A lószúnyogok (Tipulidae) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó család.
Előfordulásuk
Lószúnyog fajok mindenütt előfordulnak a világon, néhány sarkvidéki és sivatagi térség kivételével.
Megjelenésük
Testük karcsú; a nőstény hossza legfeljebb 26 milliméter, a hímé 16 milliméter. Fejük többé-kevésbé ormány alakúan előre nyúlik. Fonalas csápjuk többnyire 14–16 ízből áll, négyízű tapogatójuk végíze gyakran ostor alakúan megnyúlt. Mellékszemeik többnyire nincsenek. Szájszervük szívó.
Toruk domború hátán V alakú harántbarázda vágódik be. Karcsú lábuk hosszú és törékeny; a kifejlett állat ennek ellenére még erős szélben is jól meg tud kapaszkodni a növényeken.
Mint minden kétszárnyúnak, a kifejlett lószúnyognak is tulajdonképpen két pár szárnya van. Az első szárnyak érrajza igen fejlett, ágazatos, amit ősi bélyegnek tekintenek: arra utal hogy a lószúnyogok a jelenkori kétszárnyúak a legősibb alakjai közé tartoznak. Hátsó szárnyaik elcsökevényesedtek, és billérekké (egyensúlyozó szervekké) alakultak. A billér bonyolult repülőmechanizmus része: bunkó alakú, és az első szárnyak csapásai közben rezeg. A vastag vége ellensúlyként működik, kiegyenlítve az első szárnyak lengését: a lószúnyog így tudja irányítani a röptét.
Életmódjuk
A lószúnyogok magányos lények. A kifejlett állatok a sűrű növényzettel borított, nedves területeket kedvelik. A lárva gyökereket és növényszárakat rág, a kifejlett rovar növények nedveit szívja.
Szaporodásuk A lószúnyogoknak évente két nemzedéke van. Az első tavasszal, a második késő nyáron van. A peték száma minden nősténynél akár 1300 is lehet. Röviddel a párzás után a hímek elpusztulnak. A kifejlődés a nyári nemzedéknél néhány hetet tart, míg a téli nemzedéknél akár 7 hónapot is tarthat. A lárva egyaránt megél vízben vagy nedves földben. Hátsó részén légzőnyílások és nyúlványok találhatók.
Rendszerezésük
A családba az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak:
Ctenophorinae – 5 nem Ctenophora Dictenidia Phoroctenia Pselliophora Tanyptera
Dolichopezinae – 1 nem Dolichopeza
Tipulinae – 32 nem Acracantha Angarotipula Austrotipula Brachypremna Brithura Clytocosmus Elnoretta Euvaldiviana Goniotipula Holorusia Hovapeza Hovatipula Idiotipula Indotipula Ischnotoma Keiseromyia Leptotarsus Macgregoromyia Megistocera Nephrotoma foltos tarkatipoly (Nephrotoma macula) Nigrotipula Ozodicera Platyphasia Prionocera Prionota Ptilogyna Scamboneura Sphaerionotus Tipula kósza lószúnyog (közönséges lószúnyog, Tipula oleracea) óriás lószúnyog (Tipula maxima) réti lószúnyog (Tipula paludosa) Tipulodina Valdiviana Zelandotipula
Források
Brehm: Az állatok világa
Kategória:Rovarcsaládok
sv:Harkrankar