 800-ról 1500 kelvinre emelkedik, mindössze 6 óra alatt. Ezt a Spitzer-űrtávcsővel határozták meg 2007-ben.

A rendszer érdekessége a gyors hőmérséklet-emelkedés, amit a bolygó légköre közvetít, erős vihart keltve. Ez az első exobolygó, melyen ilyen meteorológiai jelenség megfigyelhető és mérhető.http://spaceflightnow.com/news/n0901/28planet/

PSR B1620-26 c (2003) A Messier 4 gömbhalmazban lévő pulzár körül kering a bolygó, a rendszer tagja emellett egy fehér törpe is. A legöregebb ismert bolygó, korát 13 milliárd (földi) évre teszik.

HD 70642 b (2003) Csillagától 3,3 CsE távolságra keringő, 2 Jupiter-tömegű bolygó, holdjainak felszíne alatt az Európáéhoz hasonló, felszín alatti óceánok jöhettek létre, ahol kialakulhatott az élet.

μ Arae d (2004) Az egyik legkisebb tömegű bolygó, valamint az egyetlen földszerű, amely fősorozati csillag körül kering. (14 földtömeg)

TrES–1 b (2004) A Trans-Atlantic Exoplanet Survey (Transzatlanti Exobolygó-felmérés), egy kis távcsövekből álló hálózat első (fedési) exobolygója. Felfedezésének idején ez volt a legkisebb, mintegy 10 cm-es átmérőjű távcsővel felfedezett exobolygó.

2M1207 b (2004) Az első, barna törpe körül keringő exobolygó, az első, melyet sikerült közvetlenül is megörökíteni infravörös tartományban, az ESO 8,2 méteres VLT (Yepun) távcsövével. 2006-ban a barna törpe körül porkorongot is találtak, amely valószínűsíti, hogy a bolygó a hagyományos bolygókeletkezési modelleknek megfelelően alakult ki. (Azaz nem például kettőscsillagról van szó.)

Gliese 876 d (2005) A Gliese 876 vörös törpe bolygója az egyik legkisebb tömegű (7,5 földtömeg) bolygó, pályájának sugara 0,021 CsE, amit 1,94 nap alatt jár körbe.A “szuper-Föld” – Hírek.csillagászat.hu, Szerző: Kereszturi Ákos

HD 149026 b (2005) A bolygó szilárd magja az eddig felfedezett legnagyobb tömegű (70 földtömeg), a bolygó teljes tömegének kétharmada.

HD 188753 Ab (2005) Viszonylag tág kettőscsillag egyik tagja körül keringő bolygó, megléte részben ellentmond a hagyományos bolygókeletkezési elméleteknek, mert kettős rendszerek egyik tagja körül nehezebben alakulhat ki protoplanetáris korong a másik tag zavaró gravitációja miatt. Később a felfedezést cáfolták, a bolygó megléte ma nem teljesen bizonyos. Nem hivatalos neve a többes rendszer miatt „Tatooine”.

2006-ban felfedezettek

bélyegkép|jobbra|300px|Fantáziakép a HD 69830 jelű csillag bolygójáról

bélyegkép|300px|A HD 189733 b bolygó feltételezett hőmérséklet-térképe bélyegkép|300px|A HD 189733 b bolygó feltételezett színképe, a három sárga pont jelöli a tényleges méréseket, a hozzájuk tartozó bizonytalanságokkal, a kék görbe az erre illeszkedő (feltételezett) spektrum, mely a víz nyomait mutatja.

OGLE-2005-BLG-390Lb (2006) Az egyik első, gravitációs mikrolencse-hatással felfedezett bolygó, egyben a legtávolabbi is (csillaga körülbelül 21 500 fényévre van a Naptól), és az egyik legkisebb tömegű (5,5 földtömeg, így ez a legkisebb bolygó fősorozati csillagok körül). Pályájának sugara 2,6 CsE.

OGLE-2006–BLG–109 Az OGLE és a MicroFUN programok által, gravitációs mikrolencse-jelenség segítségével talált bolygórendszerben két nagy bolygó kering, egyik a Jupiter, másik a Szaturnusz tömegéhez közeli mérettartományban, pályájuk is hasonló, így ebben az esetben is elképzelhető a Naprendszerünkhöz történő hasonlóság.Planets of Scale – Astrobiology Magazine, 2008. február 15.Felfedezték a Naprendszer kicsinyített mását – Hírek.csillagászat.hu ; Kovács József, 2008. február 16.

HD 69830 Három Neptunusz-méretű bolygó által alkotott rendszer, az első, amelyben nincsen nagy, Jupiter-tömegű bolygó. A három bolygó tömege 10, 12 és 18 földtömeg, és mindhárom a Föld pályájánál közelebb kering a csillaghoz, a legkülső valószínűleg a lakhatósági zónában.

