Az Abel-díj (hivatalos nevén Niels Henrik Abel Matematikai Díj, norvégul: Abelprisen) a Norvég Tudományos Akadémia által 2003 óta évente odaítélt kitüntetés a matematika területén elért tudományos eredmények elismerésére. A díjat a norvég királyi család képviselője adja át ünnepélyes keretek között az Oslói Egyetem Aulájában, ahol 1947 és 1989 között, majd 2020-tól a Nobel-békedíjat osztották ki. A két legrangosabb matematikai díj egyikének számít (a Fields-érem mellett); egyenértékűnek tekintik a Nobel-díjjal, amelynek kitüntetett tudományágai között nem szerepel a matematika.
Nevét Niels Henrik Abel (1802–1829) norvég matematikusról kapta, így tisztelve meg emlékét. Az Abel-díj alapszabálya kimondja, hogy a díj „hozzájárul a matematika társadalmi helyzetének növeléséhez, s ösztönzi a gyermekeket és fiatalokat a matematika iránti érdeklődésre”.
A díjazottakat a Norvég Tudományos Akadémia által felkért ötfős nemzetközi Abel Bizottság választja ki, amelynek 2004-től 2006-ig tagja volt a magyar Lovász László is. A Nobel-díjak mintájára készült elismerés 7,5 millió norvég korona (körülbelül 271 millió forint) pénzjutalommal jár (2019-ben még 6 millió NOK volt).
Története jobbra|bélyegkép|260px|Az Abel-díjat az Oslói Egyetem Jogi Kara épületének aulájában adják át, ahol 1947 és 1989 között, majd 2020-ban a Nobel-békedíjat is kiosztották. Az Abel-díj története 1899-ig nyúlik vissza. Miután Sophus Lie norvég matematikus megtudta, hogy a tervezett Nobel-díj nem fogja jutalmazni a matematika terén elért eredményeket, javasolta, hogy Niels Henrik Abel 100. születésnapja alkalmából alapítsanak matematikai díjat. II. Oszkár király hajlandó volt a díjat finanszírozni, Ludwig Sylow és Carl Störmer matematikusok pedig a Norvég Tudományos Akadémia elődjével, a Christiania Tudományos Társasággal szoros együttműködésben kidolgozták a javasolt díj alapszabályzatát. Lie halálával az ügy megtorpant, majd Norvégia és Svédország perszonáluniójának 1905-ben történt felbomlása jó időre levette napirendről az Abel-díj létrehozásának tervét.
Az ötlet Abel közelgő 200. születésnapja előtt került ismét elő. Miután a tudományos akadémia és a kulturális tárca támogatta, az üzleti körök részéről pedig támogatási nyilatkozatok születtek, 2001-ben felállítottak egy munkacsoportot a javaslat kidolgozására, amelyet májusban mutattak be Norvégia miniszterelnökének. 2001 augusztusában a norvég kormány bejelentette, hogy a díjat 2002-től, Abel születésének kétszázadik évfordulójától osztják ki. 2002-ben Atle Selberg tiszteletbeli Abel-díjat kapott, de az első tényleges Abel-díjat 2003-ban adták át.
A díjazott kiválasztása és a finanszírozás Abel-díjra bárki tehet javaslatot, az önjelölés azonban nem megengedett. Csak élő személy jelölhető. Amennyiben a díjazott – miután győztessé nyilvánították – meghal, a díjat posztumusz adják át.
A Norvég Tudományos Akadémia öt vezető matematikusból álló Abel Bizottság ajánlása alapján ítéli oda a díjat. A bizottságnak a norvég akadémia egyik tagja az elnöke, a másik négy tag 2-2 évre kap megbízást, lépcsőzetesen (tehát két tag cserélődik páros évben, kettő páratlan évben). A bizottság tagjait a Norvég Tudományos Akadémia nevezi ki a Nemzetközi Matematikai Unió és az Európai Matematikai Társulat ajánlása alapján.
A bizottság első ülésén ajánlást kér 40-50 vezető matematikustól (korábbi díjazottak, más kitüntetések birtokosai stb.). Az ajánlottak közül választja ki azt a kb. 10 személyt, akikről más szakértőktől véleményt, néha összehasonlítást kér. A bizottság fő ülésén ezt a listát szűkítik le egyre. A kiválasztás szempontjaiban a bizottság keze nincs megkötve.
A díj alapításakor a norvég kormány 200 millió norvég koronás (kb. 20 millió euró) alapot hozott létre. Kezdetekben a díjat az Abel Alapítvány, 2013-tól viszont a nemzeti költségvetés finanszírozza. A pénzfelhasználást egy testület ellenőrzi, amely a Norvég Tudományos Akadémia által megválasztott tagokból áll. Amennyiben az Abel Bizottság egy adott évben nem talál méltó díjazottat, a díjat nem ítélik oda. A megmaradt pénzt visszautalják az Oktatási Minisztériumnak.
