Németújvár

Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban. A Németújvári járás székhelye.

Fekvése Felsőőrtől 38 km-re délre, Körmendtől 24 km-re nyugatra, Szombathelytől 46 km-re délnyugatra fekszik, Dél-Burgenland legjelentősebb települése. Békafalu, Kiskolozsvár, Orbánfalu és Várszentmiklós települések tartoznak hozzá. Ma már csak közúton közelíthető meg: Felsőőr felől a B57 főúton, a Pinka völgyéből a B56 főúton. Körmend felől Pinkamindszent érintésével a B56a főúton, Szombathely felől Pornóapáti vagy Szentpéterfa irányából a legrövidebb az útvonal.

Nevének eredete A Szalónakkal összeolvadt egykori Óvárhoz viszonyítva kapta nevét, előtagja lakosságára utal. Német neve az ófelnémet Guzzinga névből ered, melynek eredeti jelentése Gozzo emberei. Egykor német neve alapján Küszénnek is nevezték.

Története 1157-ben "Kiscen" 1198-ban "Novum Castrum", 1263-ban "Wywar" néven említik. A Héder nembeli Wolfer II. Géza király és Gervasius győri püspök beleegyezésével 1157-ben kezdett favárat és bencés monostort építeni a mai Várhegyen. A monostort ellátta föld- és szőlőbirtokokkal és a pannonhalmi apát alá rendelte. Várát III. Béla király kezdte építeni 1180 körül a régi favár és kolostor helyén a nyugati határ védelmére, ezért a szerzeteseket eltávolította. A vár védelmet nyújtott a tatárok ellen. A 13. században a Németújvári grófok birtoka volt. 1289. november 1-jén Albert osztrák herceg foglalta el. 1459-ben itt találkoztak a Mátyás ellen összeesküvő főurak. 1495-ben a királyi seregek ostromolták, mire az meghódolt. 1524-től II. Lajos király adományából a Batthyány család birtoka. A török harcokban fontos szerepe volt, a 18. századra azonban jelentősége megszűnt és 1778-tól falait bontani kezdték.

A vár alatti települést 1427-ben Civitas Wywar alakban már városként említik.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. Plébániatemploma már 1200 körül felépült, Szent Jakab tiszteletére szentelték. Királyi vám és harmincadszedő hely volt. 1459-ben Hunyadi Mátyás király a németújvári uradalmat hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. Még ebben az évben a király Újlaky kérésére polgárait és jobbágyait minden vám és harmincad kötelezettségük alól felmentette. 1519-ben Újlaky Lőrinc Ágoston-rendi szerzeteseket telepített ide, akik részére a Boldogságos Szűz tiszteletére kolostort épített. 1524-ben Újlaky halála után Németújvár Batthyány birtok lett. 1532-ben a török a várost felgyújtotta, de a várral nem boldogult. 1569-ben a reformáció hatására Batthyány Boldizsár elűzte a szerzeteseket, a kolostort pedig lefoglalta és átadta a protestánsoknak. A részben romos kolostor ezt követően iskolaként működött. 1582-ben Batthyány Boldizsár támogatásával kezdte meg működését Németújváron Manlius nyomdája, amely három év alatt 16 könyvet adott ki a várban. Közülük nyolc magyar, a többi latin, illetve német nyelvű munka volt. Batthyány Ádám miután visszatért a katolikus hitre elhatározta új kolostor a templom felépítését, melyeket 1648-ban a ferences barátoknak adott át. A kolostor templomát 1652-ben szentelték fel. 1683-ban Németújvár Batthyány Ádámmal és Kristóffal Thökölynek meghódolt, Bécs felmentése és a törökök visszavonulása után azonban csakhamar visszatértek a király pártjára. A Rákóczi-szabadságharc alatt Batthyány Ferenc a király pártján maradt, noha a vasmegyei nemesség nagy része Rákóczihoz csatlakozott.

Fényes Elek szerint 1910-ben 2184 lakosából 1175 német és 984 magyar volt. A trianoni békediktátumig Vas vármegye Németújvári járásának székhelye volt. Egyedül Nemesmedves kisközség maradt meg Trianon után a Németújvári járásból. 2001-ben 27 199 lakosából 23 821 német, 2489 horvát, 302 magyar, 34 cigány, 23 szlovén, 15 szlovák, 14 cseh volt.

A Körmend–Németújvár-vasútvonal 1899. szeptember 1. nyílt meg 23 km hosszan. A második világháború után a vasútvonal 11 km-es szakaszának jövője kilátástalanná vált, mert kapcsolata más osztrák vonalakkal nem volt. Magyar oldalon 1959. szeptember 30-áig maradt fenn a forgalom, majd a pályát a teljes szakaszon elbontották. Az egykori vasútvonal nyomvonalát követi a mai B56-os főút Strém irányába. Egykori felújított vasútállomása ma is áll.

Kórházát 1900-ben alapították, mint 40 ágyas közkórház. Vas vármegyében ezen kívül csak Muraszombatban és Kiscellben működött közkórház, a többi magánkórház volt. A ma 145 ágyas kórházat 1993-tól a Burgenländischen Krankenanstalten-Ges.m.b.H (Burgenlandi Egészségügyi Intézmény Kft) üzemelteti és fejlesztésére 12,5 millió eurót költöttek.

