A Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal a MÁV 80-as számú -cel villamosított magyarországi vasúti fővonala. A vasúti pálya Budapest-Keleti és Kőbánya felső között háromvágányú, Kőbánya felső és Mezőzombor között kétvágányú, Mezőzombor és Sátoraljaújhely között egyvágányú.
A vasútvonal elsődlegesen a fővárost a borsodi Miskolccal és Sátoraljaújhellyel köti össze, de a vonalon bonyolódik le Kassa felé nemzetközi, Sátoraljaújhely és Nyíregyháza felé távolsági InterCity – köztük a kör-InterCity vonatok is –, Eger és Gyöngyös felé távolsági InterRégió, Hatvanig – Gödöllő zónahatárral – pedig jelentős elővárosi hivatásforgalom.
Története A Rákos-patak völgyében a Gödöllői-dombságot átszelő, majd a Galga-folyó mentén Hatvanig tartó vasút 1867-ben épült a Magyar Északi Vasút (MÉV) Pest–Salgótarján vonalának részeként. A Budapest–Hatvan-vonalat Gödöllőn is átvezették: a cél a Salgótarján-környéki érc- és szénbányák voltak. A király és a felségek kedvéért megépült Kőbányán a elágazó „Királyvágány” és Gödöllőn a királyi váróterem is.
Az építkezés közben a társaság többször is csődbe ment. A Pest–Hatvan közötti hatvannyolc kilométeres szakaszt – a MÉV többvágányos fejpályaudvarával, a „Losonczi” pályaudvarral (a későbbi Budapest-Józsefváros) együtt – 1867. április 2-án adták át a forgalomnak. Májusra a Salgótarjánig tartó vonal is elkészült, azonban 1868-ban a többszöri megmentési kísérlet után a kormány már nem segítette ki újból a társaságot, hanem az 1868. június 30-án kelt adásvételi szerződéssel a teljes vasútvonalát minden tartozékával, a folytatás okán elkészült munkatervvel és jogával tehermentesen hét és fél millió forint vételáron megvásárolta. Ezzel a vasútvonal 1868. július 1-jén az állam tulajdonába került. Ezt a szerződést tekintik a Magyar Királyi Államvasút alapító okmányának, így az akkor alakult MÁV első vonala lett. Eredeti végállomása a Józsefváros pályaudvar volt, aminek a szerepét 1884-től a Keleti pályaudvar vette át, azóta innen indulnak a személyszállító vonatok.
A következő években a Hatvan és Miskolc (1869–1870 között), valamint a Hatvan és Szolnok közötti vasútvonalak is megépültek (1873-ban), így a vonal egyik jelentős állomása, Hatvan, vasúti csomóponttá vált. Miskolcra már 1859-ben megérkezett a vasút Szerencs irányából, majd 1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal is, így vasúti összeköttetésbe került Kassával. 1871-ben adták át a gömöri vonalat, ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen érdekütközéseket keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől Ungvárig 1872-ben készült el.
A vonal kezdő- és végpontja közötti legfontosabb állomások, csomópontok a következők (zárójelben a csatlakozó vasútvonalak számával): Hatvan (, ), Vámosgyörk (), Kál-Kápolna (, ), Füzesabony (, ), Mezőkövesd, Nyékládháza (), Miskolc-Tiszai (), Szerencs () és Sárospatak.
A vonal legnagyobb állomása Miskolc-Tiszai pályaudvar, melynek fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetét és hangulatát. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás 1859-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak.
Régebben a vonal Mezőzombor és Sátoraljaújhely között is kétvágányú volt, azonban miután a kishatárforgalom Kisújhely felé megszűnt, illetve a Kassa felé tartó nemzetközi vonatokat elterelték Hidasnémeti felé, egy 1990-es évekbeli pályafelújítás során egyvágányúra építették át a vonalat. A régi második vágány alépítménye többségében megmaradt (bevágások, hidak), illetve Szegi és Erdőbénye megállóhelyek peronjai a második vágány helyére épültek meg.
A vonalat Hatvanig 1956-ban villamosították. Üzemileg csatlakozik hozzá a gödöllői HÉV.
A zempléni szakasz furcsasága, hogy egyes állomások észszerűtlenül nem azoknak a településeknek a nevét viselik, amelyeken az állomások elhelyezkednek. A Bodrogkisfaludon lévő állomás Bodrogkeresztúr, a Szegilongon lévő megállóhely Erdőbénye, míg a Vámosújfaluban lévő állomás Olaszliszka-Tolcsva nevét viseli.
Pálya, műtárgyak A 80-as számú vasútvonal Budapest-Keleti és Kőbánya felső között három-, Kőbánya felsőtől Mezőzomborig kétvágányú, villamosított.
