A Szaljut–6 (cirill betűkkel: Салют–6) volt az 5. DOSZ űrállomás, és a szovjet Szaljut-program 6. űrállomása. 1977. szeptember 29-én állították pályára.
Két dokkolószerkezettel látták el, így egyszerre két űrhajót fogadhatott. Az űrállomás egymást váltó személyzetei sorra döntötték meg a repülési időtartamrekordokat. A Szaljut–6-on repültek az Interkozmosz program keretében indított űrhajósok is. A Szaljut–6-hoz kapcsolódott az első TKSZ modul, amit Koszmosz–1267 néven személyzet nélkül indítottakA szovjet Apollo az Almaz katonai műholdprogram törlése után. A modul 65 napot repült automatikus üzemmódban, mielőtt összekapcsolódott volna a Szaljut–6-tal. 1982. július 29-ig keringett a Föld körül.
Csúcsbeállítások 1978. február 11-én Grecsko és Romanyenko megdöntötte az addigi leghosszabb szovjet űrrepülési csúcsot. A régi csúcsot Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov 1975 nyarán állította fel, akik , és töltöttek a világűrben. 1978. március 4-én Grecsko és Romenyenko megdöntötte a kozmoszban tartózkodás világrekordját. A régi rekordot az amerikai Skylab-űrállomás harmadik legénysége – Gerard Paul Carr, Edward George Gibson és William Reid Pogue – tartotta, akik , és töltöttek a világűrben. 1978. március 16-án után visszatérnek a Földre.
Az űrállomás 1978. március 3-án első alkalommal fogadta az Interkozmosz-program keretében a csehszlovák Vladimír Remek űrhajóst. Később az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is itt végezte tudományos munkáját. Az egyhetes program teljesítését követően Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko konzerválta és automatikus üzemre állította az űrállomást.
Tudományos munkák Az űrállomás berepülése, technológiai, műszaki, csillagászati, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási programok végrehajtása. A Szaljut-Szojuz teljes rendszer dinamikai, mechanikai próbái, a két űrhajó és az űrállomás rendszerében. A szovjet és a francia szakemberek által kidolgozott sejtosztódási kísérletek végzése. Az olvasztókemence segítségével a kozmikus vákuumban különféle olvasztási és ötvözési kísérleteket végeztek majdnem 3 éven keresztül. Üzembe helyezték a BSZT-1M tükrös távcsövet. A karbantartási terveknek megfelelően több műszaki feladatot is elvégeztek.
Teherűrhajó 1978. január 24-én első alkalommal csatlakozott a Progressz-1 képviseletében teherűrhajó az űrállomáshoz. A teherszállítóval érkezett a Szplav-1 kis méretű olvasztókemence és a BSZT-1M tükrös távcső.
Adatok Tömeg: 19 tonna Indítás: 1977. szeptember 29. Repülési idő: 1764 nap Lakott időtartam: 671 nap Megsemmisülés: 1982. július 29.
Személyzettel rendelkező űrhajók az űrállomáson
Szojuz–25 Szojuz–30 Szojuz–34 Szojuz–37 Szojuz–26 Szojuz–31 Szojuz–35 Szojuz–38 Szojuz–27 Szojuz–32 Szojuz–36 Szojuz–39 Szojuz–28 Szojuz–33 Szojuz T–2 Szojuz–40 Szojuz–29
Teherűrhajók az űrállomáson Progressz-1 Progressz-4 Progressz-7 Progressz-10 Progressz-2 Progressz-5 Progressz-8 Progressz-11 Progressz-3 Progressz-6 Progressz-9 Progressz-12
Jegyzetek
Források Almár Iván: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó
Külső hivatkozások Magyar oldalak Negyedszázada állt földkörüli pályára a Szaljut-6 űrállomás (1. rész) Negyedszázada állt földkörüli pályára a Szaljut-6 űrállomás (2. rész)
Külföldi oldalak Salyut-6 (astronautix.com)
Elődje:Szaljut–5Szaljut-program1971–1982 Utódja:Szaljut–7
Kategória:Szaljut űrállomások Kategória:Magyar űrkutatás Kategória:1977 az űrkutatásban