A monszun éghajlat a meleg mérsékelt öv egyik éghajlati típusa. Köppen éghajlati osztályozásán Cw.
Jellemzői
A meleg mérsékelt öv mindkét félgömbön a 30° és a 45° szélességi körök között fekszik. Az övön belül két eltérő éghajlati területet különböztetünk meg: a kontinensek nyugati oldalán a mediterrán, a kontinensek keleti oldalán a monszun területeket. A meleg mérsékelt öv mindkét éghajlati területe Eurázsiában alakult ki a legszebben. A monszun éghajlat fő jellemzője a monszun széljárás: a kontinens hamarabb melegszik fel és gyorsabban hűl le, mint az óceán, ezért a szél nyáron az óceán felől a kontinensre, télen a szárazföld felől az óceánra fúj. Épp ezért a nyári monszun esős, a téli száraz.
A Föld nagyobb, jellemzően monszun éghajlatú területei: Mexikói-öböl vidéke, Kínai-alföld, Paraná-vidék, Délkelet-Afrika, Kelet-Ausztrália.
Az évi középhőmérséklet (10-20 °C), a tél jóval hidegebb, mint a nyár. ; túlnyomó többsége a heves nyári esőkből hull ki. A csapadék eloszlásának megfelelően a folyóinak vízjárása is erősen ingadozik. A felszínformáló erők közül a csapadékos nyári időszakban a mállás, télen az aprózódás a meghatározó.
A monszunterületeken a fák többsége örökzöld. Természetes növénytakarójuk, a babérlombú erdő nevét a fák fényes, babérra emlékeztető leveleiről kapta. Csak kevés helyen maradt meg; a legtöbb helyen kiirtották, hogy megműveljék a földet.
A monszunvidékek szárazabb területeire a vörösföld, míg a nedvesebb térségeire a sárgaföld jellemző. Mindkét talajra jellemző a mérsékelt humusztartalom és a kilúgozódás.
A monszunterületek jellegzetes kultúrnövényei: rizs, gyapot, teacserje bambusz, fahéjfa, bors és a selyemhernyó tenyésztéséhez ültetett eperfa gyümölcsök szója
Források A meleg mérsékelt öv éghajlati területei Kempelen Farkas digitális tankönyvtár 4. A szubtrópusi területek növényvilága 1. A Föld alakja és mozgásfolyamatai
Kategória:Éghajlati övezetek