A díjazottak Év Kép Díjazott Ország Intézmény Indokolás 2003 80px|Jean-Pierre Serre Collège de France „Kulcsszerepet játszott a matematika számos részének modern formájának kialakításában, ideértve a topológiát, az algebrai geometriát és a számelméletet.” 2004 80px|Michael Francis Atiyah Edinburgh-i Egyetem „Az index-tétel felfedezéséért és bizonyításáért, a topológia, a geometria és az analízis összekapcsolásáért, valamint a matematika és az elméleti fizika közötti új hidak kiépítésében betöltött kiemelkedő szerepükért.” 80px|Isadore M. Singer Massachusetts Institute of Technology 2005 80px|Lax Péter Lax Péter Courant Matematikatudományi Intézet „A parciális differenciálegyenletek elméletének, alkalmazásának és számítógépes megoldásainak területén végzett úttörő munkásságáért.” 2006 80px|Lennart Carleson KTH Királyi Technológiai Intézet „Mély és alapvető hozzájárulásáért a harmonikus analízishez és a sima dinamikus rendszerek elméletéhez.” 2007 80px|S. R. Srinivasa Varadhan Courant Matematikatudományi Intézet „A valószínűségelmélethez való alapvető hozzájárulásáért és különösen az egységes nagy eltérés-elmélet létrehozásáért.” 2008 80px|Jacques Tits Collège de France „Az algebra terén elért mélyreható eredményeikért és különösen a modern csoportelmélet kialakításáért.” 80px|John Griggs Thompson Floridai Egyetem 2009 80px|Mihail Gromow Institut des hautes études scientifiques, Courant Matematikatudományi Intézet „A geometriához való forradalmi hozzájárulásáért.” 2010 80px|John T. Tate Texasi Egyetem „A számelméletre gyakorolt óriási és tartós hatásáért.” 2011 80px|John Milnor Stony Brook Egyetem „Úttörő jellegű felfedezéseiért a topológia, a geometria és az algebra területén.” 2012 80px|Szemerédi Endre Szemerédi Endre Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Rutgers Egyetem „A diszkrét matematikához és az elméleti számítástechnikához való alapvető hozzájárulása, valamint azon mélyreható és hosszú távú hatás elismeréséül, amit ez a hozzájárulás gyakorol az additív számelméletre és az ergodelméletre.” 2013 80px|Pierre Deligne Institut des hautes études scientifiques, Institute for Advanced Study „Az algebrai geometriához való alapvető hozzájárulásaiért, valamint azoknak a számelméletre, az ábrázolás-elméletre és a kapcsolódó területekre gyakorolt átalakító hatásáért.” 2014 80px|Jakov G. Szinaj Princetoni Egyetem „A dinamikai rendszerekhez, az ergodikus elméletekhez és a matematikai fizikához nyújtott alapvető hozzájárulásáért.” 2015 80px|John Forbes Nash Princetoni Egyetem „A nem-lineáris parciális differenciálegyenletek elméletéhez való átütő és termékeny hozzájárulásukért és az elmélet geometriai elemzésekben való felhasználásáért.” 80px|Louis Nirenberg Courant Matematikatudományi Intézet 2016 80px|Andrew Wiles Oxfordi Egyetem „A Nagy Fermat-tétel lenyűgöző bizonyításáért a félig elliptikus görbékre vonatkozó moduláris sejtés révén, új korszakot nyitva a számelméletben.” 2017 École normale supérieure de Cachan „A waveletek matematikai elméletének kidolgozásában játszott úttörő munkásságáért.” 2018 Institute for Advanced Study (Princeton) „Látnoki programjáért, amely összekapcsolja a reprezentációelméletet és a számelméletet.” 2019 Texasi Egyetem (Austin) „Geometriai parciális differenciálegyenletek, a mértéktérelmélet és az integrálható rendszerek területén elért úttörő eredményeiért, valamint munkásságának az analízis, a geometria és a matematikai fizika területére gyakorolt jelentős hatása elismeréseként.” „Elméletei forradalmasították például a szappanhártyával létrehozható minimálfelületekre vonatkozó ismereteinket.” 2020 Jeruzsálemi Héber Egyetem „A valószínűségszámítás és a csoportelmélet dinamikái, a számelmélet és a kombinatorika módszereinek úttörő használatárért.” Yale Egyetem 2021 80x80px Lovász László Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem „Meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak.” Princetoni Egyetem 2022 80px|Dennis Sullivan Stony Brook Egyetem CUNY Graduate Center „A legtágabb értelemben vett topológiához, és különösen annak algebrai, geometriai és dinamikai vonatkozásaihoz nyújtott úttörő hozzájárulásáért” 2023 Texasi Egyetem (Austin) „A nemlineáris parciális differenciálegyenletek szabályossági elméletéhez való alapvető hozzájárulásáért, beleértve a szabad határérték problémákat és a Monge–Ampère egyenletet.”
A bizottság jelenlegi tagjai 2020 / 2021 Hans Munthe-Kaas – Bergeni Egyetem – elnök Subhash Khot – New York Egyetem Alexander Lubotzky – Jeruzsálemi Héber Egyetem Sylvia Serfaty – New York Egyetem Claire Voisin – Collège de France
Jegyzetek Megjegyzések
Hivatkozások
Források
Kapcsolódó szócikkek Nobel-díj Fields-érem Wolf-díj Rolf Schock-díj
Kategória:Matematikai díjak