Gazdasági erejét a faipar adta, amelyhez az árut normál és keskeny nyomtávolságú vasúton szállították. Újhegy és Nád felé 1913–1921 között működött a kisvasút. 1913-ban alapították a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat Tatabánya németújvári faüzemét, majd később a 40 főt foglalkoztató Schmergel és Cohn Fűrészüzemet. Ma a kereskedelemre, a megújuló és újrahasznosítható energiákra alapozza gazdaságát.

1914-ben a vár alatt létesültek a 65 hektár nagyságú területet magába foglaló halastavak. Azóta a Hoffman család üzemelteti a tavakat, ahol csuka, fogassüllő, ponty és harcsafélék nevelésével foglalkoznak.Nachhaltige Teichwirtschaft

Németújvárt városi rangra 1973-ban emelték.

A Batthyány család révén egykor szoros gazdasági és kulturális kapcsolata volt Körmenddel, azonban a vasfüggöny ezeket elvágta. A két közeli város közötti közlekedési kapcsolat megnyitására 2004. május 1-jéig várni kellett, amikor a Pinkamindszent–Szentkút átkelőhely megnyílt, majd 2007-ben a határellenőrzés is megszűnt.

A németújvári zsidók története A településen 1750-ben 18 zsidó családot tartottak nyilván, 1857-ben már a lakosság 40,5%-át alkották (750 fő). Számuk ezt követően a szabad lakhelyválasztás lehetősége miatt csökkenésnek indult, az utolsó zsidó 1938 júniusában hagyta el a települést. A községben 1837–38-ban a Batthyányak támogatásából épült fel a zsinagóga, amelyet száz évig használtak, majd felgyújtottak. Ezt követően a nemzeti szocialisták tornateremként és ünnepségekre használták a gyülekezés házát. Az épületet végül 1953-ban elbontották. A helyén áll a mai Városháza, falában a múltat időző emléktáblával. A zsidó temetőt 1799-ben, egyes források szerint 1811-ben a Batthyányak segítségével alapították. 1938-ban lerombolták, majd nagy részét felparcellázták. Az értékesebb sírköveket Grazba vitték, majd 2001-ben a temető felújításakor visszahozták őket. A temetőt ma a grazi Zsidó Hitközség tartja fent. Politika A városi tanácsnak (Gemeinderat) 25 tagja van.

Kultúra 500 éve, hogy kulturális centrum Németújvár. A színház mindig is fontos szerepet játszott itt, a várszínház mai is biztos kulturális rendezvénye a városnak. A helyi gimnáziumi tanulói együttműködve a magyar iskolásokkal – elsősorban Szombathelyről – az ismertebb musicalek előadásaival sok látogatót vonzanak ide.

Nevezetességei A tájból kiemelkedő vulkanikus eredetű hegyen álló vára az egész környéket uralja impozáns látványával. A vármúzeumban 400 év történetét bemutató kiállítás látható. A gótikus várkápolna neogótikus főoltárával. Orgonája 1570 körül készült, ez Közép-Európa legrégibb orgonája. A temetőben álló Szent Jakab-plébániatemplom 1200 körül épült. A ferencesek Sarlós Boldogasszony-templomát 1652-ben, a kolostort 1649-ben gróf Batthyány Ádám építtette a korábbi lerombolt ágoston-rendi kolostor helyén. A templom alatt található a Batthyány család sírboltja. Itt található a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László herceg sírja is. A kolostornak gazdag, mintegy 3500 kötetet számláló könyvtára van. A Draskovich-kastély 1804-ben épült klasszicista stílusban, kápolnájában 1469-ben készített gótikus szárnyasoltár áll. A régi uradalmi malom épületében két múzeum is található. Az egyik a Kivándorlók Múzeuma, mely a Burgenland területéről a 19. és 20. században főként a tengerentúlra kivándorolt mintegy 9000 embernek állít emléket. A másik múzeum az 1860-ban itt született Josef Reichl költő emlékére nyílt meg.

A város 1996 óta a Megújuló Energiák Európai Központja (EEE, Europäisches Zentrum für erneuerbare Energie)''.

Híres emberek Itt született 1532-ben Beythe István botanikus. Itt hunyt el 1566-ban Batthyány Ferenc horvát bán, aki I. Ferdinándtól kapta a települést adományul. Itt tanult 1578–1580 között Wathay Ferenc költő, katona. Itt született 1704. április 1-jén Faludi Ferenc költő, szülőháza helyén álló házon emléktábla van. Itt született 1741. június 30-án gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök, a gyulafehérvári könyvtár és nyomda alapítója. Itt született 1878. február 3. Baldauf Gusztáv evangélikus lelkész, esperes. Itt született 1898. december 31-én Nagy Jenő honvédezredes, az 1944-es ellenállási mozgalom egyik vezetője és vértanúja. Itt született 1921. január 13-án Csákányi László színművész.

További információk Hivatalos oldal Németújvár várának honlapja A ferences kolostor és templom honlapja Németújvár a magyar várak honlapján Németújvár az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján A Megújuló Energiacentrum honlapja Magyar katolikus lexikon Németújvár vára a Vármánia honlapon A németújvári várjátékok honlapja

Jegyzetek

Nemetujvar Kategória:Vas vármegye települései

Németújvár

Źródło i licencja