Drávaszög az egykori Baranya vármegye délkeleti földrajzi, néprajzi elnevezése.
Határai A Drávaszög déli határa a Dráva folyó, míg keleti határa a Duna folyam. Északi határa Peterd és Mohács,Zentai, 7. o. északnyugati határa Szava település.Zentai, 98. o. Nyugatról az Ormánság határolja.
Jellemzői A terület földrajzi elnevezésén túl, néprajzi értelemben kulturális egységet is alkot.
A 18. században fából és földből építették a házakat.Zentai, 12. o. A Drávaszögre is jellemző volt az Ormánsághoz hasonlóan a talpasház. Talpasház már az 1520-as évek régészeti bizonyítékai szerint is léteztek. 1697-es összeírás szerint a ma Eszékhez tartozó Rétfaluban a házak fából és sárból készültek.Zentai, 14. o.
A törökök kiűzése után németek települtek a Drávaszögbe is, akik magukkal hozták a fachwerk típusú, azaz erősen tagolt, gerendavázas falú talpas ház építésének tudományát. 1786-os összeírás szerint főleg Belső-Drávaszögben és a német falvakban jellemzőek voltak a teljesen fából készült házak. A Siklósi járásban főleg favázas sövényből, jobbára tapasztott vesszőfonással készült házak álltak. A jobbágyok házaiban nem volt ebben az időben kémény, ezért a füst a konyha ablakán keresztül, padláson keresztül távozott. Később ezen a területen terjedt el leginkább a szabadkémény, majd a következő évszázadban a takaréktűzhely. A 18. század végén tartott összeírás megemlíti továbbá, hogy a drávaszögi falvak lakószobái füsttelenek voltak, mert a cserépkályhái, téglakályhái füstjét a konyhába vezették.
A 19. század második feléből vannak hiteles adatok a népviseletről. Ekkoriban a vászongatyás, bőszoknyás viselet jellemezte a vidéket. Az 1900-as évek elején a férfiak fehér öltözetét sötét mellény, nyakkendő és pörgekalap terjedt el. A nők hosszú selyemszoknyát kezdték el viselni ünnepnapokon.Zentai, 16. o. A református lelkészek püspökeiknek több levélben megemlítették, hogy tehetősek lettek a hívek. 1886. március 7-én a drávaszabolcsi Bernáth István lelkész így írt Szász Károly püspöknek:
1867 után a polgárosodó Siklós környéki drávaszögi emberek szoknyát és pantallót viseltek, míg az ormánságiak továbbra is a cifra paraszti viseletet. Ezért utóbbiak csúfneve lett a pupák.Zentai, 18. o.
A drávaszögi embereknél is megjelent a 19. század végén az egykézés. Kálmán Farkas máriagyűdi lelkész így írt erről az 1886-os levelében:Zentai, 19. o.
A trianoni békeszerződés óta a régiót határ választja el. Északi része Magyarországhoz, déli része Horvátországhoz tartozik. Külső-Drávaszög: Magyarországhoz tartozik. Délen a horvát államhatár húzódik, északi végpontja Peterd és Mohács. Belső-Drávaszög: Horvátországhoz tartozik. Északon a magyar államhatár húzódik, délen a Dráva, keleten a Duna határolja. Drávaköznek is nevezik.
Jegyzetek
Források
További információk baranyai magyar néprajzi csoportjai
Kategória:Baranya megye földrajza Kategória:Horvátország földrajza