Az álszövetes állatok (Parazoa) az állatok egy parafiletikus csoportja, amelyet a régebbi rendszertanok az állatok országának egy alországaként tartották számon. A csoportba két törzset, a szivacsokat (Porifera) és a korongállatkákat (Placozoa) sorolják. Mintegy 5000 szivacsfajt ismerünk, ebből 150 édesvízi. A korongállatkák elsőként felfedezett ma is élő faja a korongállatka (Trichoplax adhaerens).
A Parazoa szó jelentése „állatok melletti”.
Leírásuk A legősibb állatok, köztük az álszövetesek ősei pelágikus, azaz a vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. Elődeiktől abban különböznek, hogy makroszkopikus méretűek és differenciált sejtjeik vannak, de a valódi szövetes állatoktól (Eumetazoa) eltérően nincsenek szöveteik. Az álszövetes állatok aszimmetrikusak (tehát semmilyen szimmetriát nem mutatnak), minden más állat valamilyen módon szimmetrikus. Lárváik planktonikusak, a kifejlett szivacsok és a Trichoplax adhaerens is helytülőek (szesszilisek). Sejtjeik, amelyek között nem alakulnak ki szoros kapcsolatok, nagyfokú átalakulásra képesek.Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 4.
Rendszerezésük Az álszövetes állatok csoportja parafiletikus, azaz egy közös őstől származnak, de a csoport nem tartalmazza a közös ős összes leszármazottját, ez esetben a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa). Az álszövetes és a valódi szövetes állatok fejlődési vonala nagyjából 940 millió évvel ezelőtt válhatott szét.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Az állatok nem rendszertani csoportosításai Kategória:Formacsoportok