A Szojuz–37 (oroszul: Союз-37) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. Az űrhajó vitte a hatodik Interkozmosz (IK) legénységet a Szaljut–6 űrállomásra. Fedélzetén tartózkodott az első vietnámi űrhajós, Phạm Tuân (teljes neve: Phạm Tuân Thanh Liem Bui) alezredes.
Küldetés Feladata a vietnámi–szovjet kutatási program végrehajtása az űrállomáson, valamint bekapcsolódni az előírt navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási program folytatása. Kötelességük volt az állandó személyzet pihenését biztosítani.
Jellemzői Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> – Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.
1980. július 23-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.8 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma , apogeuma volt. Hasznos tömege kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz űrhajó napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás napelemtáblái által előállított energiával tartották üzemkész állapotban. Összesen 79 napot, 15 órát, 16 percet és 54 másodpercet töltött a világűrben. Összesen alkalommal kerülte meg a Földet.
A technológiai programban a szovjet–keletnémet–vietnámi fejlesztésű Imitátor–1 illetve Imitátor–2 nevű készülékekkel az űrállomás Krisztál kemencéjének hőmérsékleti profilját mérték meg. A Halong kísérletben bizmut-antimon-tellúr keveréket és gallium-foszfid félvezető kristályokat állítottak elő. A biológiai programban egy vietnámi vízinövény (Azolla Pinnata) és a gyökereiben levő mikroorganizmus viselkedését figyelték meg.
Október 11-én belépett a légkörbe, a visszatérés hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Zsezkazgantól 180 kilométerre délkeletre értek Földet.
Személyzet (zárójelben a küldetések száma a Szojuz–37-el együtt)
Indításkor Viktor Gorbatko (3) Phạm Tuân (1)
Tartalék személyzet Valerij Fjodorovics Bikovszkij parancsnok Bùi Thanh Liêm kutatóűrhajós
Leszálláskor Leonyid Popov (3) Valerij Viktorovics Rjumin (1)
Források
További információk
Elődje:Szojuz T–2Szojuz-program1967–1981 Utódja:Szojuz–38
Kategória:Szojuz 7K–T Szojuz-061 Kategória:Az Interkozmosz program Szojuz űrhajói Kategória:1980 az űrkutatásban