jobbra|bélyegkép|A zelei Sint-Ludgeruskerk Zele belga város a flandriai Kelet-Flandria tartományban, Dendermonde körzetben található. A város a Schelde és a Durme folyó között fekszik, Lokeren és Dendermonde városok között található. A város kb. 20 000 fős lakosságából jelentős, közeli 12% a bevándorlók aránya.
A flamand régió városrendezési tervében (Ruimtelijk Structuurplan Vlaanderen) Zele mint gazdasági központ szerepel, emellett Zele városáé a kétes dicsőség, hogy itt található a Groene Meersch, azaz Flandria újrahasznosításra váró területeinek egyike.
Története Zele települést legelőször Kr. u. 800 körül említik, amikor a környéket Nagy Károly Szent Ludgerus-nak, az esseni Werden-apátság alapítójának adományozta. A szerzetesek 1141-ben építettek rendházat Zeleben, ami a legenda szerint 1452-ben leégett, a helyi kastély, a malom épületével és a fél várossal együtt. 1699 és 1704 között épült a barokk stílusú Sint-Ludgeruskerk épülete, amely ma védett műemlék.
A templom nyolcszögletű, 69 méter magas tornyát csak 1718-ban sikerült befejezni és méretei miatt a „Schelde őre” („de wachter van de Schelde”) becenevet kapta. A templom tervezője és építtetője az ágoston-rendi szerzetes, Jan Vrijeels volt.
Zele a len feldolgozására alapuló textilipar egyik központja volt (a 20. század elejéig), amikor is áttértek a juta feldolgozására. Zele ekkoriban egy teljesen tipikus kelet-flandriai város volt, sok bárral, kávézóval, sörfőzdével és lepárlóval, 12 malommal és a város körül elterülő, kiterjedt tanyavilággal. A 19. század elején Zele, a szomszédos Hamme városával együtt Kelet-Flandria legszegényebb településeinek számított. Ennek oka a helyi munkaerő kihasználása, amit a polgári és egyházi hatóságok is támogattak, és amit 1901-ben megjelent könyvében, az A travers la Flandre (Door Arm Vlaanderen) című útleírásban a szocialista politikus, August De Winne is feljegyzett. A könyvben szereplő fotók közül sokat éppen Zele-ben készítette.
Az 1960-as években a városba települt egy üveggyár, nyomda és fémfeldolgozó üzemek.
Látnivalók A már említett Sint-Ludgeruskerk épülete mellett a Kouter negyedben található egy védett kápolna és kolostorépület, az esperesség központja, a belga építész Huib Hoste műhelylakása (Stationsstraat) és a Hof ten Goede fogadó a Hoek negyedben.
Helyi politika A 2006-os önkormányzati választások legnagyobb győztese a flamand liberális párt, a VLd volt, amelyik a szavazatok 37,5%-át szerezte meg. Ezt követte a CD&V-N-VA 23%-a, a Vlaams Belang 15%-a és a szocialisták (sp.a) 5,9%-a.
A választási eredményeknek megfelelően a helyi önkormányzat a VLD és két helyi választási szövetség, a Lijst M.A.S.S.A.R.T és a Zeelse Democratische Belangen részvételével alakult meg. Polgármesterek 1830–1831 : Pieter Jozef De Decker 1831–1836 : Carel Domin Fruyt 1836–1846 : Pieter Jan Everaert 1846–1864 : Eugène Van Meldert 1864–1872 : Pieter Frans De Cleene 1872–1907 : Cesar Meeus (katolikus párt) 1908–1941 : Armand Rubbens (katolikus párt) 1941–1944 : 1944–1971 : Benoit Van Acker (CVP) 1971–1980 : Avil Geerinck (Zeelse Belangen) 1980–2000 : Jozef De Bruyne (Zeelse Democratische Belangen - ZDB) 2001- : Patrick Poppe (VLD)
Hitélet Zele vallási központ, a helyi esperesség székhelye, amihez az alábbi települések és templomok tartoznak: Sint-Ludgerus (Zele-Centrum) Onze-Lieve-Vrouw van Zeven Weeën (Zele-Kouter) Sint-Jozef van Nazareth és Sint-Antonius (Zele-Heikant) Sint-Jozef (Zele-Huivelde) Heilig Hart (Zele-Durmen) Sint-Martinus (Berlare-Centrum) Onze-Lieve-Vrouw-Hemelvaart (Berlare-Overmere) Sint-Pietersbanden (Berlare-Uitbergen)
A város szülöttei Pierre De Decker (1812–1891), belga igazságügyi miniszter és később miniszterelnök (1855–1857), Limburg tartomány kormányzója (1871) (katolikus párt) Emmanuel Van Driessche (1824–1897), író Edmond Rubbens (1894–1938), belga munkaügyi, szociális és gyarmatügyi miniszter (1934–1938) a keresztény szakszervezet, az ACW elnöke (1927–1934) (katolikus párt) Raphael Hulpiau (1910–1997), belga egészségügyi miniszter (1966–1968) és az ACW elnöke (1950–1965) (CVP politikus) Henri Van Daele (1946–), író Kurt Rogiers (1971–), színész Jelle De Beule (1981–), programmamaker, képregény-rajzoló Marc Maes (1970–), zenész, a genti Muziekacademie van het Gemeenschapsonderwijs te Gent dékánja, korábban a Stockhausen Trio tagja. Filip De Wilde, labdarúgó, belga válogatott csapattag William Tackaert (1956–), kerékpárversenyző Avil Geerinck (1917–1980), belga szenátor, a nacionalista Volksunie politikusa Victor Van Cauteren (1877–1935) liberális belga szenátor Benoit Van Acker (1900–1981), a CD&V politikusa Eugène Van Cauteren (1906–1978), belga szenátor, a PVV politikusa Greta D'Hondt (1949), a CD&V politikusa Lieve Vercauteren (1982), színésznő Ninke Gryp (1991), színésznő
Jegyzetek
További információk
Hivatalos weboldal Hagyományőrzők egylete
Kategória:Kelet-Flandria települései