Jakutszk

thumb|260px|Középen az Orosz-ázsiai Bank 1800-as évek végén épült épülete, balra a Jakutszki cölöpvár tornya a háttérben a Komdragmetall modern épülete

Jakutszk város Oroszország szibériai területén, Jakutföld fővárosa. Távolsága Moszkvától 4900 km. Lakossága: fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

Jakutszk Kelet-Szibériában, a Tujmaada völgyben, a Léna folyó bal partján fekszik. A Föld legnagyobb városa, amely az örök fagy körzetében található.

Története

A város a Léna jobb partján a jelenlegi várostól mint egy 70 km-re északra, 1632 szeptemberében épített cölöpvárból és a cölöpvár körül fa palánkkal megerősített lakóházakból alakult ki. 1643-ban költöztették át a települést a Léna bal partjára és ekkor mint a Lénai körzet katonai és adminisztratív központja, azonnal városi jogokat is kapott. 1851-ben hozták létre a Jakutszki kormányzóságot ennek központja értelemszerűen Jakutszk lett.

A város kiinduló pontja a Távol-Kelet és Szibéria felfedezésére, feltárására induló utazóknak. Innen indultak felfedező útjukra az ismert orosz felfedezők: Szemjon Gyezsnyov (Alaszka), Vlagyimir Atlaszov (Kamcsatka), Ivan Moszkvityin (Ohotszki-tenger, Szahalin), Vaszilij Pojarkov (Amur).

Megfordultak Jakutszkban Vitus Bering, Szemjon Cseljuszkin, Ferdinand Vrangel és mások is.

Az alapítását követő első évszázadban a településen szinte kizárólag orosz telepesek éltek. A jakutok letelepedése a városban csak a 18. század végén indult meg. Napjainkban Jakutszkban hivatalos adatok szerint 70 nemzetiség képviselője él, a jakutok (25,1%) és oroszok (62,5%) mellett jelentős számban ukránok (4,4%), tatárok, burjátok, fehéroroszok.

Gazdasági élet, közlekedés Gazdaság A város iparát korábban a fafeldolgozás és a bányászat dominálta: földgázt, kőolajat, jó minőségű aranyat és gyémántot termeltek a jakutföldi régióban.Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat - Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 2012 / 3. szám Ez a tevékenység sokak számára jelentett biztos megélhetést. A Szovjetunió szétesését követően a piaci lehetőségek szűkülésének hatására az ipari termelés a felére esett vissza. Ezt a folyamatot a mai napig nem sikerült megállítani. A zord időjárási körülményeken túl a helyi kulturális értékek és népszokások miatt a közelmúltban megnövekedett az idegenforgalom. A különleges lokációjú városra számos messziről érkező turista kíváncsi.Így ünneplik a nyarat a világ leghidegebb városában - 24.hu, 2019.06.30.

Közlekedés Áruszállítás szempontjából a legjelentősebb a Léna folyón a folyami hajózás.

Jakutszknak két repülőtere van. A központi a várostól 4 km-re található Jakutszki repülőtér (IATA: YKS, ICAO: UEEE). Ez képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. A repülőtér két légiforgalmi társaságnak: a Jakutijának (АК "Якутия") és a Poljarnije Avialinyiinek (АК "Полярные Авиалинии") a bázis repülőtere. A várostól távolabb található a Magan repülőtere (ICAO: UEMM), amely nagyobb gépek fogadására csak november 1. és március 31. között alkalmas.

Jakutszkot az Oroszországi Föderáció úthálózatával a „Léna” A360-as főút köti össze, mely a Léna túlsó, jobb partján haladva éri el Nyizsnyij Besztyah járási székhelyet. Nyári időszakban a Lénán kompátkelés biztosított, télen pedig a folyó jegén jelölnek ki átkelő utakat. Az őszi jégzajlás és a tavaszi olvadás idején a város gépjárművel nem elérhető.

A városnak közvetlen vasúti összeköttetése nincs. A Bajkál–Amur-vasútvonalat Jakutszkkal összekötő Amur–Jakutszk-vasútvonal teljes hosszában elkészült, a jobb parti Nyizsnyij Besztyahig tartó utolsó szakaszát 2019. július 27-én adták át. A turisták többsége vasúton érkezik a városba. A vasútállomás a Lénán át kompon, télen a befagyott folyó jegén gépkocsival érhető el.

Épülő híd a Lénán 2019 végére eldőlt, hogy vasúti híd egyelőre nem készül, a közúti hidat pedig a várostól délre: a bal parti Sztaraja Tabaga és a jobb parti Haptagaj falu között építik meg, ahol a folyó medre csak 2,5 km széles (Jakutszknál legalább 5 km). Sztaraja Tabaga Jakutszktól kb. 30 km-re délre fekszik, önkormányzati szempontból Jakutszk városi körzethez tartozik. Haptagaj a jobb parton elterülő Megin-Kangalasz járás egyik falva, kb. 25 km-re délre Nyizsnyij Besztyah járási székhelytől. Maga a híd 3120 m hosszú, a két parton a felvezető utak együttes hossza m lesz. A terveket 2021 közepéig kívánják elvégezni és elfogadtatni, ebben az esetben az építkezés 2021 negyedik negyedévében (télen) kezdődne és 2025-ben fejeződne be.2020-01-17 Консорциум "ВИС" и Ростеха стал участником конкурса на строительство моста через Лену (Tass.ru, 2020-01-17. Hozzáférés: 2020-02-14)

Éghajlat A földön itt a legszélsőségesebbek az éghajlati viszonyok. Míg a februári átlaghőmérséklet –43,2 °C, addig a júliusi középhőmérséklet 18,8 °C, csak 2 °C-kal marad el Budapest júliusi átlaghőmérsékletétől (20,8 °C).

Jakutszk az örökfagy körzetében található legnagyobb település. Az épületek alapjait, hogy a közel 100 méter vastagon állandóan fagyott talaj olvadásával járó stabilitási problémákat elkerüljék, speciális szigeteléssel kell ellátni.

Kulturális élet Tudomány

A tudományos életet az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének Jakutszki Tudományos Központja fogja össze. A legérdekesebb intézetek: A P. I. Melnyikovról elnevezett Örökfagy Kutató Intézet vagy a Kislétszám északi népek problémáinak Intézete.

Oktatás

Jakutszkban több felsőoktatási intézmény működik: M.K.Ammoszov Jakut Állami Egyetem Jakut Állami Mezőgazdasági Akadémia Jakut Állami Pedagógiai Akadémia Jakut Műszaki Főiskola Arktikus Állami Művészeti és Kulturális Főiskola Jakutszki Közgazdasági és Jogi Főiskola

Városvezetés Polgármester: Ajszen Szergejevics Nyikolajev – 2012-től. Másodjára 2017 őszén választották meg, szeptember 17-én iktatták be hivatalába. Megbízatása négy évre szólt,Yakutia.com (2017-09-19. Hozzáférés: 2017-10-13) de 2018. május 28-án Jakutföld vezetői feladatait ideiglenesen ellátó megbízottnak nevezték ki. Szardana Vlagyimirovna Avkszentyjeva – 2018. szeptember 9-én választották meg polgármesternek.Jakutszk vibral zsenscsinu (Kommersant.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-12)

Híres emberek Itt született Georgij Balaksin (1980–) orosz ökölvívó

Jegyzetek

Kategória:Jakutföld települései