bélyegkép|jobbra|188px|A folyó Ipolyságnál
Az Ipoly (németül: Eipel, ) folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen balparti mellékfolyója Magyarországon. Neve valószínűleg ősi, indoeurópai eredetű.
Földrajz Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Eleinte dél felé folyik. Itt létesült a Málnapataki-víztározó. Kálnónál délnyugat felé veszi az irányt, belépve a Nógrádi-medencébe. Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Szécsénykovácsinál nyugati irányba fordul, majd Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé, ezen a szakaszon a magyar–szlovák határon (Nógrád vármegye) folyik – kivéve a Tesmag és Tésa közötti szakaszt –, megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km); esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó. Átlagos vízhozama Letkésnél 25,4 m³/s.
Mellékvizek Jelentősebb mellékvizei: Selmec-patak Lókos-patak Korpona-patak Fekete-víz Dobroda-patak Kemence-patak (bal) Börzsöny-patak (bal) Nyerges-patak (bal)
Jobb oldali mellékvizek: Krivány patak Masková patak Tiszovníki patak Sztrácinyi patak Kürtösi patak Nagy patak
Élővilág Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környékén. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→ Duna-Ipoly Nemzeti Park); az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két part menti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.
Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt; volt, amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.
Adatok
Az Ipoly vízgyűjtő területe
Teljes (szabályozatlan) hossza: Magyarországi hossza: Esése (a teljes hosszon): Vízgyűjtő terület: Magyarországi terület: Átlagos vízfelület magyar területen: Növényzete: változó, kemény- és puhafa galériaerdők, égerligetek, gyep, sás, nádas Állatvilág: az Ipolyban közel 50 halfaj honos (a teljes hosszon)
Települések a folyó mentén (Zárójelben a szlovák név szerepel.)
Sekcia, Látka (Látky) része Farkasvölgypuszta (Vičovo) Ipolypuszta (Ipeľ) Ipolypatakpuszta (Ipeľský Potok) Jópatakpuszta (Dobrý Potok) Málnapatak (Málinec) Ozdin (Ozdin) Hrabovská, Várkút (Hradište) része Ipolybeszterce (Bystrička) Ipolymagyari (Uhorské) Ipolyróna (Rovnany) Poltár (Poltár) Ipolyszele (Zelené) Ipolyberzence (Breznička) Kálnó (Kalinovo) Pinc (Pinciná) Bolyk (Boľkovce) Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) Ipolygalsa (Holisa) Fülekkelecsény (Fiľakovské Kľačany) Lázipuszta (Lazy) Terbeléd (Trebeľovce) Terbeléd-Mulyadka (Muľka) Rapp (Rapovce) Panyidaróc (Panické Dravce) Kalonda (Kalonda) Vilke (Veľká nad Ipľom) Ipolytarnóc Kisdályó (Malé Dálovce) Litke Tőrincs (Trenč) Rárós (Rároš) Ráróspuszta Hámor Rárósmúlyad (Muľa) Nógrádszakál Bussa (Bušince) Ludányhalászi Csalár (Čeláre) Csalár-Kürt (Kírť) Pőstyénypuszta (Szécsény része) Petőpuszta (Peťov) Szécsénykovácsi (Kováčovce) Hugyag Ipolyvarbó (Vrbovka) Őrhalom Erdőszelestény (Selešťany) Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) Balassagyarmat Újkóvár Kóvár (Koláre) Ipolyszög Nagycsalomja (Veľká Čalomija) Dejtár Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) Ipolybalog (Balog nad Ipľom) Ipolyvece Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) Drégelypalánk Tesmag (Tešmák) Hont Parassapuszta Homok (Homok) Ipolyság (Šahy) Pereszlény (Preseľany nad Ipľom) Gyerk (Hrkovce) Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) Bernecebaráti Szete (Kubáňovo) Lontó (Lontov) Tésa Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) Perőcsény Vámosmikola Ipolybél (Bielovce) Ipolypásztó (Pastovce) Nagybörzsöny Ipolytölgyes Ipolykiskeszi (Malé Kosihy) Ipolyszalka (Salka) Letkés Leléd (Leľa) Ipolydamásd Helemba (Chľaba) Szob
Történelem A folyó letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.
bélyegkép|középre|600px|Az Ipoly völgye Tesmagnál
Az trianoni békeszerződés alapján a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a folyót határfolyónak tették meg. 1927 körül keletkezett az az ezzel kapcsolatos legenda, hogy az Ipolyt (a Ronyva patakkal együtt) a csehszlovák fél hajózhatónak állította be, és az így lehetett, az antant tárgyalók megtévesztésével, határfolyó. Ennek nincs alapja; a csehszlovák fél a határvonalat ennél is délebbre kívánta meghatározni.
Közlekedés
Az első világháború előtt 47 közúti hídon lehetett átkelni a folyón. Jelenleg Letkés-Ipolyszalka, Ipolyság-Ipolyság-Homok, Ipolyság-Pereszlény felé, Balassagyarmat-Tótgyarmat, Szécsény (Pösténypuszta) - Pető Rárós–Ráróspuszta és Helemba-Ipolydamásd határátkelőhelyeken vezet át híd a folyó alsó szakaszán. A legdélebbi megmaradt hidat Ipolydamásd és Helemba között 2000-ben a jeges ár vitte el. 2023-ban átadták a Helemba és Ipolydamásd közötti új hidat.napi.hu Egy másik híd pedig Vámosmikola és Ipolypásztó között épülhet meg . Az Ipoly (a Dunával együtt) kettéválasztja az Ister-Granum Eurorégió magyar és szlovák részeit. Az új hidak megépülésével Pest vármegye és a szlovákiai Nyitrai kerület korábban összetartozó részei újra közös gazdasági régiót alkothatnak. A hidak építésével egyidejűleg tervbe van véve a Tésa és Ipolyvisk közötti közúti kapcsolat helyreállítása is. Ezenkívül van még egy sor vasúti híd is, és természetesen említeni kell a Kalonda és az áradat közötti hidakat.
Jegyzetek
Források
Török Tamás 2018: Alsó-Ipoly mente vízneveinek lexikális-morfológiai jellemzői. In: Kétnyelvűség – Hátrány vagy esély? Vladimír Mitáš 2017: Slovenské povodie Ipľa v dobe halštatskej (stav výskumu). Studia Historica Nitriensia 21 - supplementum, 283-296. Fábián Szilvia - Roderick B. Salisbury - Serlegi Gábor - Nicklas Larsson - Guba Szilvia - Bácsmegi Gábor 2016: Kulturális kapcsolatok és cserekereskedelem: Az első földművelők az Ipoly völgyében. Magyar Régészet 2016 tavasz. Ján Beljak - Noémi Beljak-Pažinová - Vladimír Mitáš 2015: Stredné a Horné Poiplie - svedectvo archeológie Török Tamás 2011: Ipoly mente helynevei. Jan Eisner 1946: Dvě přilby typu baldenheimského z Poiplí. Historica slovaca III/IV.
További információk Ipoly.lap.hu – Linkgyűjtemény Egy túra a folyón Az Ipoly folyó és horgászata – Mohosz.hu Ipoly Televízió Ipoly Erdő Zrt. Vízitúra az Ipoly alsó szakaszán – Ipolymente-Börzsöny Natúrpark Egyesület Az Ipoly vonzásában - Turizmus, horgászat, szálláshely Perőcsényben
Kategória:Szlovákia folyói Kategória:A Duna mellékfolyói Kategória:Határfolyók Kategória:Magyarország folyóvizei