Az északi oposszum (Didelphis virginiana) az emlősök (Mammalia) osztályának oposszumok (Didelphimorphia) rendjébe, ezen belül az oposszumfélék (Didelphidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Az északi oposszum az Amerikai Egyesült Államokban, a Sziklás-hegységtől keletre, valamint Mexikóban és Közép-Amerikában honos. Megtelepítése a Csendes-óceán partvidékén San Diegótól Brit Columbiáig eredményes volt. Északra előrenyomult Kanada határán túl. Bár vadásszák, az északi oposszumot nem fenyegeti a kipusztulás veszélye.
Alfajai
Didelphis virginiana californica Bennett, 1833 Didelphis virginiana pigra Bangs, 1898 Didelphis virginiana virginiana Kerr, 1792 Didelphis virginiana yucatanensis J. A. Allen, 1901
Megjelenése Az északi oposszum fej-törzs-hossza 38–51 centiméter, farok hossza 25,5-53,5 centiméter, testtömege 4–5,5 kilogramm. Bundája durva szőrű, elterjedési körzete déli részén feketés vagy szürke, északon feltűnően világosabb. Fülei papírvékonyak és szőrtelenek. Az oposszum hallása kitűnő. Pofaszőrzete mindig fehér, bármilyen is bundája színezete. Hátsó lábán a kapaszkodáshoz szükséges hüvelykkel együtt öt ujja van. Farka csupasz és majdnem olyan hosszú, mint a teste. A törzs közelében fekete, egyébként világos. Kapaszkodószervként használja: áthurkolja vele az ágat és fejjel lefelé csüng.
Életmódja Az állat éjszaka aktív. Veszély esetén az oposszum képes magát ösztönösen reflex-szerűen holtnak tettetni. Teljesen elernyed, szeme lecsukódik és nyelve kilóg. Ha az időjárás hideget hoz, az állat dermedt álomba merül. Tápláléka rovarok, békák, halak, kis emlősök, férgek, dögök, de néha növényi eredetű táplálék is. Az északi oposszum 2 évig él.
Szaporodása A nőstény az első éve betöltése előtt válik ivaréretté, a hím később. A párzási időszak az Egyesült Államokban nyáron, a trópusokon az egész év folyamán tart. A vemhesség 12–13 napig tart, melynek végén a nőstény akár 25 kölyköt is fialhat. De mivel a legtöbb nősténynek csak 13 csecse van, így hát minden létszámon túli kölyök biztosan elpusztul. A kölykök 70 napig ülnek az erszényben. Ezután az anyjuk hátán vitetik magukat, egészen tizennégy hetes korukig, amikor önállóvá válnak.
Képek
Források
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). North American Mammals: Didelphis virginiana Linnaeus: Anim. Kingdom, p. 193.
Jegyzetek
Kategória:Oposszumalakúak Kategória:Emlősfajok Kategória:Kanada emlősei Kategória:Belize emlősei Kategória:Costa Rica emlősei Kategória:Guatemala emlősei Kategória:Salvador emlősei Kategória:Honduras emlősei Kategória:Mexikó emlősei Kategória:Nicaragua emlősei Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok emlősei