HAT–P–1 b Az eddigi legnagyobb sugarú és legkisebb sűrűségű exobolygót magyar csillagász, Bakos Gáspár fedezte fel, az általa üzemeltetett HATNet távcsőrendszerrel. A HAT–P–1 b exobolygó a ADS 16402 AB G0 színképtípusú kettőscsillag körül kering. Átmérője a Jupiter átmérőjének 1,36-szorosa, tömege 0,53-szorosa. A felfedezés értékét növeli, hogy a kevesebb, de alaposabb eredményt produkáló fedési módszerrel találták meg.HAT-P-1b: A Large-Radius, Low-Density Exoplanet Transiting one Member of a Stellar BinaryMegígértem, hogy bolygót találok – Interjú Bakos Gáspárral, egy exobolygó felfedezőjével Index, Stöckert Gábor, 2006. szeptember 18.

SWEEPS-10 Az eddig felfedezett legkisebb pályasugarú bolygó, 10 óránként kerüli meg csillagát, pályájának sugara a Föld-Hold távolság háromszorosa. Felszíne a kis távolság miatt nagyon forró, körülbelül 1650 °C-os. Ilyen közel csak viszonylag kis tömegű csillaghoz keringhetnek (viszonylag nagy tömegű) bolygók, különben a csillag gravitációja szétszakítaná őket.

HD 189733 b A kettőscsillag körül keringő bolygó az egyik első fedési exobolygó. Nem mindennapi tulajdonságait hosszasan lehet sorolni: központi csillaga, a HD 189733 7,6 magnitúdós, azaz kisebb távcsővel is megfigyelhető, a bolygó átvonulásai pedig mintegy 3%-os fényességcsökkenéssel járnak, ami azt jelenti, hogy nagyon tapasztalt vizuális változócsillag-észlelők szabad szemmel is észrevehetik a bolygó átvonulását. Ez volt az egyik első bolygó, amelynek sikerült a színképét rögzíteni (a HD 209458 b-vel egyetemben), valamint sikerült a bolygó vázlatos időjárástérképét is megrajzolni, közvetett észlelési módszerek segítségével.Új fedési exobolygó Szerző: Szalai TamásScientists Map Weather on Distant World By Ker ThanFedési exobolygó kettőscsillagrendszerben Szerző: Szalai Tamás 2007 júliusában vízgőz jelenlétét mutatták ki a bolygó 1300 °C-os légkörében a Spitzer űrtávcső segítségével.Vízgőz egy forró exobolygó légkörében – Szerző: Szalai Tamás 2008 januárjában jelentették be, hogy a bolygó légkörének látható fényét, a sugárzás eltérő polarizációját kihasználva, sikerült elkülöníteni a csillagétól, és ennek elemzése alapján a légkör bizonyos paramétereit meg tudták becsülni. A szokatlanul kis, mindössze 60 cm átmérőjű távcsővel végzett megfigyelés szerint a bolygó felsőlégköre a nagy hőmérséklet miatt erősen felfúvódott, vastagsága eléri a bolygósugár 30%-át.Először figyelték meg egy idegen bolygó fényét Kereszturi Ákos, 2008. január 3.

2007-ben felfedezettek

Gliese 581 c A bolygó a csillag lakhatósági zónáján belül fekszik, azaz folyékony víz lehet felszínén.Földünkhöz hasonló bolygót találtak a Mérleg csillagképben – IndexAz első Földhöz hasonló, lakható exobolygó – Szerző: Kovács József Később felmerült, hogy a vörös törpecsillaghoz túl közel van a bolygó, emiatt kötött a tengely körüli forgása (egy keringés pontosan egy tengely körüli elfordulás, azaz minden év egy napból áll, hasonlóan, mint ahogyan a Hold kering a Föld körül, mindig ugyanazon oldalát mutatva felé), ez nagyon felmelegíti a bolygó egyik oldalát, esetleg megszaladó üvegházhatást okozva.

Gliese 581 d A felfedezése idején végzett mérések alapján a bolygó a csillag lakhatósági zónájának legkülsején van, de később (2009-ben) a bolygópálya sugarára kisebb értékek adódtak. Felszínén valószínűleg folyékony víz van, így ez az első óceánbolygó.

HAT–P–2 b 8,17 Jupiter-tömegű bolygó, a HD 147506 csillagot 5,63 nap alatt kerüli meg, ezzel a leghosszabb keringési idejű fedési exobolygók között van. Pályája rendkívül elnyúlt, 5-15 millió km közötti. A rendszerben más bolygók is lehetnek.A "leg"-ek exobolygója – újabb magyar felfedezés! Szerző: Szulágyi Judit

XO–3 b Forró Jupiter, mely csillagát 3 nap alatt járja körbe. A bolygó tömege 12 Jupiter-tömeg. Mérések szerint pályája 75° hajlásszöget zár be csillaga egyenlítői síkjával. Ilyen nagy inklinációjú pálya úgy jöhet létre, ha protoplanetáris korongból létrejött bolygó története folyamán később valamilyen más égitesttel ütközik, és az ütközés elmozdítja addigi pályájáról. Befogott égitest is lehet, mely eredetileg nem abban a bolygórendszerben keletkezett.

TrES–3 b