A Gőtés-tó Budapest III. kerületében, a békásmegyeri lakótelep mellett található. Az évek során majdnem teljesen megszűnt, de rendeződni látszik a sorsa. Sok védett állat található itt.

Fekvése bélyegkép|250px|Gőtés-tó (2008) A Gőtés-tó a Róka-hegy lábánál, a békásmegyeri Ófalu déli részén, a Honvéd utca, a Hegyláb utca, a Mező utca és az Budapesti Elektromos Művek Mező utcai transzformátor állomása között helyezkedik el.

A múlt bélyegkép|250px|Gőtés-tó (2008) A tó újabb keletű. Az 1930-as években egészen Csillaghegyig kiterjedő, beépítés nélküli vizenyős rét volt, melynek északnyugati sarkában kis rétegforrás fakadt.

„Békás-forrás” vagy „Róka-forrás” néven is említették a régebbi térképek. A forrás vize a Békási-patakba, majd azon keresztül a Csillaghegyi-árokba folyt.

Az eredeti nagy vizenyős rét mára már csaknem eltűnt.

A tó túlnyomó részét 1977-ben feltöltötték. Az építkezés befejezése után a területet nem rendezték, sőt mindenféle törmeléket kezdtek a környékére hordani.

A vízinövények és az oda települt állatok élőhelye egyre szűkült, végül csak az ELMŰ-telep környékére korlátozott.

Az áldatlan állapot A kis zöld sziget megmentéséért 1987 óta folyik a küzdelem. A kis nádas vizét biztosító Honvéd utcai forrást először az 1971-1983 között felhúzott lakótelep építése fojtotta el. Majd két kisebb gödörben újra feltört a víz.

1992-ben sikerült felszámolni az illegális hulladéklerakást, de az élőhely 1994-ben ismét majdnem megszűnt a szennyezés miatt. Az 1980-as évektől kezdett el a tó környéke családi házakkal beépülni. Az ideköltözőket zavarta az elhanyagolt környezet. bélyegkép|250px|Gőtés-tó (2008)

A tó megmentése 1996-ban megkezdődött a tórendszer kitisztítása, rehabilitációja. A Gőtés-tó rehabilitációja a helyi önkormányzat, a Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, az aktív helyi lakosok, tanárok és diákjaik közös kezdeményezésére 1996 őszén kezdődött.

1997 végére a tereprendezés elkészült. Négy egymással összefüggő vízfelületet alakítottak ki, amelyeket kisebb csatornák kötnek össze, a vízszinteket zsilipek beépítésével szabályozták.

bélyegkép|250px|Gőtés-tó (2008)

A tó szerves anyagban gazdag. Faunája több védett fajt is számlál.

Szitakötők, kétéltűek, vízparti hüllők és vízparti madarak egyaránt élnek itt.

Állatvilág (név, latin név, védett faj esetén az természetvédelmi érték Ft-ban) Emlősök Pézsmapocok (Ondatra zibethicus)

Madarak bélyegkép|250px|Gőtés-tó (2008) Búbos pacsirta (Galerida cristata) 10 000 Csíz (Carduelis spínus) 10 000 Fekete rigó (Turdus merula) 10 000 Molnárfecske (Delichon urbica) 10 000 Ökörszem (Troglodytes troglodites) 10 000 Seregély (Sturnus vulgaris) Széncinege (Parus major) 10 000 Tőkés réce (Anas platyrchnchos) Vízityúk (Gallinula chloropus) 10 000 Vörösbegy (Erithacus rubecula) 10 000 Zöldike (Carduelis chloris) 10 000

Hüllők Mocsári teknős (Emys orbicularis) 50 000 Vízisikló (Natrix natrix) 10 000

Kétéltűek Barna varangy (Bufo bufo) 2000 Kecskebéka (Rana esculenta) 2000 Levelibéka (Hyla arborea) 2000 Pettyes gőte (Triturus vulgaris) 2000 Sárgáshasú unka (Bombina variegata) 10 000 Tarajos gőte (Triturus cristatus) 10 000 Tavi béka (Rana ridibunda) 2000 Vöröshasú unka (Bombina bombina) 2000 Zöld varangy (Bufo viridis) 2000 Zöldbéka (Rana ssp.) 2000

Halak Naphal (Lepomis gibbosus) Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtahalamus)

Rovarok Boglárka lepke (Lycaenidae) 50 000 Feketevégű lágybogár (Rhagonycha fulva) Hernyóölő darázs (Anmophyla sp.) Kövi poszméh (Bombus lapidarius) Közönséges acsa (Aschna affinis) 2000 Nappali pávaszem (Aglais io) 2000 Sakktáblalepke (Melanargia galathea) Szürke poszméh (Bombus lucorum) Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)

Növények (név; latin név) Akác (Robinia pseudoacacia) Angolperje (Lolium perenne) Apró szulák (Convolvulus arvensis) Erdei iszalag (Clematis vitalba) Erdei mácsonya (Dipsacus fullonum) Fehér fűz (Salix alba) Fehér nyár (Populus alba) Fekete bodza (Sambucus nigra) Fekete nyár (Populus nigra) Fekete peszterce (Ballota nigra) Fekete üröm (Artemisia vulgaris) Hamvas szeder (Rubus ceasius) Hegyi here (Trifolium montanum) Jegenyenyár (Populus italica) Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) Keserűgyökér (Picris hieracioides) Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) Közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris) Lómenta (Mentha longifolia) Mezei aszat (Cirsium arvense) Mezei fejvirág (Cephalaria transsilvancia) Mocsári orbáncfű (Hypericum tetrapetrum) Mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus) Murok (Daucus carota) Nád (Phragmites australis) Nagy csalán (Urtica dioica) Nagy útifű (Plantago major) Nyugati kékperje (Molinia coerulea) Orvosi somkóró (Melilotus officinalis) Piros árvacsalán (Lamium purpureum) Pongyola pitypang (Taraxacum officinale) Réti füzény (Lythrum salicaria) Seprence (Stenactis annua) Szarvaskerep (Lotus corniculatus) Sziki szittyó (Juncus gerardi) Széleslevelű gyékény (Typha latifolia) Szöszös bükköny (Vicia villosa) Szöszös ökörfarkkóró (Verbacum phlomoides) Tarka koronafürt (Coronilla varia) Tavi káka (Schoenoplectus lacutris) Terjőke kígyószisz (Echium vulgare) Martilapu (Tussilago farfara) Vadrezeda (Reseda ludea) Veresgyűrű som (Cornus sanguinea) Vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) Vízi menta (Mentha aquatica) Vöröshere (Trifolium pratense)''

Képek

További információk

Védett növények és állatok Mesél Óbuda földje (Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány, Budapest, 1998) Gőtés-tó Képgyűjtemény

Kategória:Budapest III. kerülete Kategória:Budapest tavai Kategória:A Dunántúl tavai