Margaret Eleanor Atwood (Ottawa, 1939. november 18. –) kanadai író, költő, irodalomkritikus és feminista aktivista. Többek között a Man Booker-díj és az Arthur C. Clarke‑díj díjazottja. Kétszer részesült irodalmi téren állami kitüntetésben (Governor General's Award). Atwood az utóbbi idők egyik , de mint költő is figyelemreméltó az irodalmi munkássága. Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklődést mutatott gyerekkora óta. Novellái számos folyóiratban megjelentek.
Élete Margaret az Ontario állambeli Ottawában született Carl Edmund Atwood zoológus és Margaret Dorothy Killiam étkezési tanácsadó három gyereke közül másodikként. Mivel apja erdei rovarokat tanulmányozott, Atwood kiskorának nagy részét az észak-quebec-i erdőkben töltötte. Gyermekkora fennmaradó része Ottawa, Sault Ste. Marie és Toronto között zajlott le. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába. Rendszeresen olvasott, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatvilágról szóló történeteket, és a képregényeket. Iskolai tanulmányait a Leaside High School-ban végezte a torontó-i Leaside-ban; itt érettségizett 1957-ben.
Hatéves korában kezdett el írni és alig volt tizenhat éves, amikor úgy döntött, hogy író lesz. 1957-ben megkezdte tanulmányait a Victoria Egyetemen – a Torontói Egyetem része – Jay Macpherson és Northrop Frye professzorok kezei alatt. 1961-ben diplomát szerzett irodalomból, filozófiából és a francia nyelvből (Bachelor of Arts).
1961 őszén, miután kitüntették az E. J. Pratt-éremmel a magánköltségen kiadott Double Persephone című verseskötetéért, a Woodrow Wilson-ösztöndíjjal megkezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Itt 1962-ben középfokú diplomát szerzett (Master's Degree), és még két évig ugyanitt folytatta tanulmányait. Doktorátusát soha nem kapta meg, mert „Az angol metafizikus romantika” című disszertációját nem fejezte be. 1965 és 1972 között különböző egyetemeken tanított: University of British Columbia (1965), Sir George Williams University in Montreal (1967-68), University of Alberta (1969-79), University in Toronto (1971-72).
1968-ban Atwood férjhez ment egy Jim Polk nevű férfihoz, majd 1973-ban elváltak. Nem sokkal ezután megismerkedett a regényíró Graeme Gibsonnal, akivel összeköltözött. Az észak-torontói Alliston nevű városban telepedtek le Ontario államban. Lányuk, Eleanor Jess Atwood Gibson 1976-ban született (előző házasságából Graeme Gibson-nak két fia van, Matt és Grae). Atwood manapság Toronto és Pelee Island (Ontario) között osztja meg idejét.
Párjával mindketten tagjai a Kanadai Zöld Pártnak, és támogatói Elizabeth May-nek, a párt vezetőjének. Atwoodnak erős és határozott véleménye van a környezetvédelemről. Javaslatai közé tartozik a benzinnel működő fűnyírók betiltása. Otthonában energia-korlátozó eszközöket vezetett be, például léghűtés helyett házát kinyitható ponyvatetőkkel és tetőablakokkal szereltette fel. Élettársával egy hibrid-típusú autóval közlekednek.
Munkássága Irodalmi munkássága sokrétű; a tudományos fantasztikus irodalmi zsánertől kezdve a dél-ontarió-i rémregényeken át mindennel kísérletezett már. Sokan feminista írónak tartják, mivel legtöbb művében felbukkan a nemek közötti különbségek kérdése. Írásai szerteágazóak. Témái közé tartozik Kanada nemzeti identitása, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata; foglalkoztatják az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiesség társadalmi felfogása. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészeti megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról, és a nők és férfiak közti kapcsolatokról is ír. Leghíresebb regénye, A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale, 1985) egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. Guvat és Gazella című regényében és legújabb esszéiben különös érdeklődést (és aggodalmat) mutat a nem megfelelően szabályozott biotechnológia iránt.