A Hatvan és Füzesabony közötti szakaszt 1961-ben, a Füzesabony és Miskolc-Tiszai állomás közötti részt 1962-ben, a Miskolc és Mezőzombor közötti vonalszakaszt pedig 1966-ban, a Szerencset Nyíregyházával összekötő vasútvonallal együtt villamosították. Azonban hiába lett kiépítve a felsővezeték Budapest és Miskolc között már az 1960-as évek elejére, még alapvetően gőzmozdonyos üzemet kellett folytatni, mivel nem állt rendelkezésre a MÁV-nál megfelelő számú villamosmozdony. Ezt orvosolták az 1963-tól nagy számban gyártott és beszerzett V43-as villanymozdony-sorozattal.
A Mezőzombor és Sátoraljaújhely / magyar-szlovák országhatár közötti rész villamosítása 2016-ban kezdődött és 2019-ben fejeződött be.http://www.zemplentv.hu/villamositjak-a-satoraljaujhely-mezozombor-vasutvonalat/
Engedélyezett legnagyobb sebesség: Pécel és Aszód állomások között 80–100 km/óra, Aszód és Hatvan között 100 km/óra volt. A pálya korossága miatt azonban előfordultak 40-60-80 km/órás lassújelek is. A közelmúltbeli átépítés után a pályasebesség összességében növekedett. Hatvan és Mezőzombor között 120 km/óra, Mezőzombor és Sárospatak között 100 km/óra, Sárospatak és Sátoraljaújhely között pedig 80 km/óra.
Engedélyezett sebesség Kezdőpont Végpont Táv [km] Sebesség [km/h] (jobb vágány) (bal vágány) Budapest-Keleti Rákos 8 60/80 Rákos Pécel 13 120 Pécel Isaszeg 9 100 Isaszeg Gödöllő 6 120 Gödöllő Aszód 15 100/120 Aszód Hatvan 16 120/(160) Hatvan Vámosgyörk 20 60–120 120 Vámosgyörk Karácsond mh. 20 60–80–100 Karácsond mh. Ludas 9 100–120 120 Ludas Nagyút 5 120 Nagyút Kál-Kápolna 7 120 60–120 Kál-Kápolna Füzesabony 12 120 Füzesabony Mezőkövesd 13 80–100 Mezőkövesd Mezőkövesd felső 2 80 Mezőkövesd felső Mezőkeresztes-Mezőnyárád 7 40–60–120 Mezőkeresztes-Mezőnyárád Csincse mh. 9 80–100 Csincse mh. Emőd 6 60–120 60–80 Emőd Nyékládháza 7 60 120 Nyékládháza Kistokaj mh. 4 60–100–120 Kistokaj mh. Miskolc-Tiszai 9 120 100 Miskolc-Tiszai Felsőzsolca 5 100 Felsőzsolca Hernádnémeti-Bőcs 10 60–120 Hernádnémeti-Bőcs Szerencs 23 120 Szerencs Sátoraljaújhely 36 80–100 Nagyút és Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomások között a bal vágány rosszabb állapotának oka, hogy Bükkábrányból, a lignit bányából a Mátrai Erőműbe azon közlekednek a rakott vonatok.
Biztosítóberendezés
A vasútvonal állomásain többnyire DOMINO 55 típusú biztosítóberendezések üzemelnek, amelyek kapcsolódnak a miskolci Központi Forgalom Ellenőrzési (KÖFE) központhoz. A nyíltvonalak önműködő biztosított térközjelzőkkel vannak felszerelve, a jelfeladás kiépített.
Mezőzombor állomás a Mezőzombor–Nyíregyháza KÖFI-hez (Központi Forgalom Irányítási Központ) csatlakozik.
Mezőzombortól az országhatárig állomásköz szerinti követési rend van érvényben, az állomásokon távvezérelt D55 biztosító berendezés üzemel.
Földrajz bélyegkép|jobbra|A Zagyva a hatvani vasúti hídról észak felé nézve A vasútvonal útja során átvág az Alföld északi peremén, az Egri-Bükkalján, a Borsodi-Mezőségen, hogy végül a Taktaközön át jusson el a Zempléni-hegység lábaihoz.
A Hatvan-Sátoraljaújhely vasútvonal a főváros felől a következő folyók, patakok, vízfolyások felett halad át: Zagyva (Hatvan), Ágói-patak, (Hort), Szarv-Ágy (Horttól keletre), Rédei-Nagy-patak, (Vámosgyörk keleti széle), Gyöngyös-patak (Vámosgyörk és Adács közt, Külső-Mérges-patak, (Adács nyugati szélén), Karácsondi-árok, (Karácsondtól délre, Bene-patak, (Ludastól keletre), Tarnóca-patak, (Nagyút és Ludas közt), Száraz-ér, (Nagyúttól keletre), Tarna (Kál nyugati szélén), Laskó-patak (Füzesabony nyugati szélén), Eger-csatorna, Füzesabony keleti szélén, Eger-patak, (itt Rima-patak néven fut), (Szihalom nyugati szélén), Ostoros-patak, (Heves vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határán, Kánya-patak, (Mezőkövesd nyugati szélén, Hór-patak, Mezőkövesd város belterületén, Lator-patak, (Mezőkövesd és Mezőnyárád közt, Kácsi-patak, (Mezőnyárádtól délre), Csincse-patak és Kis-Csincse-patak (Csincsétől nyugatra, Kulcsár-völgyi-patak, (Emődtől keletre, Hejő Mályinál, Sajó-folyó(Felsőzsolca délnyugati részén),Hernád-folyó (Hernádnémeti-Bőcs nyugati részén) Harangod-patak, (Taktaharkány), Gilip-patak, (Bekecstől délre, Szerencs-patak, Mádi-patak, (Szerencs), Bényei-patak, (Erdőbénye), Tolcsva (Vámosújfalu), Hotyka-patak (Sárospatak nyugati széle), Suta-patak (Sárospatak keleti széle), valamint a Ronyva-patak (Sátoraljaújhely).