Művei Regényei
The Edible Woman (1969) Surfacing (1972) Lady Oracle (1976) Life Before Man (1979) Bodily Harm (1981) The Handmaid's Tale (1985) – kétszeres díjnyertes: Arthur C. Clarke Award (1987); Governor General's Award (1985) Cat's Eye (1988) The Robber Bride (1993) Alias Grace (1996) – díjnyertes: Giller Prize (1996) The Blind Assassin (2000) – díjnyertes: Man Booker-díj 2000) Oryx and Crake (2003) The Penelopiad (2005) The Year of the Flood (2009) MaddAddam (2013) The Heart Goes Last (2015) Hag-Seed (2016) The Testaments (2019)
Verseskötetek
Double Persephone (1961) The Circle Game (1964) – a Governor General's Award nyertese (1966) Expeditions (1965) Speeches for Doctor Frankenstein (1966) The Animals in That Country (1968) The Journals of Susanna Moodie (1970) Procedures for Underground (1970) Power Politics (1971) You Are Happy (1974) Selected Poems (1976) Two-Headed Poems (1978) True Stories (1981) Love songs of a Terminator (1983) Interlunar (1984) Morning in the Burned House (1996) Eating Fire: Selected Poems 1965-1995 (1998) The Door (2007)
Novellagyűjtemények
Dancing Girls (1977) – kétszeres díjnyertes: St. Lawrence Award for Fiction; Award of The Periodical Distributors of Canada for Short Fiction Murder in the Dark (1983) Bluebeard's Egg (1983) Through the One-Way Mirror (1986) Wilderness Tips (1991) Good Bones (1992) Good Bones and Simple Murders (1994) The Tent (2006) Moral Disorder (2006)
Antológiai szerkesztések
The New Oxford Book of Canadian Verse (1982) The Canlit Foodbook: From Pen to palate – A Collection of Tasty Literary Fare (1987) The Oxford Book of Canadian Short Stories in English (1988) The Best American Short Stories (1989, Shannon Ravenellel közösen) The New Oxford Book of Canadian Short Stories in English (1995)
Novellák
Death by Landscape Rape Fantasies (1977) Unearthing Suite (1983) When it Happens (1983) Freeforall (1986) Homelanding (1989) Daphne and Laura and So Forth (1995) Half-Hanged Mary (1995) The Labrador Fiasco (1996) Shopping (1998) Bread Happy Endings
Gyermekkönyvek
Up in the Tree (1978) Anna's Pet (1980) – Joyce C. Barkhouse-szal közösen For the Birds (1990) – Shelly Tanakával közösen Princess Prunella and the Purple Peanut (1995) Rude Ramsay and the Roaring Radishes (2003) Bashful Bob and Doleful Dorinda (2006)
Egyéb írások
Survival: A Thematic Guide to Canadian Literature (1972) Days of the Rebels 1815-1840 (1977) Second Words: Selected Critical Prose (1982) Strange Things: The Malevolent North in Canadian Literature (1995) Negotiating with the Dead: A Writer on Writing (2002) Moving Targets: Writing with Intent, 1982-2004 (2004) Writing with Intent: Essays, Reviews, Personal Prose–1983-2005 (2005)
Magyarul megjelent művei
Sérülés (regényrészlet, in: Nagyvilág, 1983/9., ford. Fencsik Flóra) Fellélegzés (Surfacing) Budapest, Európa Könyvkiadó (Modern könyvtár), 1984. (ford. L. Pataricza Eszter) A marslakó (in: Nagyvilág, 1984/3., ford. Nemes Anna) Jelentős pillanatok anyám életében (in: Nagyvilág, 1990/12., ford. Koncz Virág) Bűnevő (in: Pompeji, 1994/4., ford. Gábor Katalin) Zabszerda (in: Holmi, 1994/6., ford. Fencsik Flóra) A vak bérgyilkos (The Blind Assassin) Pécs, Jelenkor, 2003. (ford. Siklós Márta) A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale) Szeged, Lazi, 2006. (ford. Mohácsi Enikő) Ólomkor (in: Nadine Godimer: Mesélő, szerk.) Budapest, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006. (ford. ???) Pénelopeia (The Penelopiad) Budapest, Palatinus, 2007. (ford. Géher István) Amikor bekövetkezik (in: Galaktika, 230. (2009/5., ford. ???) Guvat és Gazella (Oryx and Crake) Budapest, Európa Könyvkiadó, 2012. (ford. Varga Zsuzsanna) Újszülött a fán [Tree Baby]. (in: Galaktika, 294/40). (ford. Sohár Anikó) Az özönvíz éve (The Year of the Flood) Budapest, Európa Könyvkiadó, 2015. (ford. Varga Zsuzsanna és Horváth Viktor) Élettörténetek [Life Stories] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) Ne legyen több fotó [No More Photos] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) Téli mesék [Winter’s Tales] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) A macskánk mennybe megy [Our Cat Enters Heaven] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) Erszényes farkas-ragu [Thylacine Ragout] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) Gyorsabban [Faster] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) Megettük a madarakat [Eating the Birds] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) Az Idő hajlik [Time Folds] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) De még mindig [But It Could Still] (in: Nagyvilág, 2015/7, ford. Sohár Anikó) A szolgálólány meséje; ford. Mohácsi Enikő; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Bp., 2017 Alias Grace; ford. Csonka Ágnes; Jelenkor, Bp., 2017 Boszorkánymagzat. A vihar, Shakespeare újra; ford. Varga Zsuzsanna, versford. Horváth Viktor; Kossuth, Bp., 2017 A vak bérgyilkos; ford. Siklós Márta; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Bp., 2018 Csibe Böbe túl messzire megy [Chicken Little Goes Too Far] (in: Tiszatáj Online, ford. Sohár Anikó http://tiszatajonline.hu/?p=121013) Valami történt [Something Happened] (in: Tiszatáj Online ford. Sohár Anikó http://tiszatajonline.hu/?p=121013) Hang [Voice] (in: Tiszatáj Online ford. Sohár Anikó http://tiszatajonline.hu/?p=121013) Palack II [Bottle II] (in: Tiszatáj Online ford. Sohár Anikó http://tiszatajonline.hu/?p=121016) A sátor [The Tent ]) (in: Tiszatáj Online ford. Sohár Anikó http://tiszatajonline.hu/?p=121016) Guvat és Gazella. Maddaddam-trilógia 1.; ford. Varga Zsuzsanna; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Bp., 2019 Az özönvíz éve. Maddaddam-trilógia 2.; ford. Varga Zsuzsanna, versford. Horváth Viktor; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Bp., 2019 Maddaddam. Maddaddam-trilógia 3.; ford. Csonka Ágnes , Jelenkor, Bp., 2019 Testamentumok. A Szolgálólány meséje 2.; ford. Csonka Ágnes; Jelenkor, Bp., 2019 Az ehető nő; ford. Csonka Ágnes; Jelenkor, Bp., 2020 Macskaszem; ford. Csonka Ágnes; Jelenkor, Bp., 2020 Legvégül a szív; ford. Csonka Ágnes; Jelenkor, Bp., 2021 Rendbomlás; ford. Csonka Ágnes; Jelenkor, Bp., 2022 Pénelopeia; ford. Géher István; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Bp., 2023
Fordítás
Források
Szakirodalom
Carrington de Papp, I. Margaret Atwood and Her Works. Toronto: EWC, 1985 Cooke, N. Margaret Atwood: A Biography. Toronto: ECW, 1998 Hengen, Shannon and Ashley Thomson. Margaret Atwood: A Reference Guide, 1988-2005. Lanham, MD: Scarecrow Press, 2007 Howells, Coral Ann. Margaret Atwood. New York: St. Martin’s, 1996 Howells, Coral Ann. The Cambridge Companion to Margaret Atwood. Cambridge: Cambridge University Press, 2006. Rigney, B. Margaret Atwood. Totowa, NJ: Barnes & Noble, 1987 Rosenburg H. J. Margaret Atwood. Boston: Twayne, 1984 Sullivan, Rosemary. The Red Shoes: Margaret Atwood Starting Out. Toronto: HarperFlamingoCanada, 1998.
További információk Margaret Atwood honlapja Margaret Atwood a Twitteren Robert Potts: Light in the wilderness, Margaret Atwood profilja a Guardian oldalán
Kategória:Kanadai költők, írók Kategória:Man Booker-díjasok Kategória:Kanadai sci-fi-szerzők Kategória:Ottawa Kategória:1939-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Franz Kafka-díjasok