Forgalom A vonalon ütemes menetrend van érvényben. Személyvonatok és InterRégió vonatok félóránként, egymáshoz hangolva közlekednek. Mindennap Budapest-Keleti–Gödöllő között személyvonat közlekedik, félórás személyvonati sűrűséget biztosítva (hétköznap a reggeli csúcsidőben Budapest–Aszód, a kora reggeli és késő esti órákban Budapest–Hatvan, napi 1 pár Budapest–Füzesabony, illetve napi 2 pár Budapest–Miskolc között is közlekednek személyvonatként). Munkanapokon reggel 3 gyorsított személyvonatok is közlekednek Isaszegtől. Budapest felé. Kétóránként közlekedik a kör-IC, valamint a közvetlen Budapest–Miskolc–Kassa/Sátoraljaújhely (Hernád-Zemplén) InterCity vonat. Nyári szezonban közvetlen expresszvonat közlekedik Miskolc–Fonyód (Ezüstpart) és közvetlen sebesvonat Budapest–Balmazújváros (Tisza-tó) között. Vasárnap délután szintén egy expresszvonat közlekedik Kazincbarcikától Budapest felé (Sajó).
Az átlagos napi vonatszám a Keleti pályaudvar – Kőbánya felső szakaszon 292 vonat (ebből 275 személy, 0 teher, 17 egyéb), a Kőbánya-felső–Rákos szakaszon 310 vonat (ebből 261 személy, 31 teher, 18 egyéb), a Rákos–Gödöllő szakaszon 155 vonat (ebből 128 személy, 21 teher, 6 egyéb), a Gödöllő–Hatvan szakaszon 139 vonat (ebből 111 személy, 21 teher, 7 egyéb).Egy 2012. évi 6 hónapos időszak átlagában
A lista a 2022–2023-es menetrend adatait tartalmazza.https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/80a_0317.pdfhttps://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/80_0317.pdf VonatÚtvonalszemélyvonatokBudapest-Keleti – Isaszeg – Gödöllő (– Hatvan – Füzesabony)Isaszeg → Pécel → Rákoscsaba → Budapest-Keleti(Hatvan –) Aszód – Vácrátót – VácHatvan – Aszód – BalassagyarmatszemélyBudapest-Keleti – Gödöllő – Füzesabony – Miskolc-TiszaiszemélyGyöngyös → Vámosgyörk → Hatvan → Gödöllő → Budapest-KeletisebesvonatS 15502/15503 TISZA-TÓBudapest-Keleti – Hatvan – Füzesabony – Poroszló – Tiszafüred – Balmazújváros (csak nyári szezonban közlekedik)InterRégióIR 540-5514 AGRIA |Budapest-Keleti – Gödöllő – Hatvan – Füzesabony – Eger |- |IR 3011-3078 MÁTRA |Budapest-Keleti – Gödöllő – Hatvan – Vámosgyörk – Gyöngyös |- |IR 509Miskolc-Tiszai → Mezőkövesd → Füzesabony → Hatvan → Isaszeg → Budapest-KeletiexpresszvonatokEx 15403 SAJÓKazincbarcika → Sajóecseg → Miskolc-Gömöri → Gödöllő → Budapest-KeletiEx 15606/15607 EZÜSTPARTMiskolc-Tiszai – Hatvan – Székesfehérvár – Fonyód (csak nyári szezonban közlekedik)InterCityIC 501-528 ZEMPLÉNBudapest-Keleti – Hatvan – Mezőkövesd – Miskolc-Tiszai – Sárospatak – SátoraljaújhelyIC 518 BORSODBudapest-Keleti → Hatvan → Füzesabony → Mezőkövesd → Miskolc-TiszaiIC 519-688 TOKAJBudapest-Keleti – Hatvan – Miskolc-Tiszai – Nyíregyháza – Debrecen – Püspökladány – Szolnok – Budapest-NyugatiIC 182-199 HERNÁDBudapest-Keleti – Hatvan – Mezőkövesd – Miskolc-Tiszai – Hidasnémeti (– Košice (Kassa))'